Mutatjuk a nemzeti konzultáció kérdéseit

Képünk illusztráció!

Fotó: hirado.hu

Magyarország meg tudja csinálni! címmel útjára indult az újabb nemzeti konzultáció. Elkezdték a kérdőívek kézbesítését, a kormány minden magyar állampolgár véleményére kíváncsi. A tizenegy témakört felölelő kérdőív most elsősorban gazdasági szuverenitásunkkal és semlegességünkkel foglalkozik, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kap. Mutatjuk a teljes kérdőívet.

Mint ahogy korábban többször is hírt adtunk róla, a kormány elindította a tizenegyedik nemzeti konzultációt. Orbán Viktor már pénteken bemutatta a nyomdából frissen kikerült íveket. Bár a konzultáció témakörei eddig is ismertek voltak, a kérdések pontos megfogalmazása mostanáig nem látott napvilágot -írja a Magyar Nemzet.

A 'Magyarország meg tudja csinálni!' mottóval meghirdetett konzultáció az új gazdaságpolitikára fókuszál, és az állampolgárok véleményét kéri ki ebben a kérdésben.

A kérdőívek kézbesítése már folyamatban van, és hamarosan minden háztartásba eljutnak. Most pedig nézzük a kérdéseket részletesen!

A kérdéssor a Magyarország Kormánya oldalon is elérhető.

Gazdasági semlegesség

A miniszterelnök korábban is többször említette, hogy Brüsszel és a nyugati világ gazdasági hidegháborúba kezdett. Szerinte azonban ez nem kedvez Magyarországnak, és az ország érdeke az, hogy ebből kimaradjon. Ahhoz, hogy eredményesek legyünk, szükséges, hogy gazdaságilag semlegesek maradjunk.

A konzultáció első kérdése is ehhez kapcsolódik, és arra vár választ, hogy csatlakozzunk-e a kereskedelmi háborúhoz, vagy törekedjünk gazdasági semlegességre.

Új irány a gazdaságpolitikában

A második kérdés a gazdasági szuverenitásunkról szól: 

akarjuk-e, hogy a magyar gazdaságpolitika kialakításakor a nyugati mintákat és az Európai Uniót követve cselekedjen a kormány, vagy pedig Magyarországnak a saját útját kell járnia.

Csak azokat a külföldi mintákat érdemes átvenni, amelyek valóban hasznosak és logikusak, és el kell utasítani minden olyan irányvonalat, amely káros lehet a magyarok számára, függetlenül attól, hogy az szövetségeseinktől származik.

A nemzeti konzultáció kérdéssora
Fotó: Magyar Nemzet

Kis- és középvállalkozások támogatása

A harmadik témakörben arról kell dönteniük a konzultációt kitöltőknek, hogy támogassa-e a kormány minden eszközzel a hazai kis- és közepes vállalkozásokat a multinacionális cégekkel szemben is, akik ki szeretnék szorítani a piacról a helyi vállalkozásokat. 

A hazai vállalkozók támogatásának egyik formája lehetne, hogy tőkét juttat a kormány számukra.

A konzultációban részt vevők ezt támogathatják, vagy pedig dönthetnek úgy is, hogy erre nincs szükség, elegendő hitel áll a gazdasági szereplők részére.

Multicégek rendszabályozása

A negyedik kérdés összefügg az előzővel, hiszen a multik gyakran visszaélnek erőfölényükkel, a hazai vállalkozások és a fogyasztók kárára. Mindannyian emlékszünk még, milyen egyoldalúan és gyakran indokolatlanul emelték fel az árakat a nagy kereskedelmi láncok, de a kormánynak kellett fellépni az üzemanyagárak elszabadulása ellen is.

Itt tehát arról dönthetünk, megbüntesse-e a kormány az erejükkel visszaélő multikat, vagy pedig fogadja el a brüsszeli szabályokat és ne lépjen fel ezekkel a cégekkel szemben.

Béremelési program

Orbán Viktor és a kormány már többször hitet tett amellett, hogy nagyarányú béremelésre van szükség a magyar gazdaságban, ezért új megállapodást kell kötni a munkavállalókkal és a munkáltatókkal. 

Kiszámítható, előre tervezhető béremelési programot szeretnének, amelynek során el kellene érni a négyszázezer forintos minimálbért, valamint az egymillió forintos átlagbért. 

Az ötödik kérdésben erre keresi a választ a kormány, hogy szükségesnek látják-e a magyarok ezt a béremelési programot, vagy pedig bízzák a gazdasági szereplőkre a béreket.

Munkáshitel fiataloknak

Hazánkban többfajta diákhitel áll rendelkezésre a felsőoktatásban tanuló fiataloknak, sőt, a szak- és felnőttoktatásban részt vevők is kamatmentes képzési hitelhez juthatnak. A kormány álláspontja szerint a Diákhitelhez hasonlóan a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású hitelt kell adni, ezzel is segítve életkezdésüket.

A Nemzeti Konzultáció hatodik kérdésében erről dönthetünk, hogy szükség van-e erre, vagy elegendőek az eddigi támogatások.

A nemzeti konzultáció kérdéssora
Fotó: Magyar Nemzet

Lakhatás támogatása

A hetedik témakör valójában több kérdést is magában foglal. Mindkettő lényege, hogy a munkáltatók hogyan járulhassanak hozzá dolgozóik lakhatásának támogatásához. 

Egyrészt támogathassák-e adókedvezményesen az alkalmazottaik lakbérét, másrészt pedig, hogy a dolgozóknak juttatott SZÉP-kártya felhasználható legyen-e lakásfelújításra is.

Fiatalok lakhatásának támogatása

A nyolcadik téma szintén a lakhatással foglalkozik, kiemelten a fiatalokat célozva. Itt is két dologban dönthetünk. 

Egyrészt, egyetértünk-e azzal, hogy több kollégiumi férőhelyet, új kollégiumokat építsen a kormány, másrészt pedig abban is kifejthetjük a véleményünket, hogy a lakást vásárló fiataloknak kell-e kedvezményes, ötszázalékos hitelt nyújtani, 

vagy pedig megfelelő és elegendő módon támogatja már így is a kormány a fiatalok lakáshoz jutását a CSOK Plusszal.

Tizenharmadik havi nyugdíj

Mint ismert, az Európai Unió illetékesei azt követelik a kormánytól, hogy szüntesse meg a 13. havi nyugdíjakat Magyarországon. 

A kormány ellenáll Brüsszel akaratának, de ehhez is kéri a magyarok támogatását, 

erről szól a kilencedik kérdés.

Családi adókedvezmény

A kormány az elmúlt tizennégy év során számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy lassítsa a népességfogyást. Eközben egész Európa népesedési válsággal küzd, és míg Brüsszel a migrációt tartja megoldásnak, 

a magyar kormány a családok támogatására helyezi a hangsúlyt.

További kedvezményekkel szeretnék ösztönözni a gyermekvállalást; ennek részeként a nemzeti konzultáció tizedik kérdése arra kíváncsi, 

vajon a magyarok támogatják-e azt a tervet, hogy jövőre megduplázzák a gyerekek után járó családi adókedvezményt, vagy úgy gondolják, inkább a migrációt kellene előtérbe helyezni, 

hasonlóan más országokhoz.

A migrációs büntetés elutasítása

A migrációval függ össze a konzultációs kérdőív utolsó, tizenegyedik kérdése is. Mint ismert, hazánknak napi egymillió eurós büntetést kell fizetnie az Európai Bíróság döntése szerint, mert nem nyitjuk meg határainkat az illegális bevándorlók előtt. 

A magyar kormány viszont elutasítja ezt a büntetést, és úgy gondolja, ehelyett Brüsszelnek el kellene fogadnia, hogy hazánk nem vesz részt a központi migrációs politikában, 

a bevándorlók befogadásában és szétosztásában. (Az úgynevezett migrációs paktumból egyébként Hollandia is ki szeretne maradni.)

A Nemzeti Konzultáció utolsó kérdésében véleményt nyilváníthatunk tehát arról, egyetértünk-e a kormány álláspontjával, avagy el kellene fogadnunk a brüsszeli migrációs politikát.

Határidő: december 20.

Ezek tehát a most indult nemzeti konzultáció kérdései; a kormány arra kéri a magyarokat, hogy legkésőbb december 20-ig adják fel a nekik eljuttatott kérdőíveket. A korábban beérkezett válaszokat azonban folyamatosan feldolgozzák, hogy minél hamarabb megismerjék az emberek véleményét ezekben a fontos kérdésekben.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy hétfőn indul a nemzeti konzultáció, a kérdőívek elkészültek, Orbán Viktor pénteken meg is mutatta azokat. Írtunk arról is, hogy mik lesznek a nemzeti konzultáció legfontosabb témái.

A nemzeti konzultáció egy rendkívül fontos eszköz a kormány kezében arra, hogy egyetértési pontokat teremtsen a magyarokkal.