A költségvetés tervezet szerint jövőre több pénz jut gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra is.
Mindehhez az kell, hogy vége legyen a háborúnak. Ilyen egyszerű ez
- mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország című műsorában, hozzátéve:
A magyar gazdaság bajai kivétel nélkül a háborúból és a háború következményeiből származnak. Van maga a háború, arra adott rossz válasz, amit úgy hívunk, hogy szankciók, ezek elhibázottak, átgondolatlanok voltak az Unióban, nem mi vetettük ki, tehát nem magamat ostorozom itt, hanem a brüsszelieket. A szankciók azok energiaáremeléshez vezettek, az meg elhozta az inflációt, és az egész gazdaságban a sikerhez szükséges kiszámíthatóság, nyugalom, tervezhetőség, optimizmus, fejlődésbe vetett hit, a lehetőségek keresése, hogyan növekedjünk, hogyan legyünk jobbak életérzés és attitűd helyett jött egy védekező testtartás.
A miniszterelnök szerint a vállalkozásoknak is érezniük kell, hogy van értelme a munkának a gazdasági növekedés szempontjából is.
A vállalkozások azt gondolták, hogy az is jó, ha nem lesz rosszabb, meg ne veszítsék el azt, amijük már van, vagy a piaci pozíciójuk ne romoljon le. Tehát átalakult lelkileg, gondolkodásmódjában, jövőtervezését illetően átalakult a hangulat. És ha ennek nem tudunk véget vetni, akkor akármilyen intézkedésekkel is próbálkozunk, nem tér vissza a lélek, az életerő, a reménykedés, a bizakodás, a jövőtervezés, ez nem fog visszatérni a gazdaságba. Anélkül pedig hiába néznek ki a számok pénzügyileg jól, vagy nyílnak ki lehetőségek, a gazdaságot is emberek működtetik. Maguk a tőketulajdonosok, a vállalkozók, meg a munkavállalók is, akik látják értelmét a több munkának. Ha ők nem hisznek abban, amit csinálnak, hanem megelégszenek azzal, ami van, megelégednek azzal, ami van, és inkább sündisznószerű magatartást vesznek föl, meg azt látják, hogy az egész világ is így viselkedik, abból nem lesz gazdasági fejlődés.
A kormányfő arról beszélt, hogy a gazdasági sikerességhez véget kell vetni a háborúnak.
Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, újra véget kell vetni a háborúnak. Én persze emberi és keresztényi szempontból is mondatták velem az elmúlt három évben minden nap, hogy vessünk véget a háborúnak, ott mégiscsak emberek ezrei, sőt százezrei halnak meg, meg veszítik el a testi épségüket, és naponta több ezer árvával gyarapodik Ukrajna és Oroszország lakossága, az özvegyek, szenvedés, vér és szomorúság mindenhol. Tehát ez persze a háborúval szembeni legfontosabb érv, de van egy másik érvünk is, ez egy magyar érv, hogy nekünk ez a háború a zsebünk szempontjából, a gazdaságunk, a jövedelmünk, az életszínvonalunk szempontjából egy Isten csapása.
Orbán Viktor hangsúlyozta, fontos, hogy a háborúnak mihamarabb vége legyen.
Én dolgoztam ezen, meg a magyar diplomácia, amit lehetett, tehát ezzel a fizikummal, ami nekünk van, ezzel az erővel, amit el lehetett érni, azt elértük, meg minden kísérletet vállaltunk, időnként a saját magunk fejére zúdítva a mások haragját, de kellett egy főszereplő, aki elég erős ahhoz, hogy ne csak akarja a békét, hanem meg is tudja teremteni
- emelte ki a miniszterelnök, hozzátéve:
Ezért volt fontos az amerikai választás. Ez úgy függ össze a költségvetéssel, hogy két logikában kellett a költségvetést végiggondolnunk. Ha lesz háború, és ha nem lesz háború, ha béke lesz, vagy nem lesz béke.
Az amerikai elnökválasztás eredménye kapcsán a miniszterelnök azt mondta:
Különböző okokból én elég régóta biztos voltam abban, amennyire persze egy választás esetén az ember biztos lehet bármiben, de minden emberi kalkuláció és számítás szerint lehettem biztos abban, hogy Trump elnök úr visszatér, és ezért egy nagyon jól kidolgozott békeköltségvetésünk van. Megvolt a háborúsnak is az összes fontos számítása.
A miniszterelnök szerint Magyarország 2025-ös költségvetése sokkal rosszabb lenne, ha arra épülne, hogy folytatódik a háború.
Ehelyett azonban egy békeköltségvetést dolgoztunk ki, ezt nyújtottuk be, ezt tárgyalja majd a parlament
- mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy jövőre erőteljes fejlődés lesz, ez a költségvetés egy új gazdaságpolitika költségvetése, amely során lezárul egy szakaszt, egy nehéz korszakot és új perspektívákat, reményt, lehetőségeket nyit, és leginkább a legkisebb szereplőkre összpontosít, tehát először is a családokra.
Megduplázzuk a családi adókedvezményt. Másfelől komoly bértárgyalásban vagyunk munkaadókkal és szakszervezetekkel, mert szeretnénk emelni a béreket, hiszen az elmúlt időben infláció volt, ez magyarul áremelkedéseket jelentett. Az áremelkedések ellen az egyetlen segítség, amit egy kormány adni tud az embereknek, ha lehetőséget teremt, hogy több pénzt keressenek. Mert az árak elviselhetőbbek akkor, hogyha az emberek többet keresnek
- mondta a miniszterelnök, hozzátéve: a cél, hogy egymillió forint legyen az átlagjövedelem Magyarországon. Emellett a lakhatás megkönnyítésére is akcióterv készül, több intézkedés is azt a célt tűzi ki maga elé, hogy megfizethetőek legyenek az otthonteremtés és a lakhatás költségei Magyarországon.
A 35 évnél fiatalabbak számára a munkaadó havonta 150 ezer forintig, tehát egy évben az osztogatók, azok valahol 1 millió 800 ezer forint értékig kedvezményesen adhatnak lakhatási támogatást, amit a 35 évnél fiatalabb alkalmazott akár lakásbérleti díjfizetésre is felhasználhat, ha pedig saját lakást vásárol, akkor pedig annak a törlesztőrészletére is felhasználhatja
- jelentette be a miniszterelnök, hozzátéve, hogy nem az állami bérlakásépítés irányába kellene menni, hanem inkább a magánszektort kell abba a helyzetbe hozni, hogy érdekelt legyen abban, hogy a fiatal munkavállalóinak adjon lakhatási támogatást.
Magyarországon több munkahely van, mint amennyi munkaképes ember, különösen ambiciózus fiatalokból van hiány, őértük nagy verseny megy, és aki a bér mellett még tud adni béren kívüli juttatásként havonta 150 ezer forint lakhatási támogatást, az szerintem jó munkaerőhöz juthat.
- mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy nagyszerű lehet a következő év, mert a kormányzat olyan intézkedéseket vezet be, amelyek eddig nem voltak részei a magyar gazdaságpolitikának. Ilyen a munkáshitel, ami a dolgozó fiatalok számára biztosít majd életkezdési esélyt.
Békepárti elnökjelölt győzött Amerikában, és most várjuk a békét
- mondta a miniszterelnök, hozzátéve, úgy látja, hogy van egy vita Amerikában, mivel a hatalmon lévő amerikai kormány háborúpárti, aki választást megnyerő új elnök pedig békepárti.
Békepárti elnök győzött, tehát, ha van demokrácia, ha van méltányosság, ha van becsület, akkor már nem szabadna fokozni a háborús lépéseiket vagy az iránti elkötelezettségüket, hanem lehetőséget kellene adni az új békepárti elnöknek, hogy minél könnyebben tudja majd megvalósítani a programját, hiszen Amerika ezt a programot választotta.
A miniszterelnök kiemelte:
Nekünk azon kell dolgozni, hogy Brüsszelben érjünk el változást, mert attól, hogy Amerikában a harcostársunk nyert, békepárti harcostársunk nyert, Brüsszelben még nem következett be változás. És ez a mi dolgunk igazából, hiszen mi az Európai Unió tagjai vagyunk.
Hangsúlyozta:
Az Európai Unió tagjai vagyunk. Tehát nekünk egy békepárti fordulatot kell sürgetnünk folyamatosan Brüsszelben, hogy nehogy véletlenül az a gondolat szökjön szárba, hogy az amerikaiak nélkül is képesek vagyunk folytatni ezt a háborút.
A miniszterelnök hozzátette:
Annyi pénz nincs Európában, ami ennek a háborúnak a finanszírozásához Amerika nélkül kellene, az bizonyos. Tehát Magyarországnak tovább kell folytatni a békéért folytatott, a békéért vívott küzdelmét, immáron brüsszeli helyszínnel, egy nagy amerikai várakozást keltő sikerrel a hátunk mögött.
A miniszterelnök szerint a következő félévben Brüsszelben fontos döntéseket kell átvinni. Ennek egyik eleme az energiaárak csökkentése, amelyhez felül kell vizsgálni a szankciókat.
Ilyen szankciós politika mellett az energiaárak nem fognak lejjebb jönni
- mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ez fájdalmas lesz azoknak, akik a szankciók mellett érveltek, Magyarországnak azonban nem, mert "mi ezt győzelemként fogjuk megélni".
A másik tábornak muszáj változtatnia, mert tönkreteszi másképp az európai gazdaságot, amit nem könnyű, be kell ismerni, hogy korábban hibát követtek el, vissza kell térni egy korábban megtagadott logikához, tehát nem egyszerű politikai küzdelem ez, de nekünk szorítani kell őket folyamatosan. És egy anti-bürokratikus forradalmat kell hirdetni, mert az Unióban a második legnagyobb baj, hogy annyi idióta szabály létezik, életszerűtlen, életidegen szabály, megöli a gazdaságot
- hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte:
'25-ben megindul több mint 300 új beruházás, ez több mint 8000 milliárd forintnyi beruházás, amiből ki is fogunk fizetni a következő évben 480 milliárdot, akkor ebben a következő évben befejeződik körülbelül 500 beruházás, óriási vasúti beruházások indulnak, autópálya felújítások és építések vannak tervben, egyetem építése is tervben van és a Heim Pál Gyermekkórházra is sor kerül.
Rég nem látott egység volt tapasztalható az uniós intézmények és a tagállamok vezetői között a budapesti csúcstalálkozókon, amelyről a miniszterelnök azt mondta:
Ennek az okát Mario Draghinak hívják. Magyarország ehhez hozzájárult ugyan, de a döntő szerepet nem mi játszottuk ebben, hanem az, hogy az Európai Központi Bank korábbi elnöke egyébként brüsszeli fölkérésre készített egy tanulmányt arról, hogy hogyan az európai gazdaság. És ezt bemutatta itt Budapesten a miniszterelnököknek és államfőknek. És az annyira mellbevágó, az annyira letaglózó, hogy a hang benn akad az emberben, tehát azt elolvassa. Tehát ott az, amit itthon én nem tudom miért a liberális sajtó folyamatosan valami civilizációs küzdelemként próbál ábrázolni.
A miniszterelnök hozzátette:
Draghi elnök úr leírta, az nem hanyatlás, az zuhanás. Tehát, hogy Európa egy olyan úton jár, ami az öngyilkossággal azonos. És ez mellbe vágta szerintem az európai vezetőket, mert ugyan szoktunk ilyesmiről a maguk nyelvén beszélni
- mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy szerinte ez hozta létre azt a légkört, azt a pillanatot, amikor mindenki egyetértett abban, hogy ha így áll a helyzet, és ezt az Unión belül mindenki által respektált Mario Draghi korábbi jegybanki kormányzó mondja, akkor ezt most komolyan kell venni.
Így jött létre a budapesti egyetértés és a budapesti deklaráció, budapesti nyilatkozat a versenyképességről, amit váratlan módon simán el tudtunk fogadtatni minden tagállammal
- mondta a kormányfő, aki a nemzeti konzultáció jelentőségéről is beszélt. Hangsúlyozta: a konzultáció egyik célja, az, hogy a brüsszeli csatákhoz megfelelő "muníciót" adjon.
Ott nem háború van, hanem politikai csaták dúlnak. Ezért nem golyóval, meg golyószóróval, meg aknavetővel harcolunk, hanem politikai érvekkel. A demokráciában a legerősebb politikai érv maga a nép, a népnek az akarata. Ha az megvan, akkor lehet harcolni. Ha az nincs meg, hát az több mint kockázatos.
Ugyanakkor a nemzeti konzultáció arra is alkalmas, hogy - ahogyan a miniszterelnök fogalmazott -
bizonyos kérdésekről akár több millió ember is legalább néhány szót váltson egymással olyan ügyben, ami mindannyiunk közös jövőjéről szól.