"Holokauszt 80" - a Kazán István Kamaraszínház újabb vendégjátéka a Nemzeti Színházban

Immár második alkalommal mutatkozik be a Nemzeti Színház - Kaszás Attila termében a Kazán István Kamaraszínház. Erről készült beszélgetés Kriszt László rendezővel.

- Egy kicsinyke kamaraszínház hogyan jut el a Nemzeti Színházba? 

Egyrészt a kitartó több évtizedes szakmai munkának köszönhetően, amely sohasem az anyagi szempontokat, hanem a mindenkori színházat, annak egyetemes értékeit tekinti elsődlegesnek, másrészt Rosenfeld Dániel Imre menedzser úrnak, aki ugyancsak kitartó munkával próbálja eljuttatni a produkciókat mindenhova, ahol érdeklődés és/vagy igény mutatkozik rá. 

- Miben tudná összefoglalni ezeket a színházi értékeket? 

Amikor 2006-ban megalakult a Kazán István Kamaraszínház a Fészek Művészklubban, akkor azt tűztük ki célul, hogy a magyar és egyetemes színházi értékeket tekintjük mérvadónak, ezen belül is a keresztény és zsidó kultúrát, mint fundamentumot. Az első előadásunk: Sárdi Mária: Kislány a pokolban holokauszt monodráma volt 2006-ban, amellyel aztán 18 évvel később első alkalommal mutatkozhattunk be a Nemzeti Színházban és rögtön a második előadás volt anno Tadeusz Borowszki: Auschwitzi Napló holokauszt monodráma, amellyel pedig most jutottunk el a Nemzetibe. 

- Ahogy olvastam a "Holokauszt 80" emlékév jegyében. 

Igen. Persze ehhez kellet az előző előadásunk /Sárdi Mária: Kislány a pokolban/ szakmai sikere, igy másodszor is megkaptuk a lehetőséget a vendégjátékra. 

- Miről szól az Auschwitzi Napló monodráma? 

Tadeusz Borowszki a lengyelek nagy írója volt, aki nem zsidó származása, hanem az illegális kommunista tevékenysége miatta kerül Auschwitzba, igy nem ment azonnal a gázkamrába, hanem szanitéc lett. Így élhette túl és igy számolhatott be az általa látott és átélt borzalmakról, amelyeket a „Kővilág” című novelláskötetben írt meg. A sor fintora, hogy Borowszki 35 kilóra lefogyva, de túlélte koncentrációs tábort, majd 1951-ben öngyilkos lett, mivel csalódott a kommunizmusba, amely ugyan olyan elnyomó, zsarnoki rendszer volt számára, mint a nácizmus. Tragikus sors egy tragikus világban. 

- Milyen volt maga a próbafolyamat? 

A háttérpróbák a Fészek Művészklubban voltak, de lehetőséget kaptunk a helyszínen is. Itt ragadom meg a lehetőséget, hogy megköszönjem a Nemzeti Szinház egész stábjának azt a mérhetetlen segítséget, amely legutóbb és a mostani vendégjátékunkat is kisérte.

- Ahogy végigolvastam a kamaraszínház szakmai múltját, abból kitűnt a fiatal nemzedékek megszólításának fontossága! 

Az „Auschwitzi Napló” egyedülálló holokauszt monodráma amely ironikus narratívában mutatja be a rémségeket, az iparilag létrehozott emberirtási gépezetet, azokat a szörnyűségeket, amelyet mementóként kötelességünk fenntartani, s a fiatal generációkkal megismertetni. Ezért tartjuk fontosnak a fiatalok reális tájékoztatását, nevelését az elmúlt évszázad világ égéséről. 

- Két részből áll a program! 

18h-kor kezdődik maga a program, a "Holokauszt 80" emlékév jegyében. Egy tiszteletadó köszöntő, majd gyászima és rögtön utána a monodráma. Az azt követő rövid szünet után pedig 19h- kor az Ávinu Trió együttes "A túlélés dallamai" - autentikus zsidó liturgikus dalok programrész következik. Az Ávinu Trió 2008-ban alakult, amely egyedülálló módon ötvözi a komoly és könnyűzenét a hagyományos zsidó liturgikus dallamokat, imarészleteket, népdalokat és modern izraeli zenét.

Az együttesben a férfi (kántor) énekhangot 2-3 klasszikus hangszer: a harmonika, a hegedű és a zongora kíséri, de olykor kiegészül vagy felcserélődik klarinéttal, csellóval, hárfával, cimbalommal és más érdekes hangszerekkel.

Elsődleges céljai közé sorolható mind a magyar, mind pedig a zsidó kultúrát és azon belül az ehhez kapcsolódó komplex zenei sokszínűséget népszerűsíteni hazánkban a Kárpát-medencében, külföldön egyaránt. 

- Kiket láthat a közönség? 

A monodrámában Kovács Molnár József színművészt láthatjuk, díszlet: Merenics Zsófia, grafika-videó: Kárer László. Az Ávinu Trióban pedig közreműködnek: Rosenfeld Dániel Imre kántorművész, Asztalos Rita zongoraművész, Horváth József hegedűművész, Schum József klarinétművész.

 - Akiket érdekel, hol tudnak meg még több részletet a kamaraszínházról?

 A www.kazanistvankamaraszinhaz.hu weboldalunkon

Az interjút a Nemzeti Színház oldalán itt tudja elolvasni!