9 magyarországi településen magas a csapvíz arzéntartalma

Bár általánosan nagyon jó minőségű a csapvíz Magyarországon, még vannak olyan részek, ahol gondok vannak – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ friss, 2023-ra vonatkozó ivóvízminőségi jelentéséből.

Kilenc olyan település van, ahol az arzéntartalom magas, Budapesten és a nagyobb településeken pedig az ólom okoz problémákat - írja a Portfolio.

Az NNGYK oldalán elérhető legfrissebb, 2023-as ivóvízminőség-jelentés szerint valamelyest 

romlott a közüzemi ivóvízellátás, országosan a lakosság 95,5%-a számára érhető el, ami alacsonyabb a 2022-re, illetve 2021-re jelentett értéknél (99,7%, 99%).

A közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya továbbra is Bács-Kiskun megyében a legalacsonyabb (88,3%, ami az előző évhez képest kb. 1% emelkedést jelent). Közel 100%-os az ellátottság Budapesten és 6 megyében.

Bár erre vonatkozóan részletes adatok nem állnak rendelkezésre, becslések szerint a lakosság 3%-át látják el egyedi (pl. intézményi, üzemi) vízellátórendszerek. Egyedi vízművek legnagyobb számban Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Pest megyében vannak, számuk az előző évhez képest kismértékben csökkent. A jelentésből kiderül az is, hogy mintegy 200 000 ember vízellátása ismeretlen, ők jellemzően saját kútjaik vizét fogyasztják, vagy a település közkifolyóiról vételeznek ivóvizet.

A jelentésből az is kiderül, a közüzemi vízművek teljes körű hatósági ellenőrzését 2023-ban is akadályozta a leterheltség és a kapacitáshiány, így az ellenőrzések során 

a helyszíni bejárás több megyében is elmaradt.

Hogyan történik az ivóvíz minőségének mérése?
A legkisebb kapacitású ivóvízellátó rendszerekben évi négy mintát vesznek, míg a legnagyobbakban akár napi mintavételre is sor kerülhet. Az ellenőrző mintákat kijelölt mintavételi helyeken veszik. Az ellenőrző vizsgálatok elsősorban a szolgáltatott ivóvíz minőségét jellemzik, az épületek belső hálózatában bekövetkező esetleges minőségromlást (pl. ólom kioldódás, baktériumszaporodás) nem tükrözik. Kitérnek arra, hogy a szükséges vizsgálatok számszerűleg minden településen jellemzően megtörténtek, bár laboratórium kapacitásproblémák miatt több megyében szervezési problémák jelentkeztek. Az ivóvízvizsgálatok eredményeit a víziközmű-szolgáltatók negyedévente feltöltik az online ivóvízminőségi adatbázisba (Humán Vízhasználatok Informatikai Rendszere, HUMVI), ahol a hatóság ellenőrzi és jóváhagyja azokat. A jóváhagyott adatok képezik az alapját a jelentésben található, ivóvízminőségre vonatkozó információknak.

Fotó: NNGYK

Ivóvízminőség: jelentős területi eltérések vannak
A szolgáltatott ivóvízminőség tekintetében a korábbi évekhez hasonlóan jelentős területi eltérések vannak. Az országos helyzetkép igen kedvező, az Ivóvízminőségi adatbázisba 2023-ban jelentett több mint 46 000 vízminta eredménye alapján 

a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100%-ában megfelelő eredményt adott.

A kötelezően vizsgálandó anyagok (pl. szerves mikroszennyezők: 1,2-cisz-diklóretilén, jellemzően vízbázis eredetű nehézfémek és szervetlen szennyezők: kadmium, higany, cianid illetve jellemzően hálózati eredetű antimon, réz és akrilamid; radioaktivitás paraméterei: összes indikatív dózis, radon, trícium) esetén országszerte 100%-ban megfelelő volt az eredmény. Egyes nehézfémek illetve szervetlen és szerves szennyezők (1,2-diklór-etán, triklór- és tetraklóretilén; policiklusos aromás szénhidrogének; szelén, fluorid, króm, benzol) esetében egy-egy nem megfelelő eredmény fordult csak elő.

Egyre több mélységi felszínalatti vízzel ellátott ivóvízellátó-rendszerben jelentkezik azonban peszticid probléma,

 köztük védettnek tudott nyersvizekben is. Olyan peszticidek is kimutathatóak, amelyeket már több évtizede betiltottak, pl. atrazin és bomlástermékei.

Mik azok a peszticidek?

A növényvédőszerek (azaz a különféle inszekticidek (rovarölőszerek), herbicidek (gyomirtószerek), fungicidek (gombaölőszerek), algicidek (algaölő szerek), rodenticidek (rágcsálóölő szerek) stb.) a felszíni vagy felszín alatti vízforrásba történt bemosódás eredményeképpen kerülhetnek a nyersvízbe.

A fentiek alapján a települések vízminőségi értékelését az alábbi ábra mutatja be:

Fotó: NNGYK

Az NNGYK jelentéséből az is kiderült, hogy az Arzén kilenc településen még mindig határérték felett van. 

Azok a települések, amelyek az NNK 2023-as listája szerint a határértéknél nagyobb arzénértékkel bírtak (a középérték szerint), kivétel nélkül Csongrád-Csanád vármegyében találhatóak:

• Ferencszállás (Csongrád-Csanád vármegye)
• Földeák (Csongrád-Csanád vármegye)
• Kiszombor (Csongrád-Csanád vármegye)
• Kálrafalva (Csongrád-Csanád vármegye)
• Makó (Csongrád-Csanád vármegye)
• Makó-Rákos (Csongrád-Csanád vármegye)
• Maroslele (Csongrád-Csanád vármegye)
• Óföldeák (Csongrád-Csanád vármegye)
• Székkutas (Csongrád-Csanád vármegye)

A nitrit tekintetében kifogásolt települések száma azonban évről évre csökken. Az NNGYK jelentésében olvasható továbbá az is, hogy részben az új technológiák üzembe helyezéséhez kapcsolódó probléma a klórozási melléktermékek jelenlétével összefüggő kifogások számának emelkedése egyes településeken. Továbbá az Ólom a fővárosban és nagyobb településeken még mindig gond.

A teljes ivóvíz jelentés itt olvasható!

Korábban írtunk róla:

Aggasztó dolog derült ki az ivóvízről a fluorid tekintetében. Azt követően arról is írtunk; magyar fejlesztésű csökkentett deutériumtartalmú termékeket mutattak be a világ legnagyobb gyógyszeripari kiállításán Milánóban.