Zsigmond Barna Pál: A magyar nemzet karakterét meghatározza a szabadság és az önrendelkezés

Az aradi vértanúk vére pecsételte meg azt az elkötelezettséget, amely már csaknem két évszázada meghatározza a magyar nemzet karakterét: a szabadságot, önrendelkezést és a nemzeti identitás iránti feltétlen hűséget - mondta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.

Zsigmond Barna Pál az aradi vértanúk emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen, a Batthyány-mauzóleumnál hangsúlyozta, a 13 aradi vértanú nem csupán a múlt, hanem élő üzenet a jelen számára is arról, hogy a szabadságot és a függetlenséget soha nem adták könnyen. Küzdeni kell érte, védelmezni kell és meg kell érteni, hogy azok, akik a szabadságot korlátozni akarják, mindig új formában jelennek meg. 

Változatos ideológiákkal igyekeznek alátámasztani az igazukat, de a céljuk ugyanaz: "hazánk szuverenitásának korlátozása által kívánják növelni saját hatalmukat" - fogalmazott az államtitkár. 

Egyúttal rámutatott, a magyar kormány a nemzeti szuverenitás őrzője, az ország szuverenitását célzó jogi és politikai támadásokkal szemben is megvédi Magyarországot. 

Amíg nemzeti kormánya van a hazának, addig ellenállunk a nyomásnak."

- fogalmazott Zsigmond Barna Pál. 

Budapest, 2024. október 6. Félárbócon a nemzeti lobogó az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulóján az Országház elõtti Kossuth Lajos téren 2024. október 6-án.MTI/Bruzák Noémi
Fotó: Bruzák Noémi / MTI/Bruzák Noémi

Elmondta, az Európai Unióval fennálló viták az ország gazdasági függetlenségét és semlegességét tekintve olyan kihívások, amelyek "megkövetelik tőlünk, hogy megvédjük érdekeinket és értékeinket". 

Kijelentette azt is: 

ki kell állnunk Magyarország hosszú távú stratégiai érdekei mellett, az európai politikai bonyolult útvesztőiben is."

Arra is kitért, hogy az orosz-ukrán háború, valamint a közel-keleti konfliktus nem csupán az érintett államok ellenségeskedését jelentik, hanem Európa és a világ új geopolitikai rendjének a kérdéseit is feszegetik. Amikor a világ háborús és gazdasági nehézségekkel, geopolitikai megosztottsággal küzd, különösen fontos, hogy mi, magyarok egységesek maradjunk - fogalmazott az államtitkár. Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, a kormány azt szeretné, hogy Európa nemzeteivel együttműködve a kontinens ismét erős legyen és biztosítsa az uniós polgárok számára a jólétet, a békét és a biztonságot.  A magyar uniós elnökség is arra törekszik, hogy "tegyük naggyá Európát" - fogalmazott. 

Kiemelte, 

1848–49 mártírjainak áldozata arra emlékeztet, hogy egy nemzet ereje az összetartozásban rejlik, valamint abban, hogy ennyi idő elteltével is képesek voltunk nemzeti identitásunkban megerősödve, egymásba kapaszkodva megmaradni a Kárpát-medencében.

Emlékeztett, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – 

Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra -, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első miniszterelnökére. 

Közölte, Pozsonytól Nagyváradig, Besztercebányától Bécsig, Gödöllőtől Zomborig a Kárpát-medence összes szegletéből származtak nemzeti hőseink, az aradi vértanúk, akiknek neve összeforrt Magyarország történelmével. Az aradi vértanúk felemelő hagyatéka, évszázadok távlatából is szilárd erkölcsi iránytűként szolgál - jelentette ki az államtitkár. 

Hozzátette, a szabadságharc hőseinek emléke azt is üzeni, hogy a szabadságért vívott harc sosem volt könnyű és sosem volt választás kérdése.

A világ hatalmi játszmáiban, a kisebb nemzeteknek különösen nehéz dolguk van, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Magyarország megőrizze függetlenségét. A megemlékezés végén a kormány nevében Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Zsigmond Barna Pál helyezte el a kegyelet koszorúit. Sulyok Tamás köztársasági elnök nevében Kun Szabó István vezérőrnagy, a Sándor-palota Honvédelmi Igazgatóság igazgatója koszorúzott, Orbán Viktor miniszterelnök nevében Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár, Kövér László, az Országgyűlés elnökének nevében pedig Juhász Imre, az Alkotmánybíróság elnöke helyezett el koszorút.

A kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította október hatodikát. Úgy emlékeztek az aradi vértanúk kivégzésére, hogy felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt a Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadással.