Ne bújjon a mentelmi jog mögé, ne bújjon el az emberek mögé, vállalja a felelősséget Magyar Péter!

Magyar Péter az ukrán alvilág szórakozóhelyén szedi fel a nőket.

Fotó: Ripost

Brüsszel egyelőre hallgat Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztése ügyében. Arra lehet számítani - mondta az Origónak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász -, hogy Brüsszel nem fogja kiadni a diszkópolitikust a magyar hatóságoknak, valamint az is szinte biztosra vehető, hogy ő magától nem vállalja majd a felelősséget. Pedig egy valódi politikus nem bújhat az emberek mögé - a tüntetésszervezése ezt a szándékát mutatja -, nem bújhat a mentelmi jog mögé. De mit kérhetnek vajon Manfred Weberék a védelemért cserébe Magyar Pétertől?

Brüsszel egyelőre hallgat Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatban. Mi lenne az elvárható, elfogadható hozzáállás jelenleg az említett politikus részéről?

Amennyiben a mentelmi jog felfüggesztésére az Európai Parlamentben nem kerül sor, abban az esetben az ügyészség nem emelhet vádat az érintettel szemben, ha azonban felfüggesztik a mentelmi jogát, le lehet folytatni a büntetőeljárást vele kapcsolatban. (Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. sz. jegyzőkönyv 9. cikke alapján az EP-képviselőket mentelmi jog illeti meg.) A brüsszeli gyakorlat az, hogy 

a globalista fősodorral egyetértőket szinte soha nem adják ki a hatóságoknak,

a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárás pedig rendkívül hosszas, végső soron pedig nem jogi, hanem politikai alapon, egy politikai testület (az EP) hozza meg a döntést a felfüggesztés tárgyában. 

A jogi szakbizottság ugyan ajánlást tesz az EP-nek, de a „szakvéleményük” semmilyen kötőerővel nem bír, az jogi értelemben irreleváns az EP számára. Európai Parlament eljárási szabályzata alapján a kiváltságokra és mentességekre vonatkozó hatáskörének gyakorlása során a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa képviselői függetlenségét feladataik ellátása során. A parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka.

Magyar Péter a lopás éjszakáján
Fotó: Ripost

Az érintett EP-képviselőnek jogában áll megvédenie saját mentelmi jogát, de van lehetősége arra is, hogy elismerje a felelősséget. 

Erre azonban az érintett esetében csekély esély mutatkozik.

 

Magyar Péter mintha maga sem tudná eldönteni, hogy beüljön-e az EP-be. Az utóbbi időszakban arról lehetett olvasni, hogy hosszú hetekig nem is jelent meg brüsszli munkahelyén. Nem arcul csapása ez az őt megválasztó embereknek?

A Tisza Párt elnöke korábban még azt állította, hogy „az Európai Parlamentbe biztos, hogy nem ülök be”, majd úgy fogalmazott, hogy „én fogom vezetni a listát, de én nem fogok kimenni Brüsszelbe, ezt megígérhetem!” Azt is mondta, hogy minden hónapban legalább egyszer - a plenáris heteken - kint lesz „2-3 napot, tehát a minimumot, amit kint kell lenni”, illetve a szakbizottsági heteken lesz majd kint „egy hónapban 2-3 napot”.

Magyar Péter ezzel a képpel mondott köszönetet a választói támogatásért, Strasbourgban
Fotó: Facebook/Magyar Péter

Jól látszik, hogy mennyire veszi komolyan a magyar emberek európai uniós képviseletét és az uniós polgárok pénzéből finanszírozott, közel 8 milliós forintos fizetéssel járó állását. 

Magyar Péter kapcsán a sajtóban az elmúlt időszakot tekintve több bűncselekmény gyanúja  - a lopástól a hűtlen kezelésig - felmerült, így a mentelmi joggal járó EP-képviselői mandátum kifejezetten - ahogy mondani szokás - kapóra jöhet számára az elmúlt hetekben vele kapcsolatban nyilvánosságot látott botrányok tükrében.

 

Az EP-nek mennyi idő áll rendelkezésére, hogy döntsön a mentelmi jog felfüggesztése ügyben? Úgy tűnik, mintha időhúzás zajlana.

Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 9. cikkében foglalt rendelkezések határozzák meg, hogy miként lehet felfüggeszteni egy EP-képviselő mentelmi jogát. A tagállamok illetékes hatóságainak valamely képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a parlament plenáris ülésén jelentik be.

Az EP jogi szakbizottsága haladéktalanul, de a kérelem összetettségét figyelembe véve vizsgálja meg a mentelmi jog felfüggesztésére vagy a kiváltságok fenntartására irányuló kérelmeket. A bizottság tesz ajánlást a mentesség és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására. 

Ez a szakbizottság felkérheti az érintett hatóságot arra, hogy kérelmét indokolja. 

A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, valamint arról sem, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást.

A bizottság kérheti az érintett hatóságtól a szükséges információkat, és az érintett képviselő számára lehetőséget ad a meghallgatásra, ahol bármilyen iratot vagy bizonyítékot előterjeszthet. 

Ha a képviselő nem vesz részt a meghallgatáson, az eljárás anélkül folytatódik, és további kimentési kérelmeket nem fogadnak el.

A szakbizottság jelentését a képviselők a következő plenáris ülés alkalmával megvitatják, amiről aztán a vitát követő első szavazások óráján szavaznak. Az elnök haladéktalanul értesíti az érintett képviselőt és az érintett tagállam illetékes hatóságát az EP döntéséről. 

A folyamat alapján azonban jól látszik, hogy 

van lehetősége a strasbourgi testületnek az időhúzásra,

egy vonatkozó kérelem könnyen elakadhat az adminisztratív fázisok és a nehézkes bürokrácia útvesztőiben.

 

Amennyiben – és ahogy sejthető is – Manfred Weber és az Európai Néppárt megvédi  Magyar Pétert ebben a lopási ügyben, úgy reálisan kérhetnek, elvárhatnak tőle cserében valamit? Mit „mond” a brüsszeli gyakorlat?

A Tisza leendő politizálásával kapcsolatban fontos kiemelni, amit Magyar Péter egy 444-interjúban állított, miszerint „nem mindig kell a magyar megoldást erőltetni”. 

Ezeket a szavakat bármelyik, nem magyar, balliberális EP-képviselő is mondhatta volna Brüsszelben, csak egy a nemzeti szuverenitást fontosnak ítélő magyar politikus nem. 

Amennyiben Magyar Péterék is megszavazzák Ursula von der Leyent az Európai Bizottság (EB) elnökének, úgy 

a Tisza Párt képviselői a magyarok akaratával mentek szembe, 

hiszen egy korábbi közvélemény-kutatás szerint a magyarok 51 százalék nem támogatja, hogy újra megválasszák von der Leyent, és csak a 26 százaléka igen (vagyis kétszer annyian elégedetlenek az EB elnökével).

A Magyarország elleni ideológiai támadások azért aggasztónak, mert az alapjukat képező konfrontatív, progresszív politika súlyosan veszélyeztetheti nemzetünk szuverenitását, biztonságát és hagyományos értékeit, a migrációs nyomás, a genderideológia erőltetése, a háborúpárti politika támogatása, valamint 

Manfred Weber néppárti elnök magyarellenes kirohanásai is mind azt bizonyítják, hogy ezek a támadások szándékoltan figyelmen kívül hagyják Magyarország sajátos kulturális, társadalmi és politikai helyzetét, 

és most már azt a célt is szolgálják, hogy aláássák a jelenleg az uniós elnökséget betöltő Magyarország külső mozgásterét. Ha ebben Weberéket a Tisza támogatja, az EPP sok mindenre hajlandó lesz Magyar Péterék megvédése érdekében.