A Diákhitel-korrupció botrányában is menekül a felelősség elől Magyar Péter

Magyar Péter az "óbaloldal" módszereit használva igyekszik elhárítani a felelősséget a nyilvánosságra került KEHI-jelentés ügyében. A lopási botránya után ez az irat további hiteltelenségi cunamit indíthat ellene - ifjabb Lomnici Zoltán szerint, ha a vádak bebizonyosodnak, a jogkövetkezményeken túl a politikai következményekkel is számolnia kell a diszkópolitikusnak. Az alkotmányjogász az Origónak arról is beszélt, hogy Magyar próbál politikai színezetet adni ennek a "történetnek", csakhogy hiteltelenül.

A Magyar Péter-vezette Diákhitel Központ működésével kapcsolatos KEHI-jelentés több igen fontos megállapítást tett: így például szó volt abban túlárazott megbízásokról, fiktív szerződésekről, előre „lezsírozott” nyertes ajánlatkérésekről is. Mindezek milyen büntetőjogi terminológiával illethetők?

Ami az esetlegesen túlárazott megbízások kérdéskörét illeti, a Btk. 376. § szerint, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, 

hűtlen kezelést követ el. 

A büntetés függ a vagyoni hátrány mértékétől, így vétség miatti két évig terjedőszabadságvesztéstől egészen bűntett miatti öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztésig szabhat ki büntetést a bíróság. 

Amennyiben Magyar Péter a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként túlárazott szerződéseket kötött, kimeríthette e bűncselekmény törvényi tényállását. 

A fiktív szerződések felmerülése körében utalnunk kell arra, hogy az adóhatóság meghatározott esetekben tekint egy kiállított, illetve befogadott számlát fiktívnek, ezek közül az első és leggyakoribb eset, amikor a számlán szereplő gazdasági esemény nem valósult meg. Ezen esemény hiányára utaló – objektív – körülmények csoportosítására a Kúria a 2014.El.II.JGY.1/2. számú döntésében került sor. Ahhoz, hogy fiktív szerződések alapján kifizetést tudjon teljesíteni a megbízó, teljesítési igazolásra van szükség. 

Nem túl hiteles a kép, amit Magyar magáról közvetít Fotó: Facebook/Magyar Péter

Hamisított teljesítési igazolás esetén hamis magánokirat felhasználása vétségét követték el, ami egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,

a Btk. 345. § ugyanis kimondja, hogy aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 396. § szerint aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, költségvetési csalás bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Végezetül általánosságban 

a lezsírozott nyertes ajánlatkérések tekintetében

a Büntető Törvénykönyv alapján aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vesztegetés elkövetése miatt. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el. Vizsgálandó, hogy a tárgyidőszakban Magyar Péter gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy volt-e. 

Magyar Péter itt még magabiztosan mosolyog a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként
Fotó: Diákhitel Központ

Vesztegetés elfogadását pedig az követi el, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

Amennyiben Magyar a felmerült szerződések megkötése kapcsán, illetőleg kontraktusokból jogtalan előnyhöz jutott, felmerülhet a vesztegetés, illetve a vesztegetés elfogadása.

 

Mekkora relevanciája van ebben az ügyben annak, amire Magyar előszeretettel hivatkozik, nevezetesen hogy a DHK sikeresen működött?

A KEHI jelentéséből kiderült az is, hogy elsősorban nem is az akkori menedzsment működése és a termékek népszerűsítése, hanem a vírusjárvány kapcsán bevezetett kormányzati támogatások és intézkedések – így például a Diákhitel Plusz – hozták meg a diákhitel-kihelyezés növekedését. 

A hűtlen kezelés és a költségvetési csalás gyanúja szempontjából indifferens, hogy a DHK működése sikeres volt-e, a bűncselekmények szempontjából a magatartással okozott vagyoni hátrány bír relevanciával, 

ugyanis ezek materiális bűncselekmények és a törvényi tényállás akkor valósul meg, ha a vagyoni hátrány mint eredmény bekövetkezik és ok-okozati összefüggésben áll az elkövetési magatartással.

Magyar Péter kedveli a luxust, és szívesen hivalkodik vele. Fotó: Ripost

A Btk. 459. § (1) bek. 17. pontja szerint a vagyoni hátrány, magában foglalja a kárt és az elmaradt vagyoni előnyt is. Az eredményekre való hivatkozás inkább a nyilvánosság és a politikai környezet előtt lehet hatékony, de jogi szempontból nincs jelentősége. A

 sikeres működés nem mentesíti őt a büntetőjogi felelősség alól, ha bizonyítást nyer, hogy jogellenes cselekményeket követett el.

 

Milyen következményekkel kell számolnia Magyar Péternek a nyilvánosságra került KEHI-jelentéssel összefüggésben?

A Tisza elnöke azzal a kommunikációs trükkel, hogy egy személyes konfliktusra vezeti vissza a vizsgálat okát, vélelmezhetően el akarja terelni a figyelmet a jelentésben feltárt jogsértésekről. 

Magyar valószínűleg megpróbál politikai színezetet adni a történteknek, mintha az ő politikai nézetei miatt folytatnák a vizsgálatot.

Az ilyen típusú érvelés egyfajta politikai védelmi vonalként is szolgálhat, amely a nyilvánosság előtt Magyar Pétert áldozatként próbálja meg beállítani, aki a „hatalom" miatt vált vizsgálati célponttá.

Az ügynek, amennyiben Magyar bűnösségét a nyomozóhatóságnak lesz lehetősége vizsgálni, továbbá bizonyítást nyer a büntetőjogi felelőssége - az esetleges akár súlyos jogkövetkezményeken túl - 

egész biztosan lesznek politikai következményei is.

Nem véletlen, hogy a Tisza elnöke Magyar Péter az őt övező sorozatos botrányok mindegyike kapcsán azonnal a(z) (előre) menekülés és a tagadás taktikájához fordul, amelyekről utóbb kivétel nélkül kiderült, hogy nem állják ki a valóság próbáját. Ez a fajta felelősséghárítás már a(z) óbaloldal „stratégiájának” is visszatérő részét képezte. De ami a legfontosabb,

a korrupció elleni harc és a közélet megújításának jelszóit zászlajára tűző politikus egymást követően jelentkező botrányai nyomán permanens hitelességi deficittel kell megküzdenie,

 amelynek minden bizonnyal saját politikai közösségén belül is megvannak, illetve meglesznek a kézzel fogható negatív következményei.