A saját szavazóit büdös szájúnak nevező Magyar Péter felsőbbrendűnek tartja magát az embereknél

Hangfelvételek tanúsága szerint Magyar Péter – egyebek mellett – "büdös szájúnak" nevezte híveit, a nyugdíjasokra pedig a "nyugdíjaskommandó" címkét ragasztotta, mindezt ráadásul igen sértő kontextusban tette. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint Magyar Péter ezzel méltóságukban bántotta meg a magyar embereket, az idős honfitársaink sértegetésében pedig felvette a baloldali pózt, amelyben szinte "modus operandi" az idős honfitársaink sértegetése.

Újabb hangfelvételek kerültek nyilvánosságra, amelyekből az tűnik ki, hogy Magyar Péter lenézi a saját szavazóit, köztük a nyugdíjasokat – egyenesen „nyugdíjaskommandót” emleget. Mennyire tartja ezt elfogadhatónak?

A helyzet etikai szempontból mindenképpen aggályos. Ha egy politikai szereplő, lenéző, sértő módon nyilatkozik a saját választópolgárairól, az nemcsak hogy elvi problémákat vet fel, hanem 

a politikai kultúra és a demokratikus normák szempontjából is káros.

Az, hogy valaki így beszél az őt támogató választókról – különösen egy olyan érzékeny és jelentős társadalmi csoportról, mint az idősek és a nyugdíjasok –, aláássa a politikai bizalom alapjait, ami az egész demokratikus működés szempontjából kulcsfontosságú. 

A nyugdíjasokról történő kormányzati gondoskodás anyagi alapja a kiszámítható nyugdíj biztosítása és a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése. 

A Fidesz 2010 után új szövetséget kötött a nyugdíjasokkal.

Visszaépítette a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat, valamint a nyugdíjasok járandósága folyamatosan követi az inflációt, így biztosítva a nyugdíjak értékállóságát. Ugyanis, ha az infláció meghaladja a tervezett mértéket, akkor ki kell egészíteni a nyugdíjakat, ezt törvény garantálja. Fontos intézkedés a nyugdíjasok biztonsága érdekében a nyugdíjprémium, amelyet a kormányzat egy bizonyos szintet meghaladó gazdasági teljesítmény esetén juttat az idős korosztálynak. 

További kedvezmény a nyugdíjasok felé, hogy a nők 40 év munka utáni nyugdíjba vonulhatnak.

A nyugdíjasok, azon honfitársaink anyagi megbecsülése, akik egy életet végig dolgoztak elengedhetetlen erkölcsi és jogi kötelessége is egy államnak. Magyarország Alaptörvénye is tételesen említi a nyugdíjasokat, a XIX. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő.

A KSH 2024 év eleji adatai szerint nyugdíjban vagy egyéb nyugdíjjellegű ellátásban Magyarországon 2 millió 423 ezer fő részesült 2024 elején, a jogosultak 76%-a korbetöltött öregségi nyugdíjat kapott. Tehát öregségi nyugdíjban 1 millió 841 ezer ember részesül. 

Ez azt jelenti, hogy politikai stratégiai szempontból is hatalmas hiba a nyugdíjasok becsmérlése, 

hiszen meghatározó választói rétegről beszélünk, ráadásul számos kutatás bizonyítja, hogy az idősek a legaktívabb választói réteg.

Mire utal az, ha egy politikus a jólneveltségnek a látszatáról is megfeledkezve „büdös szájúnak” nevez embereket, ráadásul éppen a híveit?
A választók iránti tisztelet hiányára utal, valamint arra, hogy felsőbbrendűnek tartja magát az állampolgárokhoz képest. 

Ugyanannak a baloldali elitnek a része, amely nem a nép, hanem a globalista nagytőke érdekét szem előtt tartva politizál.

Azokat a választópolgárokat, akikről ilyen stílusban beszél(t), emberi méltóságukban sérti meg – ami a Nemzeti Hitvallás alapján az emberi lét alapja. Az Alaptv. II. cikke kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen és ahhoz minden embernek joga van. Az emberi méltóság megsértésére a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása sem irányulhat. Az emberi méltóságot a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a személyiségi jogok körében védelmezi. A Ptk. 2:42. § (2) bekezdése kimondja, hogy az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani.
A Magyar Társadalomkutató Kft. októberi felmérése alapján

 a magyarok többsége önteltnek és agresszívnek tartja Magyar Pétert. 

A konkrét elemzés így szól: „Magyar Péterhez elsősorban negatív tulajdonságokat kötnek a válaszadók, azok közül is leginkább az öntelt (58%) és az agresszív (51%) jelzőket. A Magyar Társadalomkutató felméréséből az is kiderül, hogy a magyarok kevesebb, mint harmada tartja csak megbízhatónak Magyar Pétert.”

Beszélhetünk-e baloldali „hagyományról”, amikor a választópolgárok, netán a nyugdíjasok tárgyiasításáról vagy megalázásáról van szó? Gondolhatunk itt Raskó György agrárközgazdászra, akit Magyar Péter korábban közeli barátjának nevezett, és aki a nyugdíjas szavazók várható elhalálozásáról értekezett.

A baloldalon szinte modus operandi az idős honfitársaink sértegetése. Márki-Zay Péter a 2022-es kampányban azt mondta, pontosabban

így gyalázkodott: „Milyen a tipikus Fidesz szavazó? 65 évesnél idősebb nő, maximum 8 általánost végzett, falusi, alacsony jövedelme van, illetve nyugdíja van”. 

Márki-Zay az alábbiakat is kijelentette választási kalkulációjában: A Fideszre szavazók száma egyre csökken, ugyanis a Fideszre az idősebb korosztály szavaz, akiket megtizedel a Covid. Fleck Zoltán, a baloldali ellenzék egyik főideológusa korábban felvetette, hogy a nyugdíjasoknak nem kellene beleszólniuk a jövőt érintő ügyekbe, megkérdőjelezve ezzel választójoguk létjogosultságát. Fleck szerint még a lehetőségét sem kellene megadni a nyugdíjas honfitársainknak, hogy a távoli jövőt érintő ügyeket érdemben befolyásolhassák: „miért a nyugdíjasokra bízzuk a 30 év múlva bekövetkező katasztrófát?” – tette fel a kérdést egy interjúban az ELTE Jogi Karának egyetemi oktatója. A momentumos Kádár Barnabás is a nyugdíjasok szavazati jogának megvonását javasolta, mondván, hogy döntéseik következményeit a fiatalok szenvedik meg.

A baloldal a megosztásra játszik, társadalmi csoportokat akar – nemzetközi mintára –összeugrasztani azzal, hogy ellentéteket szít,

és egyik csoportot a másik ellen próbálja hergelni (pl. a fiatalokat az idősek ellen), valamint nem képviseli azt a nemzeti egységet, amiről az Alaptv. Nemzeti Hitvallása is ír, miszerint „mi Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.”

Az ellenzéki sajtó is előszeretettel alázza meg az idősebb korosztály méltóságát.

Gulyás Balázs, a Magyar Hang újságírójaként „tanulatlan, vidéki idős embereknek” nevezte a polgári oldal támogatóit. 

Míg a régi Index – azóta Telexhez átigazolt – munkatársai korábban fotókkal ellátott bejegyzéseikben gyalázták összehangoltan az időseket. Mivel a megszólalások túlnyomó része a stílusuk miatt alkalmatlan az idézésre, így csak a „legenyhébb” vélemény citálható annak szemléltetésére, hogy voltaképpen milyen véleménnyel van a progresszív sajtó az idősekről: „arcom, amikor az elsőosztályú kocsiban sem sikerült megúszni a pörköltzabáló nyanyát” – szól az egyik nagyívű, „közírói hivatáshoz méltó” bejegyzéshez fűzött kísérő szöveg.

A magyar baloldal és a balliberális sajtó gerontofób viszonyulása a nyugdíjas állampolgárokhoz nemcsak morálisan elfogadhatatlan, hanem előbbiek társadalmi rendeltetésével is teljes mértékben ellentétes. 

A szépkorúak szándékosan negatív fényben történő folyamatos feltüntetése, az ellenük való uszítás és az irányukba tanúsított fenyegetések (pl. a szavazati jog megvonása) ugyanis beláthatatlan károkat okoznak a társadalomban, egyben ellehetetleníthetik a generációk közötti együttműködés minden lehetőségét.

Mindezt pedig kizárólag azért, mert a megélt tapasztalataik alapján ez a korcsoport kritikusabban gondolkodik és viszonyul az élet különböző dolgaihoz – pl. érthető okokból kifolyólag éppen a baloldalhoz –, illetve más értékeket tisztel, mint amelyeket a progresszív ideológiák oktrojálni kívánnak a 21. század társadalmaira. Mindez pedig bőven elegendő a „demokratikus ellenzéknek”, hogy újra és újra méltóságában sértse meg közel 2 millió honfitársunkat.

Mit árul el egy politikusról az, ha az egyébként komoly problémát jelentő elvándorlásra az a válasza, hogy vegyenek helyettük újakat a nagyszülők? Megoldásokon is gondolkodik Magyar Péter, vagy kampánypolitizálást folytat?
Egy politikus, aki a kivándorlás problémájára azt a választ adja, hogy a nagyszülők „vegyenek helyettük újakat”, bagatellizálja a helyzetet, és 

nem kínál valódi megoldást, hanem inkább csak a kormányt kritizálja – alternatíva és megoldási javaslat felkínálása nélkül.

A KSH adatai szerint 2015-ben 32.852 magyar állampolgár vándorolt ki hazánkból, míg 2023-ban ez a szám 35.736 volt, ez nem olyan drasztikus növekedést jelent, mint amit a hazánkba visszatérők számában tapasztalhatunk. 2015-ben 14.810 Magyarországon született visszavándorló érkezett haza, míg 2023-ban ez a szám 23 866 volt. 

Emellett a Magyarországon született visszavándorlók száma drasztikus növekedést mutat 2010-2023 között.

A valóság az, hogy a kivándorlás által manapság már inkább az ún. bevándorlóországok érintettek, Svédországból távozók száma idén – fél évszázados távlatban először – várhatóan magasabb lesz, mint a bevándorlóké – közölte korában a svéd bevándorlásügyi miniszter Maria Malmer Stenergard. A svéd nemzeti statisztikai intézet előzetes adatai szerint idén az év első öt hónapjában a kivándorlás nagyobb volt, mint a skandináv országba történő bevándorlás.