Itt van minden, amit a nemzeti konzultáció kérdéseiről tudni kell

Orbán Viktor 2005-ben hirdette meg azt a politikai vezérelvet, amely két választás között is lehetőséget biztosít a választópolgárok aktív csoportjainak véleményformálására a magyarok előtt álló kritikus kérdésekben. A nemzeti konzultáció azóta valódi hungarikummá nőtte ki magát, amely az egyes kormányzati intézkedések legitimációját növeli, sőt, egyetértési pontokat is képes generálni. A mostani új gazdaságpolitikáról szóló nemzeti konzultáció címe „Magyarország meg tudja csinálni”, és elsősorban a magyar gazdaság, a családok, a béremelkedés, a kkv-k és a lakhatás áll a középpontjában.

"Magyarország meg tudja csinálni" címmel az Orbán-kormány október 28-tól nemzeti konzultációt indított az új gazdaságpolitikáról, a 11 kérdést tartalmazó ívek postázása megkezdődött. A konzultáció célja, hogy a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás.

Orbán Viktor hirdette meg az új nemzeti konzultációt

Erős érdekérvényesítés az Orbán-kormány kezében

A nemzeti konzultáción való magas részvétel erős érdekérvényesítést jelent. A nemzeti konzultáció megfelelő eszköz arra, hogy a választók kifejezzék a legfontosabb politikai kérdésekkel kapcsolatos akaratukat.

Ezt támasztják alá az eddigi tizenhárom társadalmi egyeztetés adatai, amelyeket általában olyan baloldali és brüsszeli politikai szereplők szoktak csak megkérdőjelezni, akik nem képesek a magyar kormányhoz hasonló legitimációt felmutatni, illetve nem is feltétlenül ambicionálják az emberek elképzeléseinek tényleges megismerését, főként nem azok figyelembevételét. 

Az eddigi nemzeti konzultációk alkalmasak voltak arra, hogy érdemben befolyásolják a politikai folyamatokat. Az elsőt 2010-ben tartották, melynek során kimondottan a nyugdíjasok véleményére volt kíváncsi a kabinet az őket érintő ügyek és döntések kapcsán. Már ekkor is 200 ezren válaszoltak a feltett kérdésekre.

A témák súlyának megfelelően rendre nagyszámú válaszadó küldte vissza a konzultációs íveket:

2017-ben a Soros-tervről szóló társadalmi párbeszéd volt ilyen szempontból a legsikeresebb, amelyben majdnem 2,4 millióan vettek részt.

Elsöprő többséggel mondtak nemet a Soros-tervre a magyar emberek a 2017-es nemzeti konzultáció alkalmával Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

A 7 évvel ezelőtti kérdőívet többen küldték vissza, mint ahányan a 2019-es EP-választáson (1,4 millió szavazat) vagy a 2022-es országgyűlési választáson (1,9 millió szavazat) támogatták szavazatukkal a baloldali pártokat. 

Az alaptörvénytől a szuverenitásig

• Két konzultáció is zajlott 2011-ben, az alaptörvényről és szociális ügyekben
• 2012-ben pedig egy konzultációra került sor, gazdasági témákban
• Ezeket követte 2015-ben a bevándorlás és a terrorizmus kérdésében folytatott nemzeti konzultáció, melynek során a választópolgárok első alkalommal interneten is válaszolhattak a kérdésekre
• Egy kizárólag interneten kitölthető konzultáció zajlott 2016-ban a magyar internet jövőjéről
• 2017-ben szintén két konzultációra került sor, az egyik a tagállami és uniós jogkörökkel kapcsolatos vitákról, a másik a bevándorlással kapcsolatos nemzetközi tervekről szólt. 
• 2018 novemberében pedig a családok védelméről szóló nemzeti konzultáció zajlott
• 2020-ban és 2021-ben három (A koronavírusról és a gazdaság újraindításáról, Konzultáció az újraindításról, A járvány utáni életről) konzultációra is sor került, ezek közül az egyiket csak online lehetett kitölteni.
• Két éve az uniós kormányok közül a magyar kormány kérdezte meg először az állampolgárokat a brüsszeli szankciókról, amelyek a háborút nem állították meg, Európának viszont rendkívüli gazdasági nehézségeket okoztak. 
• A legutóbbi konzultáció 2023 végén indult, témája pedig hazánk szuverenitásának védelme volt.

A baloldal minden eszközzel gátolná a konzultációkat

Bár a kormány célja egyértelműen a demokrácia eszközeinek bővítése volt a kezdeményezéssel, a balliberális ellenzék és a balliberális sajtóorgánumok folyamatosan, minden erejüket bevetve igyekeznek szabotálni a véleménynyilvánításnak ezt a formáját.

Tavaly lényegében az egész ellenzék élesen bírálta a nemzeti konzultációt, amelynek a középpontjában az ország szuverenitásának védelme állt. A válaszadók véleményt alkothattak az ország gazdaságát, biztonságát érintő kérdésekben, kiállhattak többek között a rezsicsökkentés és a kamatstop mellett, illetve elutasíthatták a brüsszeli migrációs terveket és Ukrajna további felfegyverzését.

Emlékezetes, amikor a kormány a szuverenitás védelméről hirdetett nemzeti konzultációt, az aHang és az Egységes Diákfront bejelentette, hogy egymillió üres nemzeti konzultációs ívet fognak összegyűjteni a következő hónapokban. Ez a szám végül a céltól bőven elmaradt, az akció kínos kudarcba fulladt. Az azóta a politikai süllyesztőben eltűnt

Cseh Katalin az Európai Parlamentben panaszolta be Magyarországot,

arra kérve az uniós intézményeket, hogy lépjenek fel az akkor folyó konzultáció ellen.

"Magyarország meg tudja csinálni!"

A Magyarország meg tudja csinálni! címmel hirdetett nemzeti konzultáció az új gazdaságpolitikáról szól, ebben kéri az állampolgárok véleményét. A konzultációs íveket már elkezdték terjeszteni, hamarosan mindenkihez eljutnak majd.

Nézzük a kérdéseket részletesen!

Gazdasági semlegesség

A miniszterelnök már korábban is többször utalt arra, hogy Brüsszel és a nyugati világ gazdasági hidegháborút hirdetett. Szerinte azonban Magyarországnak ez nem jó, nekünk ebből ki kell maradni. Ha sikeresek akarunk lenni, akkor gazdaságilag semlegesnek kell lenni.

A konzultáció első témaköre is ezzel kapcsolatban kéri a polgárok véleményét, csatlakozzunk-e a kereskedelmi háborúhoz, avagy próbáljunk meg gazdaságilag semlegesek maradni.

Új gazdaságpolitika

A második kérdés valójában a gazdasági szuverenitásunkról szól: akarjuk-e, hogy a magyar gazdaságpolitika kialakításakor a nyugati mintákat és az Európai Uniót követve cselekedjen a kormány, vagy pedig Magyarországnak a saját útját kell járnia. Csak azokat a mintákat szabad átvenni nyugatról és keletről, ami hasznos és észszerű, és el kell utasítani mindent, ami árthat a magyaroknak, akkor is, ha a szövetségeseinktől érkezik.

Kis- és középvállalkozások támogatása

A harmadik témakörben arról kell dönteniük a konzultációt kitöltőknek, hogy támogassa-e a kormány minden eszközzel a hazai kis- és közepes vállalkozásokat a multinacionális cégekkel szemben is, akik ki szeretnék szorítani a piacról a helyi vállalkozásokat. A hazai vállalkozók támogatásának egyik formája lehetne, hogy tőkét juttat a kormány számukra. A konzultációban részt vevők ezt támogathatják, vagy pedig dönthetnek úgy is, hogy erre nincs szükség, elegendő hitel áll a gazdasági szereplők részére.

Multicégek rendszabályozása

A negyedik kérdés összefügg az előzővel, hiszen a multik gyakran visszaélnek erőfölényükkel, a hazai vállalkozások és a fogyasztók kárára. Mindannyian emlékszünk még, milyen egyoldalúan és gyakran indokolatlanul emelték fel az árakat a nagy kereskedelmi láncok, de a kormánynak kellett fellépni az üzemanyagárak elszabadulása ellen is.

Itt tehát arról dönthetünk, megbüntesse-e a kormány az erejükkel visszaélő multikat, vagy pedig fogadja el a brüsszeli szabályokat és ne lépjen fel ezekkel a cégekkel szemben.

Béremelési program

Orbán Viktor és a kormány már többször hitet tett amellett, hogy nagy arányú béremelésre van szükség a magyar gazdaságban, ezért új megállapodást kell kötni a munkavállalókkal és a munkáltatókkal. Kiszámítható, előre tervezhető béremelési programot szeretnének, amelynek során el kellene érni a négyszázezer forintos minimálbért, valamint az egymillió forintos átlagbért. Az ötödik kérdésben erre keresi a választ a kormány, hogy szükségesnek látják-e a magyarok ezt a béremelési programot, vagy pedig bízzák a gazdasági szereplőkre a béreket.

Munkáshitel fiataloknak

Hazánkban többfajta diákhitel áll rendelkezésre a felsőoktatásban tanuló fiataloknak, sőt a szak- és felnőttoktatásban részt vevők is kamatmentes képzési hitelhez juthatnak. A kormány álláspontja szerint a diákhitelhez hasonlóan a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású hitelt kell adni, ezzel is segítve életkezdésüket.

A nemzeti konzultáció hatodik kérdésében erről dönthetünk.

Lakhatás támogatása

A hetedik témakör valójában több kérdést is magában foglal. Mindkettő lényege, hogy a munkáltatók hogyan járulhassanak hozzá dolgozóik lakhatásának támogatásához. Egyrészt támogathassák-e adókedvezményesen az alkalmazottaik lakbérét, másrészt pedig hogy a dolgozóknak juttatott SZÉP-kártya felhasználható legyen-e lakásfelújításra is.

Fiatalok lakhatásának támogatása

A nyolcadik téma szintén a lakhatással foglalkozik, kiemelten a fiatalokat célozva. Itt is két dologban dönthetünk. Egyrészt, egyetértünk-e azzal, hogy több kollégiumi férőhelyet, új kollégiumokat építsen a kormány, másrészt pedig abban is kifejthetjük a véleményünket, hogy a lakást vásárló fiataloknak kell-e kedvezményes, ötszázalékos hitelt nyújtani vagy pedig megfelelő és elegendő módon támogatja már így is a kormány a fiatalok lakáshoz jutását a csok plusszal.

Tizenharmadik havi nyugdíj

Mint ismert, az Európai Unió illetékesei azt követelik a kormánytól, hogy szüntesse meg a 13. havi nyugdíjakat Magyarországon. A kormány ellenáll Brüsszel akaratának, de ehhez is kéri a magyarok támogatását, erről szól a kilencedik kérdés.

Családi adókedvezmény

A kormány már eddig is rengeteg intézkedést hozott az elmúlt tizennégy évben, amelyek arra irányultak, hogy megállítsák a népességfogyást. Ugyanakkor egész Európa népesedési válságban van, Brüsszel pedig a családok támogatása helyett a migrációban látja a megoldást. A magyar kormány viszont további kedvezményekkel ösztönözné a gyerekvállalást, ezek közül a nemzeti konzultáció tizedik kérdése arra irányul, hogy helyesnek tartják-e a magyar emberek azt az elképzelést, miszerint jövő évtől megduplázná a kormány a gyerekek után járó családi adókedvezményt, vagy pedig azt szeretné a többség, ha hazánkban is inkább a migrációt kellene támogatni ehelyett.

A migrációs büntetés elutasítása

A migrációval függ össze a konzultációs kérdőív utolsó, tizenegyedik kérdése is. Mint ismert, hazánknak napi egymillió eurós büntetést kell fizetnie az Európai Bíróság döntése szerint, mert nem nyitjuk meg határainkat az illegális bevándorlók előtt. A magyar kormány viszont elutasítja ezt a büntetést, és úgy gondolja, ehelyett Brüsszelnek el kellene fogadnia, hogy hazánk nem vesz részt a központi migrációs politikában, a bevándorlók befogadásában és szétosztásában. (Az úgynevezett migrációs paktumból egyébként Hollandia is ki szeretne maradni.)

A nemzeti konzultáció utolsó kérdésében véleményt nyilváníthatunk tehát arról, egyetértünk-e a kormány álláspontjával, avagy el kellene fogadnunk a brüsszeli migrációs politikát.

Határidő: december 20.

Ezek tehát a most indult nemzeti konzultáció kérdései, a kormány arra kéri a magyarokat, hogy legkésőbb december 20-ig adják fel a nekik eljuttatott kérdőíveket. A korábban beérkezett válaszokat azonban folyamatosan feldolgozzák, hogy minél hamarabb megismerjék az emberek véleményét ezekben a fontos kérdésekben.