Nehéz, bonyolult és veszélyes – így írható le a helyzet, amelyben ma tanácskoztak Európa vezetői, mondta el sajtótájékoztatója elején Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök kifejtette:
Az európai békét, stabilitást és jólétet egyszerre fenyegetik veszélyek. Harmadik éve dúl a háború, melyet Oroszország indított Ukrajna ellen. A Közel-Kelet lángokban, és eszkalációs veszély fenyeget. Észak-Afrikában destabilizáló konfliktusok vannak. Az illegális migráció egy szűnni nem akaró kihívás, és a korábbi csúcsot megközelítő nagyságrendű. A globális gazdaságban pedig olyan blokkosodás és töredezettség látható, amelyre a hidegháború óta nem volt példa.
Azért találkoztunk, mert úgy hisszük, hogy ezekre a veszélyekre együtt jobb válaszokat tudunk adni, mint külön-külön – emelte ki Orbán Viktor.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Személyes értékelésem a helyzetről az, hogy mindannyian érzékeltük, hogy nincs idő, amit elvesztegethetnénk.
A történelem láthatóan felgyorsult. Az amerikai választásokkal lezárult egy fejezet, a világ meg fog változni, gyorsabban fog megváltozni, mint mi azt gondoljuk. Nagy, hatalmas kérdések vannak terítéken. Háború vagy béke, migráció vagy védelem, blokkosodás vagy konnektivitás, alárendelődés vagy európai szuverenitás
– fejtette ki.
A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy az Európai Politikai Közösség csütörtöki találkozója egy tanácskozás volt, nem hoztak formális döntéseket. „Ezért amikor most én itt beszámolok Önöknek, akkor összegzem egy tanácskozás gondolatait, amelyben ráadásul eltérő vélemények szép számmal voltak” – mondta, és hozzátette, arról tud beszélni, hogy mi az, amiben egyetértés volt.
„Egyetértés volt abban, hogy az amerikai választási eredményre reagálni kell. Tudnunk kell, hogy nagy változások jönnek és erre nekünk is reagálnunk kell. Egyetértés volt abban, hogy legyen minél hamarabb béke Európában. Egyetértés volt abban, hogy Európa vállaljon nagyobb felelősséget a jövőben a saját békéjéért és biztonságáért, még egyenesebben fogalmazva nem várhatjuk az amerikaiaktól, hogy csak ők védjenek meg bennünket.
És abban is egyetértés volt, hogy Európának érdemi szereplőnek kell maradnia az előttünk álló, a jövőt eldöntő tárgyalásokban és folyamatokban. Ezek Európa sorsát fogják érinteni. Hamarosan lesznek majd ilyen tárgyalások, és ott Európának kellő súllyal kell jelen lenni, hogy befolyásolhassa a későbbi döntéseket
– sorolta Orbán Viktor.
Orbán Viktor tájékoztatott, a menetrend szerint egy plenáris ülés után munkacsoportok dolgoznak tovább. A miniszterelnök azt mondta, ő egyedül a migrációval kapcsolatban szeretne egy megjegyzést tenni.
Most már régóta azt tapasztalom, hogy nagyon nagy feszítő ereje van ennek a kérdésnek. A migráció kérdése újra az európai intézményi kereteket feszegeti. Mindenki elégedetlen a mostani helyzettel, és mindenki változást akar – fogalmazott. Mint mondta,
Amit ma én megállapítottam a magam hozzászólásában, hogy a politikai vezetők változtatási szándéka előtt egy komoly akadály tornyosul, amelyen át kell törni, és ezt úgy hívják a mi szakmánkban, hogy bírósági aktivizmus.
Hozzátette, „eldöntünk dolgokat, a kormányok azokat végrehajtják, és a közös döntéseink beleütköznek először európai, aztán pedig nemzeti bírói döntésekbe. A migráció visszaszorítása érdekében elért eredmények egyszer csak szétpukkannak”. Orbán Viktor kiemelte:
Ez alól egyetlen ország kivétel, ez Magyarország, amelyik mindig is a bírósági aktivizmussal szembeni lázadás pártján állt. Nem hiszem, hogy meg tudjuk állítani a migrációt, hogyha nem lázadunk föl a most hatályos jogszabályok és bírói ítéletek ellen
– jelentette ki.
A magyar miniszterelnök beszélt arról is, hogy mindannyian megköszönték Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy két évvel ezelőtt útjára indította ezt a platformot, ezt az együttműködési formát.
Megállapítottuk, hogy szükség van a folytatásra, sőt erősítenünk kell ezt, és mindannyian vállaltuk, hogy a következő év májusában Albániában, Tiranában Edi Rama miniszterelnök úr vendégei leszünk. Sok sikert kívánok neki a munka folytatásához! – tette hozzá Orbán Viktor.
Edi Rama albán miniszterelnök elmondta, „ha megszámoljuk, hogy hány embert képviseltek ma azok, akik ott ültek ebben a csodálatos stadionban, akkor ez egy 700 milliós Európa. Hatalmas” – fogalmazott utalva arra, hogy a csúcstalálkozót a Puskás Arénában tartották. Edi Rama kiemelte,
Különböző gondolkodásmódok, álláspontok vannak, és így tovább. De ez egy olyan szám, aminek a hallatán azt gondolja az ember, hogy milyen sok minden lehetne más, mennyi minden jó származhatna abból, hogyha ez a 700 millió ember egy jobban képviselt csoport lenne.
Az albán kormányfő hozzátette, „tragikusan optimista maradok Európa jövőjével kapcsolatban, Albánia jövőjével kapcsolatban úgyszintén, amelynek kétségkívül Európában van a helye, és minden nap küzdeni fogok, most új utak nyíltak meg előttünk”.
Kiemelte:
Ez köszönhető a magyar elnökségnek is, aki nagyon határozottan állt ki amellett, hogy most közvetlenül csatlakozási tárgyalásokat kezdhetünk. Reméljük, hogy még ebben az évtizedben csatlakozhatunk más balkáni országokkal együtt az Európai Unióhoz, mert egyre kevésbé fenntartható és egyre kevésbé lehetséges érvelni amellett, hogy ez nem megvalósítható.
Mint mondta, most egy olyan EU létezik, amelynek van egy külső és egy belső határa, és ezek között van a Nyugat-Balkán. Egy olyan terület, amelyet teljesen egyesíteni kell az egésszel annak érdekében, hogy az Európai Unió részévé váljon és kevésbé legyen átjárható és megközelíthető rosszindulatú interferenciák, közbeavatkozások, beavatkozások számára.
A bírósági aktivizmussal szembeni lázadásról szólva, kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta, 2015-ben, amikor a migrációs válság elkezdődött, akkor az első aktusa a magyar kormánynak az egy lázadás volt. Fölépítettük a kerítésünket, amikor ez még ősbűnnek számított. Azóta mások is építenek kerítést, az már nem számít bűnnek, sőt ősbűnnek végképp nem.
Orbán Viktor hozzátette, ezután Magyarország bevezette azt a rendszert, ami az egyetlen megoldás a migrációra, hogy senkit nem szabad beengedni egy országba, amíg a kérelmét el nem bírálták. „Az elmúlt tíz évben rengeteg tanácskozáson voltam ott, előadást hallottam, igazi keresztény jószívű embereket hallgattam meg, akik mind segíteni próbáltak a migráció okozta helyzeten. De egyetlen olyan javaslatot sem hallottam, ami a magyar modellen kívül megoldást jelentett volna. A magyar modell az, beadod az igényedet, kívül maradsz az országon, mi elbíráljuk, ha a válasz igen, bejöhetsz, a válasz nem, nem jöhetsz be. Ennél jobbat én senkitől nem hallottam tíz év alatt” – fejtette ki a miniszterelnök. Mint mondta,
Ezt kell megvalósítani. De ma jogszabályok ezt nehezítik. Magyarországot az Európai Bíróságon elítélték ezért. Az egyetlen védelmet jelentő megoldás miatt elítéltek bennünket, holott nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát védjük, és mi természetesen nem fogunk beengedni ezután sem senkit. Ez a lázadás következő lépése, és szerintem nincs is más megoldás, csak az, ha sok ország lázad föl a mostani bürokratikus, dzsungelszerű szabályozások és a bírósági aktivizmus ellen, és mondja azt, hogy elég volt. Meg akarjuk védeni a polgárainkat. Senki sem jöhet be az engedélyünk nélkül. Pont. Amíg ez a lázadás nem lesz európai méretű, addig mindig tartunk jó tanácskozásokat jogi okoskodásokról, paktumokról.
Szintén kérdésre válaszolva Orbán Viktor beszélt arról is, hogy ami az amerikai–magyar kapcsolatokat illeti, ott sok minden elromlott az elmúlt négy évben. „Diszkriminációt kellett elszenvednünk sok területen. Ezeknek a kijavítása lesz az első kérdése az együttműködésünknek az új adminisztrációval, és vannak gazdasági természetű terveink is, azokról majd időben fogok beszélni” – tette hozzá.
A miniszterelnök hozzátette, „a béke dolgát illetően nem vagyok feljogosítva, hogy egy olyan kérdésben képviseljek álláspontot, amiben nincs teljes egyetértés. Véleménykülönbségek vannak a háború folytatása, vagy a gyors tűzszünet és béketárgyalás kérdésében.
De egy dolog ma már nyilvánvaló, hogy a békepártiaknak a tábora az nő. Az amerikai választással pedig a békepártiak tábora hatalmasra nőtt
– emelte ki. Megjegyezte, „mi nem győzelemről és vereségről beszélünk. Mi tűzszünetről beszélünk, emberéletekről beszélünk, a pusztítás leállításáról beszélünk.”
Orbán Viktor kérdésre elmondta, 2015-ben a migrációs válság kezdetekor a magyar kormány a kerítés felépítésével lázadt a migráció ellen. Az akkor ősbűn volt.
Ezt követően Magyarország bevezette azt a rendszert, hogy a menekültkérelmet a határon túl kell elbírálni, és nem beengedni a migránsokat.
A magyar modellen kívül nincs megoldás. Meg akarjuk védeni a polgárainkat, és senki nem jöhet be engedély nélkül - mondta a kormányfő.
Én vagyok az egyetlen kormányfő, aki 2015 óta túlélte a migrációs krízist. Aki nem a magyar modellt követi, az megbukik.
Orbán Viktor kérdésre elmondta, régi bűnnek hosszú az árnyéka.
Ez intellektuálisan is igaz. Ha egy bizonyos intellektuális munkát nem végzel el, és enélkül cselekszik valaki, akkor annak meg kell fizetni az árát. Ez a helyzet a háborúban.
Az európaiak nem tisztázták, hogy mi a győzelem - mondta. Soha nem lett tisztázva, hogy mi a győzelem az ukrajnai háborúban - tette hozzá. Mi a győzelem? Most pedig nagyon nehéz megállni, és vissza kell menni az elejére. Fel kell tenni a kérdést, hogy mit értünk el, és mit akarunk. Most úgy nézünk ki, hogy eltévedtünk az erdőben. Ez nem egy intellektuális játék, hanem vérre megy - fejtette ki Orbán Viktor.
Orbán Viktor kérdésre elmondta, most nem az orosz álláspontról, hanem a NATO álláspontjáról és a nyugati közösségről szól. A bírósági aktivizmusról azt mondta, hogy vannak magyar törvények, és követik a nemzeti jogszabályokat.
A bizottság azonban beperelte Magyarországot, és fizetnünk kell. Ha módosítom a jogszabályt, akkor az alkotmányellenes lesz, az alkotmányt pedig nem lehet módosítani a migráció területén.
A nemzetközi bíróságok megkötik a kormányok kezét - tette hozzá. Ha az igazságszolgáltatási aktivizmus nem engedi a népakarat érvényesülését, akkor valamit pedig lépni kell.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az USA megválasztott elnöke nem biztos, hogy a magyarok sérelmeivel fog foglalkozni, így a kettős adóztatás ügyével sem. Rajta vagyunk a listán, és megvan a helyünk. Nagy esély Magyarországnak, hogy közeli szövetségben vagyunk Trumppal - tette hozzá.
Börtönbe akarták zárni Trumpot, el akarták kobozni a vagyonát, meg akarták ölni, most pedig ő az elnök. Mindig büszke vagyok, hogy azokkal harcolhatok, akik a demokráciának érvényt akarnak szerezni
- mondta.
Orbán Viktor kérdésre elmondta, ha Amerika a háború pénzügyi finanszírozásában nem vesz részt, akkor abban Európa hogyan vesz részt, és erre készen állunk-e. Az 50 milliárd eurós csomag továbbra is az asztalon van - tette hozzá. Ez egy hosszútávú kérdés, mert az 50 milliárd nem elég, és újabb kérések jöhetnek. Mely nemzet képes arra, hogy ebbe beruházzon?
Nyilvánvaló, hogy az európai politika fejleményei azt mutatják, hogy egyre kevésbé akarják az emberek finanszírozni a háborút.
A szankciók egyáltalán nem voltak annyira hatékonyak, mint amire korábban számítottak rá - mondta.
Orbán Viktor kérdésre elmondta, nem várta, hogy más lesz a megítélése az amerikai választás után.
Mindig elvárom a tisztelet az 1000 éves magyar állam iránt, és ez nem attól függ, milyen barátaim vannak.
Az elsődleges kérdés a háború, a béke, a tűzszünet, és a finanszírozás kérdése - tette hozzá.
A béketárgyalások eredménye nemcsak Ukrajna jövőjét, hanem Európa biztonságát is meghatározza. Ha az európaiak nem elég aktívak a részvételben, akkor az oroszok és az amerikaiak építhetik fel az itteni biztonsági architektúrát.
Orbán Viktor közölte, a kommunikáció nemcsak a békére törekvők érdeke, hanem azoké is akik egy új európai biztonsági rendszert szeretnének. A kereskedelmi kérdések rendezése nagyon nehéz lesz - mondta a kormányfő. Nagyon kemény tárgyaló partner Trump a kereskedelmi kérdésekben, épp ezért fontos a jó megállapodások elérése. Ehhez nagyon aktívnak kell lenni - tette hozzá.