Míg mások a migrációt fokoznák, a magyar kormány a családokat erősíti

Hankó Balázs, Kulturális és Innovációs miniszter

Fotó: Polyák Attila - Origo

A családok anyagi biztonságának elősegítése érdekében szükség van a családi adókedvezmény megduplázására – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter. Hankó Balázs az Origónak úgy fogalmazott: két lépésben emelnék meg az adókedvezményt: először jövő év nyarán, majd 2026 januárjában. „Míg mások a demográfiai kérdéseket migrációval akarják megoldani, addig mi a családokat erősítjük” – emelte ki a miniszter. A néhány nappal ezelőtt indult Nemzeti Konzultációra utalva azt mondta: éppen azért van szükség arra, hogy minél többen kitöltsék az ívet, hogy a kormány minél nagyobb támogatással a háta mögött állhasson ki a családpolitikai intézkedések mellett, amelyeket Brüsszel ellenez. A miniszter beszélt még a munkáshitelről, a fiatalok lakhatási támogatásáról, valamint arról is, milyen tárgyalásokat folytat Brüsszellel az Erasmus program kapcsán. Interjú Hankó Balázzsal.

“Magyarország meg tudja csinálni!” - ezzel a címmel indult el a Nemzeti Konzultáció néhány napja, amelyben az új gazdaságpolitikáról szeretnék megtudni az emberek véleményét. A tizenegy kérdésből hat a Kulturális és Innovációs Minisztériumot érinti. Az egyik éppen a családi adókedvezmény kérdése, amely a családoknak rendkívül fontos. Miről dönthetnek az emberek ennél a kérdésnél?

Nemcsak Európában, hanem a világon is gyökeresen megváltozott a gazdasági környezet, így új gazdaságpolitikára van szükség. Ezért indítottuk el az új gazdaságpolitikai akciótervet, amely a gazdasági hidegháború helyett a gazdasági semlegességnek köszönhetően a magyar érdeket szolgálja. Ennek három fő része van, a bérekkel és lakhatással kapcsolatos pillérek, valamint a Demján Sándor-program, amely a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozik. Ehhez kapcsolódóan tizenegy kérdésben kérjük a magyarok véleményét és támogatását. Vitassuk meg immár tizennegyedik alkalommal, hogy mi a magyarok álláspontja olyan kardinális kérdésekben, mint a családok, a fiatalok, a nyugdíjasok és a vállalkozások ügye. A családok védelme a magyar kormány szíve közepe. 

Családbarát nemzet, családbarát kormány vagyunk. 

Eddig harminc családpolitikai intézkedést hoztunk. Az egyik ezek közül a családi adókedvezmény. A bevezetése óta 3600 milliárd forint adó maradt a családoknál. 

Brüsszel és az onnan ide rendelt Brüsszeliták, valamint mindazok, akiket itthon Manfred Weber irányít nem a családokat akarják erősíteni, a demográfiai problémát migrációval akarják megoldani. Ebből mi nem kérünk - kaptunk is érte büntetést, napi egymillió eurót kell fizetnünk, mert az illegális migránsokat nem engedjük be az országba. 

Persze, felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy miért nem rendelkezhet egy ország arról, hogy kikkel és hogyan szeretne együtt élni? 

Pontosan ezért kérjük a magyarok támogatását, hogy álljunk ki a családokért. 

Álljunk ki értük úgy, hogy az egyik legsikeresebb családok anyagi biztonságát megteremtő intézkedésünket, a családi adókedvezményt megduplázzuk két lépésben. Először 2025. nyarán, majd 2026. január elsejétől. Ezzel az adókedvezménnyel egy háromgyerekes családnál százezerről kétszázezer forintra emelkedne havonta az adókedvezmény mértéke 2026-ra. Ezt az országgyűlés elé benyújtott adótörvény is tartalmazza. Kérjük ennek megerősítését az emberektől.

Hankó Balázs, Kulturális és Innovációs miniszter
Fotó: Polyák Attila - Origo

A Nemzeti Konzultáció kilencedik kérdése a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatos. Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a 13. havi nyugdíjat, ezt a kormány elutasítja. Miért lényeges, hogy erre a kérdésre is adjanak választ az emberek?

Az ellenzék elvette a 13. havi nyugdíjat, a kormány visszavezette. A baloldalt, a liberálisokat Brüsszel most újra tüzeli, hogy a kormány vegye el a 13. havi nyugdíjat az idősektől. 

A mi álláspontunk szerint a magyar családok a legfontosabbak, és a családok legidősebb tagjainak, a nyugdíjasoknak köszönetet kell mondani, tiszteletet kell adni.

 Ők – ahogy mondani szoktam - a régebb óta fiatalok az életüket végigdolgozták értünk. Ha az emberek kitöltik a konzultációt, és a kormány megkapja a magyaroktól a kellő támogatást, megküzdünk a 13. havi nyugdíjért.

Egy teljesen új támogatási formáról, a munkáshitelről is várják az emberek véleményét. Miért van szükség a munkáshitelre a kormány véleménye szerint?

Az elmúlt években átalakítottuk a szakképzés rendszerét úgy, hogy az a magyar gazdaság szereplőit erősítse. A duális képzés a gyakorlatot helyezi fókuszba. Tavaly Európa-bajnoki ezüstérmesek lettünk a szakmák európai bajnokságán, az idén a világbajnokságon tizedik helyezést értünk el. Az új, modern szakmákban - mint az informatika vagy a webfejlesztés -, és a hagyományos szakmákban - mint az asztalos, víz-gáz-fűtésszerelő vagy festő – is kiváló eredményt értünk el. 

Támogatnunk kell a fiatalokat, ezért indítjuk el a munkáshitelt, amely egy négymillió forintos, szabadon felhasználható hitel, a kamata pedig nulla százalék. 

A 17-25 év közötti fiatalok vehetik igénybe majd januártól. Aki igénybe veszi, tíz év alatt kell majd visszafizetnie - ezért azt kérjük cserébe, hogy itthon kezdjenek el dolgozni. Ez amúgy illeszkedik abba a logikai rendbe, amit a szakképzésben elkezdtünk, hiszen a szakképzésben tanulók támogatásának első pillére a 8-16 ezer forint ösztöndíj, majd a szakmai tanulmányok alatt 59 ezer forintos ösztöndíj. Ha a szakképzés mellett dolgozik - a duális képzésben -, akkor 168 ezer forintos munkabért kap. A kormány 300 ezer forintos szakmakezdési segítséget is nyújt a fiataloknak, hogy saját eszközöket tudjanak vásárolni. Erre épül majd a négymillió forintos munkáshitel. Fontos megjegyezni, hogy ez a munkáshitel nemcsak a szakképzésben résztvevőknek, hanem minden olyan 17-25 év közötti fiatal munkakezdőnek rendelkezésre áll, aki nem egyetemista vagy diplomás. Még egy fontos elemre felhívnám a figyelmet a munkáshitellel kapcsolatban, ami családpolitikai szempontból lényeges. Ha a fiatal hölgy igényelte a munkáshitelt, és közben családot alapított, és meg is született az első gyermek, két év halasztást kap a törlesztést illetően. A második gyermeknél a hitel felét nem kell visszafizetni. Ha pedig megszületik a harmadik gyerek is, a teljes hitelt elengedjük.

Hankó Balázs, Kulturális és Innovációs miniszter
Fotó: Polyák Attila - Origo

Egy másik, a fiatalokat célzottan érintő kérdés a konzultációban a fiatalok lakhatási támogatása. Eddig a CSOK és a CSOK Plusz volt a legfőbb támogatási forma. Milyen új intézkedésekre van szükség?

A kormány a fiatalok életkezdését többféle módon támogatja. Fontos kérdés, hogy hol lakik majd a fiatal. Az egyetemi évek alatt kedvező, ha jó kollégiumban kap elhelyezést. Budapesten Karácsony Gergely főpolgármester programjában szerepelt új kollégium építése és a régiek fejlesztése is, tényszerűen azonban semmi sem valósult meg. Az elmúlt évek során annyi előrelépés történt, hogy tízezer kollégiumi helyet a kormány visszavásárolt az egyetemeknek, nyolcezer férőhelyet pedig felújítottunk. Az országos kollégiumi jelentkezési adatokból látjuk, hogy minimum 12 ezerrel több kollégiumi helyre lenne szükség. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával az elmúlt hónap során történt egyeztetések szerint ennél még többre is. 

Kellő támogatás esetén elkötelezettek vagyunk, hogy Budapesten és a vidéki egyetemi városokban is kollégiumfejlesztés történjen.

 A másik fontos intézkedés, hogy az első lakást vásárló fiatalok számára kedvezményes, 5%-os kamatozású lakáshitelt biztosítunk. A harmadik lehetőség pedig a lakbér támogatása: ha a cég, amely foglalkoztatja a fiatalt, támogatja a fiatal munkavállaló lakbérfizetését, készek vagyunk adókedvezményt biztosítani a munkáltatónak. Néhány napja döntött a kormány az új otthonfelújítási támogatásról is. Az előző programban 370 ezer otthon újult meg. Most azt mondjuk, hogy az ötezer főnél kisebb lélekszámú településeken a gyerekes családok esetében legyen lehetőség arra, hogy hárommillió forint vissza nem térítendő támogatásból és hárommillió forint önerőből felújíthassák az otthonukat.

Hankó Balázs, Kulturális és Innovációs miniszter
Fotó: Polyák Attila - Origo

A Nemzeti Konzultációban a kis- és középvállalkozások támogatásáról is feltesznek egy kérdést. A kormány szerint új eszközökkel kell támogatni őket - tőkejuttatásra van szükség számukra elérhető módon. Miért fontos a kis- és középvállalkozások támogatása a magyar gazdaság szempontjából?

Erősödniük kell a kis- és középvállalkozásoknak Magyarországon - ők a magyar gazdaság alappillérei. Ha erősödnek, az egész magyar gazdaság fejlődik, erősödik. Nemcsak tőkeerősnek kell lenniük, hanem arra sarkalljuk őket, hogy egyre többen innováljanak. Jelenleg minden harmadik kis- és középvállalkozás innovál, 2030-ig azt szeretnénk elérni, hogy minden második vállalkozás hajtson végre innovációt. Azoknak a vállalkozásoknak ugyanis, amelyek innoválnak, két és félszer több a munkavállalójuk, 31%-kal több bért fizetnek a dolgozóknak, és 58%-kal hatékonyabban működnek. Minél több az ilyen vállalkozás, annál erősebb a magyar gazdaság. Éppen a napokban jelentettük be egy új, 50 milliárd forintos pályázat nyerteseit - 89 pályázat nyert az úgynevezett Fókuszterületi pályázaton. Ez a lehetőség is az innovációt segíti a vállalkozásoknál, úgy, hogy az egyetemekkel kapcsolja össze őket.

Egy korábbi beszélgetésünkkor - nyár elején - szó volt az Erasmus programról. Akkor még nem született megállapodás Brüsszellel. Most hogyan állnak a tárgyalások?

Az elmúlt héten két alkalommal is tárgyaltam Brüsszelben erről. A nem túl szívderítő tárgyalások mellett szerencsére volt egy nagyon üdítő program is, tehetségkonferenciát rendeztünk. Mi pedig nemcsak beszélünk ügyekről, mint Brüsszelben általában, hanem mi meg is mutatjuk, hogyan kell csinálni. Így magyar népzenétől és néptánctól zengett Brüsszel, fiatal innovátorok mutatták be fejlesztéseiket. 

Brüsszel minden jogalapot nélkülözve a magyar egyetemistákon és kutatókon keresztül zsarol minket - ez tarthatatlan és elfogadhatatlan.

 Hat egyetemünk pere folyamatban is van Brüsszellel szemben. Elkészítettük azt a jogszabály-módosítást, amelyhez az Erasmus újraindítását kötötték. 11 hónappal ezelőtt el is küldtük nekik, azóta nem válaszoltak. Éppen ezért úgy döntöttünk, nem várunk tovább,hanem ezt a jogszabály-módosítást benyújtjuk a magyar országgyűlésnek. Hétfőn lesz a záróvitája a törvényjavaslatnak. Éppen ezért, hogy még egy esélyt adjunk a brüsszeli észrevételezésre, elmentem Brüsszelbe, leültem tárgyalni, mondtam, hogy itt vagyok, mondják meg, mi az észrevételük, ha van, most még tudjuk kezelni az országgyűlési tárgyalási szakban. Ha 11 hónapon keresztül nem írtak, és már négyszer tárgyaltunk róla, akkor én most eljöttem ötödszörre is. A fejvakaráson és a brüsszeli érthetetlen, bürokrata nyelven kívül mást nem igazán hallottam. Ismét elmondtam, hogy azokat a jogszabályi módosításokat, amelyeket kértek, mind bevezettük. Van, amit azonban nem, és jeleztem, hogy nem is fogjuk. Azt akarták, hogy a rektorokat az egyetemeket fenntartó testületekből tegyük ki. Ez azonban szembe megy az egyetemi oktatás-kutatás autonómiájával. Azt is akarták, hogy nemzetközi NGO-k mondják meg, kik kerüljenek a magyar egyetemeket fenntartó testületekbe. Ezt nem engedhetjük, mert nemzetünk szuverenitásának érdeke ezzel ellentétes. Nem bízunk Brüsszelben, ezért egy egyedi hatálybalépési formát választottunk: mivel 2022-ben azon javaslatokat, amiket megfogalmaztak, beleírtuk a törvénybe, majd pedig jól kizártak minket, ebből tanulva úgy döntöttünk, hogy a törvény akkor lép hatályba, ha visszaengedik a magyar fiatalokat az Erasmusba, a kutatókat pedig a Horizonba. Az is fontos, hogy amíg ez megtörténik, addig is van egy jobb mobilitási programunk, mint az Erasmus. 

Nyáron elindítottuk a Pannónia Programot, amelynek keretében 10 milliárd euróból 8 ezer fiatal hallgató, oktató, kutató juthat el a világ vezető egyetemeire. 

Míg az Erasmus programban korábban az egyetemekről fél év alatt kétezer hallgató ment külföldi egyetemekre,addig a Pannóniával háromezren tanulhatnak külföldön, és nemcsak Európában, hanem például a Harvardon, Japánban, Szingapúrban és szerte a világban. Jelenleg már 800-an vannak külföldön a Pannónia program segítségével, és még több mint 2000-en biztos részt vesznek az első félévben a külföldi csereprogramban a világ meghatározó egyetemein. Amellett, hogy nemcsak Európa, hanem a világ rangos egyetemei nyílnak meg a több mint 4000 együttműködésnek köszönhetően és magasabbak az ösztöndíjak, a Pannónia Program előnye még az is, hogy a kint szerzett kreditek teljes egészében beszámíthatók, így nem kell félévet halasztani.

Hankó Balázs Kulturális és Innovációs miniszter
Fotó: Polyák Attila - Origo

Hogyan változott az elmúlt időszakban a magyar egyetemek elismertsége a nemzetközi egyetemi rangsorokban?

Kiválóan, ugyanis a Times Higher Education (THE) és a QS rangsorában 12 egyetemünk található a világ legjobb 5 százalékában. A nemrég megjelent THE rangsorában a Semmelweis Egyetemet a világ legjobb egy százalékába sorolták. A tavalyi évhez viszonyítva a listán magabiztosan lépett előrébb a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Pannon Egyetem, és az Óbudai Egyetem is jelentős előrelépést mutatott, hiszen a tavalyi 1001-1200-as sávhoz képest az idén a 601-800-as sávba lépett. Ha a két nagy rangsort nézzük: 7 egyetemünk van a világ legjobb ezer egyeteme között. Fontos azonban megemlítenem: a Semmelweis Egyetemnek - ami az alma materem, ráadásul egyetemi tanárként is alaposabban ismerem -, a rangsorban előrébb lenne a helye. Amikor kialakítják a sorrendet, több szempontot is figyelembe vesznek. A nemzetközi kapcsolatokat, az oktatási és kulturális kiválóságot, a vállalati bevételt és a reputációt. Ezt az utóbbit hívhatjuk Brüsszel-faktornak is. Enélkül a Semmelweis Egyetem a világ száz legjobb egyeteme között lenne.

A kormány arra törekszik, hogy javítson a családok anyagi helyzetén - például a családi adókedvezménnyel -, segíti a fiatalok életkezdését - egyebek mellett a diákhitellel, a munkáshitellel, az első lakáshoz jutással -, így a családok is bátrabban vállalnak gyereket. Mégis az idén valószínűleg kevesebb gyerek születik, mint az előző években. Véleménye szerint mi lehet ennek az oka?

Várjuk meg az év végét, akkor derülnek majd ki a pontos adatok. A lényeget viszont látni kell: a Ratkó-korszak dédunokáinak az 1994-től kezdődő időszakban kellett volna megszületniük. 1995-ben vezették be az emlékezetes Bokros-csomagot, amely súlyosan érintette a családokat. Ez családok elleni vétek volt. Ha nincs a Bokros-csomag, ma 322 ezerrel több szülőképes korú nő élne Magyarországon, és most 108 ezer gyerek születne. Ezenfelül pedig ma Európában támadják a családokat, a hagyományos családmodellt. Ha egy ország kimondja, hogy a családot az édesanya, édesapa és a gyerek alkotja, azonnal támadni kezdik. 

Kiemelt fontosságú, hogy a magyar kormány alaptörvényben foglalt védelmet nyújt a családoknak.

 Minden támogatást meg kell adnunk nekik úgy, hogy minden otthonban azt érezzék: gyereket vállalni nem anyagi bizonytalanságot jelent, hanem éppen ellenkezőleg, anyagi biztonságot. Erre törekszünk.

Hankó Balázs, Kulturális és Innovációs miniszter
Fotó: Polyák Attila - Origo

A kultúráról még nem beszéltünk. Elkészült az kulturális tárgyú törvények és rendeletek módosításáról szóló előterjesztés. Mi az, amit előzetesen el lehet mondani róla?

Jó lenne, ha már elkészült volna, de még nem vagyunk vele rendben. Ami biztos, hogy nem lesz egységes kulturális törvény, mert ezt a Nemzeti Kulturális Tanács nem támogatja. Egy jó vaskos javaslatcsomag azonban összejött az előbb említett kulturális tanácstól, valamint meghatározó művészeti szervezetektől. Ennek még folyik a művészeti szervezetekkel való, és a minisztériumon belüli egyeztetése. Nemrég a budapesti közös működtetésű színházak vezetőivel egyeztetettünk, hamarosan a vidéki színházak vezetőivel is megvalósul ez a tárgyalás, mert azt látjuk, hogy ez egy jó modell. 

Sokan vannak olyanok, akik mindent szabályokkal kívánnak megoldani. Jómagam - főleg a kultúra területén - a szükséges keretek mellett a rugalmasság híve vagyok, persze azzal, hogy azt a kultúrát kell erősítenünk, ami a ,,magyarnak lenniséget”, azaz keresztény és magyar identitásunkat támogatja, minőségben és vonzóképesen.

 Kapok is ezért bőven kritikát, de mint ahogy a családok, fiatalok, idősek, a magyar vállalkozók ügyéért ki kell állnunk, és ki is állunk, ugyanúgy az identitásunkat adó kultúránkért is meg kell tennünk ugyanezt. A mi minisztériumunk így a mindennapi patriotizmus minisztériuma.

Mindeközben bejelentett egy jó hírt: Magyarországon folytatja munkáját Endrődi Gergely kutatófizikus, a Bielefeld Egyetem professzora a Research Grant Hungary program keretében…

A minisztériumi életnek vannak kifejezetten jó oldalai is. Ez pedig például nem más, minthogy a tudomány “aranycsapatát” építjük. Ahogyan a futballban is, az Aranycsapatnak volt egy tízes számú mezben játszó játékosa, Puskás, így a tudomány “aranycsapatának” is van egy irányítója, Krausz Ferenc Nobel-díjas professzorunk. Ő egyébként elvállalta azt is, hogy egy Nobel-díjas irodát vezessen a minisztériumban, aminek a lényege a kutatási kiválóság- és tehetséggondozás az egész Kárpát-medencében. 

A tudományos “aranycsapat” első “igazolása” Endrődi Gergely, aki Németországból érkezik haza az ELTE Természettudományi Karára fizikusként és a világegyetem keletkezését kutatja. 

A Research Grant Hungary program tehát nem más, mint a bajnokok hazahívása., Nemcsak kutatókat, hanem kutatócsoportokat is várunk haza, akik munkájukat egy-egy egyetemen több száz millió - akár milliárd - forint támogatással tudják folytatni. Magyarország és a nemzet erősödéséhez kiváló kutatók kellenek. Éppen a kutatási kiválóságot látjuk formálódni, amikor a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat - olyan javaslattal fordult a kormány felé, hogy szeretnék megújítani, dinamizálni a magyar kutatási hálózatot, hogy a kiváló magyar kutatási eredmények a magyar gazdaság, a magyar nemzet erősödését szolgálják. A kutatási hálózatok megerősítésén túl azon dolgozunk, hogy a magyar kutatók körülményei, bérezése egyre versenyképesebbé váljon.