A szánalmasra sikerült szombati Magyar Péter-tüntetésnek számos mélypontja volt. Igazából csak mélypontjai voltak, de a létező legaljasabb, legsuttyóbb, legalpáribb beszédet nem mástól, mint a Kádár-rendszer ünnepelt humoristájától, a mára már lecsúszott, semmire sem tartott, perifériára szorult Nagy Bandó Andrástól hallhattuk.
Figyelemmel olvassák el Nagy Bandó mondatát, mert a humorista ezzel végleg kiiratkozott a közéletből:
Most olyan szabad a köztévé, hogy nem kell kártya, elég, ha a belépő mikrofonállványok kinyújtják a nyelvüket, és a biztonságiak egyeztetik, hogy a rajta lévő váladék egyezik-e azzal, amit a miniszterelnök előző nap ebédelt.”
Jól hallható az erről készült felvételen, hogy még a közönség is felhördült a végtelenül gusztustalan, gyűlölettől vezérelt kirohanás kapcsán, amit nem ott improvizált a vérben forgó szemű lázító, hanem gondosan, előre megírt, a felolvasáskor szemüvegét az orra hegyére tolva.
Valami egészen elképesztő és megdöbbentő. Ez lenne a követendő példa? Elég volt a gyűlöletkeltésből!
Legutóbb még azt írtam egy róla szóló jegyzetemben, hogy nincsen annál szánalmasabb jelenség, mint amikor egy egykor szebb napokat látott közéleti személyiség nem érzi azt, hogy mikor elég, mikor kell abbahagyni a szereplést.
Sajnos Nagy Bandó ezzel a szombati gyűlöletkeltő mondókájával végérvényesen kiiratkozott a magyar közéletből, de jobb, ha az is megmossa a kezét, aki valaha kezet fogott vele, nehogy véletlenül elkapjon valami nyavalyát ettől a megátalkodott embertől.
Eddig, és ne tovább!
Csépányi Balázs írása a Magyar Nemzeten jelent meg.