Atombiztos megoldások a sötétszélcsendre

A hazai villamosenergia-rendszert a nyári csúcsfogyasztások és az importcsúcs után most a hidegebb időjárás is próbára teszi. Az elmúlt napokban, hetekben tapasztalt „sötétszélcsend” következtében a nap- és szélerőművi kapacitások hiánya a német mellett a magyar villamosenergia-rendszert és -piacot is súlyosan érinti: korábban soha nem látott csillagászati árak alakulnak ki az áramtőzsdén, ami azért súlyos probléma, mert Magyarország is masszívan importra szorul a környező országokból.

A nap- és szélerőművek pihennek 

Újabb intő jel, hogy például november 12-én negyed egy körül a hazai rendszerterhelés értéke elérte a 7206 MW értéket. Ez már most megközelíti az idén januárban mért 7441 MW abszolút csúcsot. Eközben egész nap az időjárásfüggő megújulók, a nap- és a szélerőművek csak minimálisan járultak hozzá a hazai fogyasztás kielégítéséhez. Egészen konkrétan: a 325 MW beépített kapacitással rendelkező szélerőművek -0,86 MW és 3,08 MW közötti értékekkel szerepeltek, azaz volt olyan időszak, amikor a szélerőműveknek több volt az önfogyasztása, mint a termelése! Közben az ipari méretű naperőművek beépített, 3996 MW kapacitásból a csúcson is csak 262 MW állt rendelkezésre, miközben az egész napra vonatkozó átlagteljesítmény mindössze 50 MW volt! A háztartási méretű naperőművek beépített 2600 MW, illetve a saját célra termelő naperőművek 656 MW kapacitásai szintén csak hasonló arányban állhattak rendelkezésre.  

A hazai villamosenergia-termelés, valamint az import alakulása 2024. november 12-én. Forrás: MAVIR 

El a kezekkel a paksi blokkoktól! 

Mint az ábrán is jól látható, a Paksi Atomerőmű egész nap a hazai áramtermelés rendíthetetlen pillére volt, ami azt jelentette, hogy a bruttó teljesítménye egész nap 2046 – 2053 MW között változott, miközben a beépített kapacitása 2026,6 MW. Még mielőtt egyes politikusok vagy zöldszervezetek titkos teszteket, kísérleteket, túlterhelést vizionálnának, érdemes megjegyezni, hogy a paksi négy blokk névleges teljesítménye a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően nem 2000, hanem 2026,6 MW. Az egyes blokkok hatásfoka a hűtővíz hőmérsékletének függvényében változik. Jelen esetben a hidegebb hűtővíz jobb hatásfokot, és ennek köszönhetően nagyobb teljesítményt biztosított.   

A Paksi Atomerőmű egyes blokkjainak teljesítménye 2024. november 12-én 10 óra 41 perc körül. Forrás: Hárfás Zsolt 

Ismét bebizonyosodott, hogy folyamatosan, télen-nyáron, éjjel-nappal villamos energiát olcsón, klímabarát és ellátásbiztonságot garantáló módon csak az atomerőművek képesek biztosítani. Éppen ezért Magyarország elementáris érdeke, hogy a Paksi Atomerőmű üzemidejét akár további 20 évvel is meghosszabbítsák, illetve a Paks II-őt mielőbbi megépítsék, hiszen a beépített 2400 MW kapacitásnak bőven lenne már most is helye.  

A paksi üzemidő-hosszabbításhoz szükséges számos feltétel mellett van egy nagyon lényeges kérdés, amit mielőbb meg kell oldani jogi/és vagy műszaki eszközökkel.  Mint már többször több helyen (pl. itt) kifejtettem: az időjárásfüggő megújulók kötelező átvétele miatt bekövetkező le- és visszaszabályozások közvetlen befolyással vannak a paksi blokkok üzemidejére. A le- és felterhelések miatt fellépő hőmérséklet- és nyomásváltozások többlet-igénybevételt jelentenek az alkatrészeknek és berendezéseknek, azaz csökkentik a blokkok lehetséges üzemidejét.  Az atomerőműveket arra tervezték, hogy folyamatosan, nagyjából a névleges teljesítményükön termeljenek, megszakítás nélkül zsinóráramot táplálva a hálózatba. Tehát a paksi blokkok „rángatása” nemcsak észszerűtlen és gazdaságtalan, hanem egyenesen káros is és szembemegy a nemzeti érdekkel.   

Mielőbb kell a Paks II. is!  

A hivatkozott napon a hideg időjárás miatt megnövekedett energiaigény kielégítése és a nap- és szélerőművi kieső kapacitások pótlása érdekében szükség volt a gázerőművek mellett a tartalék, kevésbé hatékony és gazdaságos olajtüzelésű erőművek által termelt villamos energiára is. De ez sem volt elegendő.   

Szokás szerint egész nap folyamatosan szükség volt az importra, amelynek csúcsa az adott napon megközelítette a 3000 MW-ot is (az idei importcsúcs augusztus 15-én 3700 MW volt). Ez a folyamatosan fennálló importszükséglet hatalmas ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordoz, hiszen jelentős függőséget jelent a szomszédos országoktól. Arról nem is beszélve, hogy döbbenetes módon az adott napon a magyar áramtőzsdén az este 5 és 6 óra közötti idősávra mintegy 900 euró/MWh nagykereskedelmi villamosenergia-ár alakult ki. 

Paks II. Atomerőmű Zrt.

Itt ismét érdemes leszögezni, hogy a Paks II. Atomerőmű teljesítménye „csak” 2400 MW lesz és erre a teljesítményre már most égető szükség lenne. Továbbá érdemes arra is visszaemlékezni, hogy korábban a Paks II. Atomerőmű megépítését ellenző zöldszervezetek és „szakértőik” folyamatosan azt szajkózták, hogy soha nem lesz 55 euró/MWh érték közelében a villamosenergia-ár, tehát a két új paksi blokk sohasem fog megtérülni. Egy 2017-es „szakértői” idézet: 

az európai irányadó áramtőzsdén mostanában 31-40 euró/megawattóra között vannak a piaci jegyzések, igaz, ezek csak a húszas évek elejéig mutatják az irányokat, de ha mértékadó elemzőket olvasunk, ők a 40-es évek után is inkább árcsökkenést várnak a megújulók terjedése miatt. Nem látom, mitől emelkedne duplájára, triplájára a piaci ár pár éven belül.

Nos igen… A jelenlegi és a jövőbeli valós adatokon alapuló előrejelzések rávilágítanak arra, hogy Magyarországon egy olyan egészséges energiamixre van szükség, amellyel télen-nyáron, éjjel-nappal klímabarát módon, ellátásbiztonságot garantálva lehet olcsó energiát biztosítani úgy, hogy a kockázatot hordozó importszükségletet minimalizáljuk/megszüntetjük. Ennek érdekében szükség van a Paks II. Atomerőmű mihamarabbi megépítésére, a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítására, újabb gázerőművek építésére, a megújulók fejlesztésére és rendszerszabályozási szempontból egy szivattyús-tározós erőmű megépítésére is. Középtávon is bizonyosan szükség lesz egy újabb atomerőműre is, amely akár kis moduláris egységekből állhat. A piacon már most elérhető olyan típus, amely rendszerszabályozási feladatokat is elláthat, hiszen a teljesítménye tág határok között szabályozható.  

Hárfás Zsolt, atomenergetikai szakértő, az atombiztos.org oldal tulajdonosa, szerzője és szerkesztője.