A 2011-ben elfogadott választási törvény – ellentétben a korábbi szabályozással – bevezetett egy lényeges szabályt, amely rögzíti, hogy amennyiben túlzottan megnő a különbség az egyes egyéni választókerületekben élő választópolgárok száma között, akkor
módosítani kell a beosztást.
Ez a szabály a garancia arra, hogy fenntartsa a választókerületek arányos képviseletét, amely valamennyi állampolgár számára egyenlő értékű szavazati jogot és beleszólást biztosít. 2010 előtt, a korábbi választási rendszer utolsó éveiben nagymértékű aránytalanságok keletkeztek a választókerületek népességét illetően, melyre az Alkotmánybíróság is felhívta a figyelmet. A testület döntését az akkori baloldali többség nem vette figyelembe, így a demokrácia követelményeinek megfelelő állapotot 2011-ben, a jobboldali többségű Országgyűlés állította helyre.
A közel másfél évtizede kialakított választókerületi beosztás sokáig eleget tett a demokratikus követelményeknek, azonban
az elmúlt évek demográfiai trendjei - különösen a nagyvárosok agglomerációinak növekedése, illetve egyes vidéki térségek népességének változása - jelentős egyensúlyhiányokat eredményeztek a választókerületek között.
Az Igazságügyi Bizottság javaslata épp ezen aránytalanságok feloldására javasol megoldást: ahol a népesség növekedett, ott a választókerületek számát is növelni kívánja – például Pest vármegyében –, ahol pedig csökkent, ott a választókerületek számát is csökkentené – például Budapesten. Fejér és Csongrád-Csanád vármegyékben a választókerületi beosztás kisebb módosítását javasolják, a választókerületek számának változatlansága mellett.
Ez a módosítási szándék elősegíti, hogy a választási rendszerünk megfeleljen az Alaptörvény és a választási törvény előírásainak, valamint a demokratikus normáknak, hiszen a kiegyensúlyozott választókerületi rendszer a választások igazságosságának egyik alapfeltétele.
Megjegyzendő továbbá, hogy a javaslat aktualitását nem csak a demográfiai változások indokolják, hanem az is, hogy a 2026-ban esedékes országgyűlési választás előtti évben a törvényi szabályok szerint már nem lehet változtatni a választás alapvető szabályain, így a kiszámítható és alkotmányos jogi környezetet még idén indokolt megteremteni. Mindezek miatt az Alapjogokért Központ egyetért az Igazságügyi Bizottság javaslatával.