Néhány hete ismét megjelentek és házkutatást tartottak a 99 Mozgalom ügyében vizsgálódó nyomozó hatóság munkatársai a főpolgármester jogi főtanácsadójának, Tordai Csabának a belvárosi ügyvédi irodájában – értesült a Magyar Nemzet. Tordaihoz korábban már kétszer is kiszállt a hatóság, elsőként tavaly novemberben, amikor forrásaink szerint okirat-hamisítás gyanúját erősítő bizonyítékokat foglaltak le.
Az ügyben érdeklődtek az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészségnél, tőlük a következő választ kapták:
a kérdezett, költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő bűnügyben az eljárás érdekeire is figyelemmel arról áll módunkban tájékoztatni, hogy a nyomozó hatóság – ügyészi indítványra beszerzett – bírói engedély birtokában 2024. szeptemberében ismét kutatást tartott egy ügyvédi irodában.
A Karácsony Gergely alapította és a 2021-es előválasztási kampányát, illetve miniszterelnökké választását elősegíteni hivatott 99 Mozgalom bűncselekménygyanús adománygyűjtése miatti botrány azt követően robbant ki, hogy feloldották a titkosítás alól a Nemzeti Információs Központ (NIK) jelentését, amelyet a 2022-es országgyűlési választások külföldi befolyásolásáról készítettek.
A beszámolóból egyebek mellett kiderült, hogy a mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábor 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között összesen tizenkilenc alkalommal készpénzben fizette be 506 millió forintnyi összeget a szervezet számlájára, döntően euróban és angol fontban. A jelentés szerint „összesen 917 695 euró és 3900 angol font készpénzbefizetés valósult meg a számlán a vizsgált időszakban”.
Karácsony Gergely a jelentés után kis, majd nagy ládikákban gyűjtött „mikroadományokról” kezdett beszélni. Az ügyben – amelyben a 99 Mozgalom számlavezetője, az OTP is feljelentést tett – költségvetési csalás, pénzmosás és hamis magánokirat felhasználása gyanújával zajlik nyomozás az adóhatóságnál. Perjést mindezek miatt hónapokkal ezelőtt okirathamisítással gyanúsították meg.
A bank feljelentését egyébként egy belső vizsgálat előzte meg. A pénzintézet vizsgálata lényegében megállapította, hogy az adományládákba nem is férhetett bele annyi pénz, amennyi a Perjés által bemutatott jegyzőkönyveken szerepelt.
Kiderült az is, hogy a nagyrészt euróban és fontban lévő bankjegyek újak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak voltak. A bank által feltárt adatokból arra lehet következtetni, hogy „mikroadományokról” szó sem lehetett.