Hidvéghi Balázs: Ha közösen döntünk, erősebbek leszünk - videó

„A nemzeti konzultációs kérdőívek kézbesítése a fővárosban befejeződött, most van soron Pest és Fejér vármegye, majd a további vármegyék egymás után” – közölte Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a közösségi oldalán, aki egyben felidézte, a konzultáció témája az új gazdaságpolitika, a gazdasági semlegesség.

"A kormány meggyőződése, hogy Magyarországnak nyitottnak kell maradnia mind a Nyugat, mind Kelet felé. Nekünk érdekünk mindenkivel kereskedni, akivel ez számunkra előnyös. Így tudunk gazdasági növekedést elérni."

– mondta Hidvégi Balázs a Magyar Nemzet írása szerint. Továbbá megjegyezte, ebből a stabil gazdasági növekedésből tudnak kijönni magasabb bérek, könnyebb lakhatás, támogatás a kis- és középvállalkozásoknak és egy sor további intézkedés, amellyel Magyarország megerősödik. 

Magyarország meg tudja csinálni címmel október 28-tól nemzeti konzultációt indított a kormány az új gazdaságpolitikáról, a tizenegy kérdést tartalmazó ívek postázása megkezdődött.

 Orbán Viktor miniszterelnök a konzultációval kapcsolatban úgy fogalmazott, a cél, hogy a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás.

A miniszterhelyettes most arra kér mindenkit, töltse ki a kérdőíveket. „Ha közösen döntünk, erősebbek leszünk. Azt kérjük mindenkitől, hogy töltse ki és küldje vissza a konzultációs íveket, döntsünk együtt és tegyük erősebbé hazánkat” – fogalmazott.

Miről dönthetünk?

A nemzeti konzultáció első kérdésköre a gazdasági semlegességről szól majd. A miniszterelnök már korábban is többször utalt arra, hogy Brüsszel és a nyugati világ gazdasági hidegháborút hirdetett, Orbán Viktor szerint azonban Magyarországnak ez cseppet sem jó; ha sikeresek akarunk lenni, akkor gazdaságilag semlegesnek kell maradnunk. A kérdés tehát az, csatlakozzunk-e a kereskedelmi háborúhoz avagy próbáljunk meg gazdaságilag semlegesek maradni.

A második kérdés a gazdasági szuverenitásunkat járja körbe: akarjuk-e, hogy a magyar gazdaságpolitika kialakításakor a nyugati mintákat és az Európai Uniót követve cselekedjen a kormány, vagy pedig Magyarországnak a saját útját kell járnia. Csak azokat a mintákat szabad átvenni nyugatról és keletről, ami hasznos és észszerű, és el kell utasítani mindent, ami árthat a magyaroknak, akkor is, ha a szövetségeseinktől érkezik.

A harmadik témakörben arról kell dönteniük a konzultációt kitöltőknek, hogy támogassa-e a kormány minden eszközzel a hazai kis- és közepes vállalkozásokat a multinacionális cégekkel szemben is, amelyek ki szeretnék szorítani a piacról a helyi vállalkozásokat. 

A hazai vállalkozók támogatásának egyik formája lehetne, hogy tőkét juttat a kormány számukra. A konzultációban részt vevők ezt támogathatják, vagy pedig dönthetnek úgy is, hogy erre nincs szükség, elegendő hitel áll a gazdasági szereplők részére.

A negyedik kérdés összefügg az előzővel, hiszen a multik gyakran visszaélnek erőfölényükkel a hazai vállalkozások és a fogyasztók kárára. Mindannyian emlékszünk még, milyen egyoldalúan és gyakran indokolatlanul emelték fel az árakat a nagy kereskedelmi láncok, de a kormánynak kellett fellépnie az üzemanyagárak elszabadulása ellen is. Vagyis arról dönthetünk, megbüntesse-e a kormány az erejükkel visszaélő multikat, vagy pedig fogadja el a brüsszeli szabályokat és ne lépjen fel ezekkel a cégekkel szemben.

A nemzeti konzultáció fontos témaköre a béremelés is, Orbán Viktor és a kormány már többször hitet tett amellett, hogy nagyarányú béremelésre van szükség a magyar gazdaságban, ezért új megállapodást kell kötni a munkavállalókkal és a munkáltatókkal. 

A miniszterelnök leszögezte, kiszámítható, előre tervezhető béremelési programra van szükség, amelynek során el kellene érni a négyszázezer forintos minimálbért, valamint az egymillió forintos átlagbért.

Az ötödik kérdésben erre keresi a választ a kormány: szükségesnek látják-e a magyarok ezt a béremelési programot, vagy pedig bízzák a gazdasági szereplőkre a béreket.

A nemzeti konzultáció hatodik kérdésében a munkáshitel létjogosultságáról dönthetünk. Noha hazánkban többfajta diákhitel áll rendelkezésre a felsőoktatásban tanuló fiataloknak, sőt a szak- és felnőttoktatásban részt vevők is kamatmentes képzési hitelhez juthatnak, a kormány álláspontja szerint a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású hitelt kell adni, ezzel is segítve életkezdésüket.

A hetedik témakör több kérdést is magában foglal, ezek lényege, hogy a munkáltatók hogyan járulhassanak hozzá dolgozóik lakhatásának támogatásához: támogathassák-e adókedvezményesen az alkalmazottaik lakbérét, másrészt pedig hogy a dolgozóknak juttatott Szép-kártya felhasználható legyen-e lakásfelújításra is.

A nyolcadik téma szintén a lakhatással foglalkozik, kiemelten a fiatalokat célozva: ezek egyike, hogy egyetértünk-e azzal, hogy több kollégiumi férőhelyet, új kollégiumokat építsen a kormány, másrészt pedig arról is kifejthetjük a véleményünket, hogy a lakást vásárló fiataloknak kell-e kedvezményes, ötszázalékos hitelt nyújtani, vagy pedig megfelelő és elegendő módon támogatja már így is a kormány a fiatalok lakáshoz jutását a csok plusszal.

A kilencedik kérdésben a tizenharmadik havi nyugdíjról lehet állást foglalni. Az Európai Unió illetékesei ugyanis azt követelik a kormánytól, hogy szüntesse meg a 13. havi nyugdíjakat Magyarországon. A kormány azonban ellenáll Brüsszel akaratának, de ehhez is kéri a magyarok támogatását. 

A tizedik kérdésben a családi adókedvezményről nyilatkozhatunk: amíg Brüsszel a családok támogatása helyett a migrációban látja a megoldást, a magyar kormány további kedvezményekkel ösztönözné a gyerekvállalást. A nemzeti konzultáció ezen kérdése arra irányul, hogy helyesnek tartják-e a magyar emberek azt az elképzelést, miszerint jövő évtől megduplázná a kormány a gyerekek után járó családi adókedvezményt, vagy pedig azt szeretné a többség, ha hazánkban is inkább a migrációt kellene támogatni ehelyett.

Az utolsó kérdés a migrációval kapcsolatos, és abban foglalhatunk állást, hogy egyetértünk-e a kormány álláspontjával, vagy el kellene fogadnunk a brüsszeli migrációs politikát.

A nemzeti konzultáció kérdőíveit legkésőbb december 20-ig lehet visszaküldeni. A korábban beérkezett válaszokat azonban folyamatosan feldolgozzák, hogy minél hamarabb megismerjék az emberek véleményét ezekben a fontos kérdésekben.