Folyamatosan támadta az ellenzék a nemzeti konzultációt - valójában a véleményüket elmondó magyar embereket támadták

A baloldal a korábbiakhoz hasonlóan ismét a nemzeti konzultációt támadja, így jelezve, hogy számukra másodlagos a magyarok véleménye. Amióta a létezik az intézmény a baloldal folyamatosan gyalázza a konzultációt, és mindent elkövet annak sikertelenségéért.

Ha Magyarország semleges gazdaságpolitikát folytat, akkor az uniós átlag felett növekedhet a gazdaság. Ez jó alapot ad a kormánynak arra, hogy emelje a béreket, beindítsa a vállalkozásokat és új lakhatási intézkedéseket vezessen be – fogalmazott Kocsis Máté a közösségi oldalán. 

Nemzeti konzultációt javasol a kormánynak a Fidesz, melynek témái között a gazdasági semlegesség, a kis- és középvállalkozások támogatása, a béremelés, a munkáshitel, a lakhatás és a családtámogatások szerepelnének – közölte a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője hétfőn.

Reális cél az egymilliós átlagbér 

Kocsis Máté ismertette: először is meg kell kérdezni az embereket, hogy a brüsszeli vezetés által képviselt gazdasági elzárkózással értenek-e egyet, vagy azzal, hogy „nyissunk mind a keleti, mind a nyugati kereskedelmi és gazdasági irányba”.

Meg kell kérdezni továbbá az embereket a kis- és középvállalkozások támogatásáról, a kormány kiemelt céljáról, hogy tőkejuttatásokkal és új eszközökkel segítse a hazai kis- és középvállalkozásokat. Ugyancsak meg kell kérdezni az embereket a béremelésről, amihez új megállapodást kell kötni a munkáltatókkal, és el kell kezdeni „minden eszközzel dolgozni” azért, hogy a minimálbér belátható időn belül 400 ezer forint legyen, az átlagbér pedig elérje az egymillió forintot. Megjegyezte: lehet, hogy ez sokak számára elérhetetlennek látszik, de teljesen reális cél. 

A munkáshitelről is megkérdezik az embereket

Jelezte, szeretnék megkérdezni az embereket a munkáshitelről is, arról, hogy szabadon felhasználható, kamatmentes hitelt kapjanak azok a fiatalok, akik munkát vállalnak. Ugyancsak szerepelne a nemzeti konzultáció kérdései között a lakhatás kérdése. Hozzátette: a kormány elérhető árú új lakóhelyeket, például kollégiumokat hozna létre, illetve nagyon kedvezményes kamatozású, államilag támogatott hitelekkel szeretné segíteni a fiatalok első lakáshoz jutását. Lesz kérdés a családtámogatásról is – mondta Kocsis Máté –, ami a magyar belpolitikában vitás kérdés, hiszen nemcsak a magyar jobb és baloldal, hanem a magyar kormány és az Európai Bizottság véleménye sem egyezik ebben a kérdésben. Megjegyezte: a kormány a családi adókedvezmény megduplázásával segítené a magyar családokat, de „akár több családtámogató eszköz bevonása is szóba kerülhet”. 

Nagy egyetértés a legutóbbi konzultáció során

A mostani lesz a tizennegyedik nemzeti konzultáció, a legutóbbi alkalommal pedig tavaly ősszel kérte ki a magyar emberek véleményét a kormány. Akkor elsősorban gazdasági témák szerepeltek a konzultációban, így például szó esett a kamatstop és a rezsicsökkentés fenntartásáról is. Emellett az ország és a magyar társadalom biztonságát befolyásoló kérdések is szóba kerültek, mint Ukrajna EU-tagsága vagy az Ukrajnának nyújtott uniós pénzek ügye. 

Ezeken kívül szó esett a gyermekvédelemről és a magyar politikai életben tapasztalható külföldi beavatkozási kísérletekről is. A kérdések között szerepelt a rezsicsökkentés, de a kérdőíven arról is véleményt mondhattak a magyarok, hogy elutasítják-e a migránsgettók létrehozását vagy elfogadják a brüsszeli migrációs terveket. 

A konzultációt több mint másfél millióan töltötték ki, az eredmények alapján a magyar emberek kiálltak a hazájuk szuverenitása mellett, és elsöprő többségük mondott nemet arra, hogy az életüket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettük. 

Nagy egyetértés mutatkozott a magyarok között a konzultáció kérdéseire adott válaszokban, hiszen a legrosszabb egyetértési arány 97,72 százalék volt, de például a migránsgettók kérdésében 99,33 százalékos véleményegyezés volt kimutatható.

A baloldal folyamatosan támadja a nemzeti konzultációt

A baloldal a korábbiakhoz hasonlóan ismét a nemzeti konzultációt támadja, így jelezve, hogy számukra másodlagos a magyarok véleménye. Amióta a létezik az intézmény a baloldal folyamatosan gyalázza a konzultációt. Legutóbb Cseh Katalin, bukott momentumos képviselő az Európai Parlamentben panaszolta be Magyarországot, és arra kérte az uniós intézményeket, hogy lépjenek fel a mostani konzultáció ellen. Ez nem politika, ez egy gyalázatos lejárató kampány, egy dezinformációs támadás az Európai Unió ellen. Ez a ház volt az, amely a tanács javaslata alapján megválasztotta a bizottság elnökét, nem holmi Soros családi összeesküvés – magyarázta Cseh Katalin. 

Arra kérte az EU-bizottságot és a parlamentet, hogy határozottan lépjenek fel ezzel a szégyenletes kampánnyal szemben, tényekkel cáfolják a hazugságokat.

A legnagyobb baloldali párt, a Demokratikus Koalíció 2015-től kezdve ellenséges volt a nemzeti konzultációval, szerintük ugyanis semmi értelme nem volt az embereket megkérdezni.

A nemzeti konzultáció annak a politikai gondolatnak a gyakorlati megvalósításáról szól, amely egy kormányzati ciklus két végpontja között lehetőséget ad a választópolgárok aktív közösségének arra, hogy fontos politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális kérdésekben véleményt formálhassanak gyors és hatékony módon – mondta Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. Mint jelezte, a nemzeti konzultáció jelentőségét mindig az aktuálpolitikai környezet határozta meg: funkciója és feladata ugyanis az, hogy nemzeti egyetértési pontokat azonosítson be, illetve ezeket követve plusz társadalmi legitimációt biztosítson olyan intézkedések bevezetéséhez, amelyeket határon innen és túl vitatnak. 

A baloldal támadásai kapcsán Tóth Erik leszögezte, hogy az a baloldal politikai kultúrájának a része. 

Többek között ezért nem tudnak 2010 óta kormányzati pozíció közelébe férkőzni. Mindig valami ellen, nem pedig valami mellett állnak ki. Nem értéket teremtenek, hanem másolnak, majd a rosszul sikerült, utángyártott politikai manővereik kudarcát másra fogják 

 - húzta alá. A szakértő véleménye, hogy a baloldal a konzultációt éppen azért támadja, mert egy sikeres, a XXI. századi mediatizált politikai világban is rendre eredményes, de egyébként klasszikus egyeztetési formula, amit a jobboldal fedezett fel. Jelezte, hogy a baloldalnak azonban lassan nincs kivel konzultálnia, szimpatizánsai száma apad, ellenben a szervezetek száma folyamatosan nő. 

Arról, hogy a baloldal korábban többször is próbálta lemásolni a konzultáció ötletét, Tóth Erik elmondta: ezek a kísérletek megmutatták, hogy a globalista baloldal magyarországi csapatait nem veszik a magyarok komolyan. Emlékeztetett, hogy az MSZP A mi Európánk című konzultációját 2018-ban – a párt bevallása szerint – mindössze húszezren töltötték ki. A Momentum 2020-as Valódi nemzeti konzultációját ennél is kevesebben, 15 ezren. Ilyen és ezekhez hasonló kitöltési arányokat értek el azok, akik a milliós, sőt kétmilliós válaszadást elérő konzultációkat időről időre hangosan kritizálják. Ráadásul rendszeresen felmerül az ellenzéki aláírásgyűjtések és konzultációk kapcsán, hogy azok nem feltétlenül felelnek meg a legalapvetőbb jogi elvárásoknak sem – húzta alá a kutatási igazgató.