Diplomáciai nagyüzem Budapesten: mindenki ránk figyel

Vágólapra másolva!

Ifj. Lomnici Zoltán az Origónak adott interjúban a kétnapos diplomáciai nagyüzemmel kapcsolatban nyilatkozott. A Századvég tudományos igazgatója szerint akár fontos döntések születhetnek Budapesten, és a Budapest-nyilatkozatot is elfogadhatják. A szakértő elemezte a találkozó lehetséges eredményeit.

Fónyi-Tisóczki Flóra

Vágólapra másolva!

európai versenyképesség Budapest politikai közösség Magyarország Európai Unió

Diplomáciai nagyüzem van a héten Magyarországon, Budapestre figyel a világ. Csütörtökön az európai politikai közösség csúcstalálkozóját rendezték a fővárosban, pénteken pedig az Európai Tanács informális csúcstalálkozóját tartják a Puskás Arénában. Mi ennek a két diplomáciai eseménynek a jelentősége?

Az Európai Politikai Közösség (röviden EPC) a kormányközi együttműködés informális testületeként Macron francia elnök kezdeményezésére jött létre 2022-ben, a francia uniós elnökség idején. Az EU-n kívüli európai országokat is befogadó fórum eredeti, deklarált célja a politikai párbeszéd és együttműködés előmozdítása a közös érdekű geopolitikai kérdések megválaszolása, illetőleg Európa biztonságának, stabilitásának és jólétének megerősítése érdekében.

Ezen diskurzus Európát átfogó megvalósítását nehezítheti, hogy Oroszországot és Fehéroroszországot szándékosan kizárták a részvételből, és ezzel a megközelítéssel inkább egy talking shop jellegű, valódi tartalom és befolyás nélküli, az eredeti céloknak is inkább ellentmondó kormányközi műhely maradhat hosszú távon, az állandósuló hidegháborús hangulat fenntartásának egyik platformjaként,

ma már azonban komolyabb az esélye annak, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépésével és újabb terminusának következményeként, ez a sajátos, háborúpárti politikai »konszenzus« változni fog Európában, így az ilyen nemzetközi fórumokon is."

EPC-csúcs Budapesten, EPC-csúcsBudapesten, Orbán Viktor, OrbánViktor — Orbán Viktor kormányfő és Mark Rutte NATO-főtitkár (j) tárgyal az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti tanácskozásán.
Fotó: Origo

Ami az Európai Tanács – az uniós kormány- és államfők – csúcstalálkozóját illeti, ott napirendre kerül Magyarország július elseje óta tartó uniós elnökségének keretében az egyik legfontosabbnak tekintett, és érdemi jogkövetkezményekkel járó diplomáciai aktusának remélt Budapest-nyilatkozat, amelyben Orbán Viktor magyar miniszterelnök javaslatára az Európai Unió versenyképességének megerősítését tűzik ki célul az állam- és kormányfők.

Olyan témák lesznek napirenden, mint az európai versenyképesség, a háborúk okozta biztonsági kihívások és az illegális migráció. A jelen körülmények között lehetséges, hogy születnek majd történelmi jelentőségű megállapodások?

Az EPC budapesti csúcstalálkozója egy plenáris üléssel kezdődött, majd szekcióüléseket tartottak a migrációról és a gazdasági biztonságról, így témaként szerepel az illegális bevándorlás minden főbb vonatkozása, míg a gazdasági biztonsággal foglalkozó panel elsősorban az energetikai, közlekedési, kereskedelmi kérdések összekapcsolhatóságát elemzi.

Most érdemi, fontos részlépések is történhetnek Budapesten, így a bizonyos esetekben határidőhöz kötött intézkedésekkel – a következő öt évre vonatkozóan – az európai versenyképesség felpörgetésére, és megindulhat a diskurzus további erősítése abba az irányba, hogy az EU végre a migrációs kihívások elleni határozottabb fellépés révén és a gazdasági józanság talaján állva, a saját geopolitikai érdekei mentén – és egy változó washingtoni háttérrel – alakítsa a belső kohézióját, és külső együttműködéseit.

Időközben tehát Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást, és minden bizonnyal ez is téma lesz. Ez hatással lehet majd az esemény kimenetelére, hangulatára?

Az uniós bürokrácia – a tagállamokat képviselő egyes szereplők alatti és feletti, sajátos brüsszeli mélyállam – meghatározó kulcsfigurái, intézményei ma úgy reagálnak, és azt kommunikálják, hogy már felkészültek a Trump-győzelem miatt várható új helyzetre, a tengerentúli progresszív sikerek elmaradásának következményeire; vagyis szerintük ma politikai értelemben sem 2016 van, ez nem az első Trump-elnökség előtti szituáció, és sokkal felkészültebbek, azonban ez igaz magára Trumpra is, aki sokkal jelentősebb politikai, gazdasági és szakember-háttérrel, nemzetközi beágyazottsággal rendelkezik, mint nyolc évvel ezelőtt.

Az uniós tagállamok egyes vezetői, a nemzetállami politikusok többsége azonban már most tisztában van azzal, hogy bizonyos fokú változás mindenképpen elkerülhetetlen, hiszen Donald Trump második elnöksége az energiától és a kereskedelemtől kezdve a pénzügyeken át a védelemig és migrációs politikáig többé-kevésbé befolyásolni képes – és valószínűleg fogja is – az Európai Unió kapcsolódó politikáit.

Ez pedig valóban megtapasztalható az ilyen diplomáciai eseményeken, azok hangulatán, és ezen fórumokon eleve fontos szempont kell, hogy legyen a tapintat és a megbékélő attitűd alkalmazása, a változó körülmények között mindig is szükséges nyitottság, különösen a nemzetközi stressz által jelentősen fokozott olyan helyzetekben és időszakokban, mint amit ma is átél Európa.

Az EPK egynapos csúcstalálkozóját követően, az EU vezetői Budapesten maradnak, hogy pénteken nem hivatalos tanácskozást tartsanak, amelynek első számú célja az uniós versenyképesség megerősítéséről szóló nyilatkozat elfogadása. Az ülésen részt vesz Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori elnöke, aki nemrég jelentést készített az európai versenyképességről a brüsszeli Bizottság felkérésére. Lehetséges, hogy sikeres lesz a tárgyalás, és elfogadják a nyilatkozatot?

Miután az európai versenyképesség helyzetéről szóló ún. Draghi-jelentés névadójának gondolkodása – és a dokumentum jelentős része is – egy föderalista jellegű Európai Unióban látja a bajok megoldásának útját, annak keretvázát, ezért a nézetkülönbségek a szuverenista irányt képviselő Magyarország és vitairatot jegyző volt olasz miniszterelnök között megvannak; ez a fajta nyugati megközelítés nem tükrözi vissza a kelet-közép-európai országok jóval pragmatikusabb véleményét.

Ugyanakkor a tőkepiaci integráció megteremtése és az európai gazdaság hatékonyságának növelése közös érdekünk, így érdemes reményeket fűzni a budapesti tárgyalások – legalább részleges előrehaladást meghozó – eredményességéhez.

A sikerességhez és a versenyképesség növeléséhez pedig a magyar kormányzatnak megvan az a világos célja és stratégiája, amely a tárgyalások során szükséges józan kompromisszumokat is magába foglalja a minél optimálisabb, jobb megállapodás – azaz a célokat kívánt módon visszatükröző nyilatkozat – elfogadása érdekében.

Milyen nemzetközi visszhangra számíthatunk majd e két nap kapcsán?

Magyarországon egy, az Európai Unióban unikális módon mindenfajta színezetű és irányultságú politikai vélemény megjelenhet az elsődleges nyilvánosságban, a gyülekezési jog 2010 óta szabadon, mindenfajta félelem nélkül gyakorolható. Ezzel szemben a liberális fősodratú médiabuborékban kiszámítható a reakció, ráadásul az irracionális kritika most bizonyára a Trump elnök újraválasztása miatti dühöt és elkeseredést is tükrözni fogja.

A politikai megrendelők érdekét szolgáló napi sajtóban erős kritikai – adott esetben akár támadóan negatív – visszhangok is várhatók, de a fősodratú álláspontokon kívüli más véleményekkel is találkozhatunk.

Mindezeken túl fájó körülmény lehet számukra, hogy a klasszikus intézményi liberalizmust ma már a szuverenista és konzervatív erők képviselik azon klasszikus liberális hitelvhez hasonlóan, miszerint az államok közötti, békére törekvő nemzetközi együttműködés igenis megvalósítható, és fenntartható lehet, és csak az ilyen együttműködések lehetnek képesek csökkenteni a konfliktusok számát és kiterjedését, valamint visszaszorítani a káros és rossz hatású versenyhelyzeteket; amit régen még a liberálisok vallottak, azt manapság – a szuverenitás védelme jegyében és a konnektivitás gyakorlatát követve – legfőképpen Magyarország képviseli a mostani Európai Unióban.