Orbán Viktor: Véget ért a nyugati liberális progresszív dominancia!

Az a gondolat, hogy az egész világot nyugati mintára kell megszervezni, és az erre kiszemelt népek gazdasági előnyökért, pénzügyi előnyökért cserébe hajlandóak lesznek erre. Ez a gondolat megbukott. Ázsia államai megerősödtek, és bebizonyították, hogy képesek önálló gazdasági és politikai erőcentrumként felemelkedni, létezni és tartósan fennmaradni – minderről Orbán Viktor kormányfő beszélt az ötödik Eurázsia Fórumon Budapesten. A miniszterelnök közölte, Magyarországnak készen kell állnia arra, hogy a következő időszak Eurázsia évszázada lesz. Nekünk van ilyen stratégiánk, és az összes Brüsszellel való vitánk abból fakad, hogy Magyarország stratégiája az új realitásokból indul ki, Magyarország nem aknamezőn sétál az európai kapcsolatokban, hanem egy tudatos nemzetpolitikai és nemzetstratégiai doktrínát hajt végre – tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök beszéde elején közölte, Matolcsy György volt az, aki a 2010-es, nagy jelentőséggel bíró kormányváltás után, amikor Magyarországon nemzeti kormány alakult, lerakta a magyar modern gazdaságpolitika alapjait, majd később egy aktív jegybanki stratégiát valósított meg. 

A jegybank azt a segítséget tudja adni a kormánynak, túl persze a stabil forinton, az alacsony infláción, ami azért mégis az elsődleges feladata a jegybanknak, de azt a segítséget tudja adni a jegybank a kormánynak, hogy fölhasználja a nemzetközi kapcsolatait, és a magyar hagyományok szerint a jegybankban mindig is magas szinten lévő intellektuális kapacitást arra, hogy új megközelítéseket, új gondolatokat, a fodrozódó új jelenségeket kellő mélységű elemzésekkel a kormányzat rendelkezésére bocsátja, és segít a gazdaságstratégia kialakításában is. Hálás vagyok a jegybankelnök úrnak ezért a munkáért, és úgy gondolom, hogy a mai konferencia ennek méltó lenyomata

– mondta a miniszterelnök. 

Miért kell egy tízmilliós országnak ilyen kérdésekkel foglalkozni?

– tette fel a kérdést Orbán Viktor, hozzátéve: hiszen van baja, enélkül is éppen elég. Van épp elég bajunk a mindennapi ügyek menedzselésével, a megörökölt történelmi hátrányok ledolgozásával, a pénzügyi sérülékenységgel, a magas államadóssággal, szóval van éppen elég baja Magyarországnak, amin gondolkodnia kell a vezetőinek, miért vállalják, veszik vállukra azt a plusz terhet, amely ezeknek a dimenzióknak a megnyitásából, az erről történő gondolkodásból, meg aztán ennek a gondolkodásnak a nemzetközi következményeiből akadnak – tette hozzá. 

Van egy olyan gondolat is, van egy olyan hagyomány is a magyar politikában, hogy jobb inkább sunyítani, nem kell ezekkel a nagy ügyekkel foglalkozni. Persze titokban értsük meg őket, de ha van is véleményünk, inkább maradjunk csöndben, és valahogy - ahogy a sportban mondják - oldalvizezve ússzuk meg a világ nagy változásait. Ez egy sikeres túlélési stratégia volt hosszú időn keresztül Magyarországon, de most valóban valami olyasmi történik, ami ezt a nagy gondolatoktól való távolságtartás stratégiáját többé nem teszi lehetővé

– mondta a miniszterelnök, majd kiemelte:  

2009-ben kezdett foglalkozni Eurázsia gondolatával.

Ennek kapcsán személyes megéléséről beszélt:

Kitört a 2008-2009-es pénzügyi válság, és én még ahhoz a nyugatos magyar hagyományhoz tartoztam hosszú időn keresztül, amely hitt abban, hogy ha valami baj történik a nyugat-európai gazdaságban, mondjuk egy pénzügyi válság, amiről tudjuk, hogy nem volt világméretű, hanem inkább egy európai pénzügyi vagy nyugati pénzügyi válság volt, akkor nekünk egy olyan Európa, nyugati pénzügyi, gazdasági rendszerünk van - ideértve talán a politikai rendszert is - amelynek jól fejlett és kipróbált önkorrekciós mechanizmusa van. Vannak olyan ciklusok, amikor bekövetkeznek a bajok, de megvan az a képessége a nyugati politikai és gazdasági rendszernek, hogy egy önkorrekcióval ezeket a hibákat kijavítsa. Hihetünk abban, amiben vagyunk, ez a nyugati világ képes az önmegújításra, ezért maradjunk azon a nyomvonalon, amin eddig is haladt a magyar politikai gondolkodás, a tőlünk fejlettebb technológiák, a modernizáció mindig nyugatra van, arra kell figyelni, és azt kell mutálni és azt megvalósítani Magyarországon 

– fogalmazott. 

Én hosszú ideig hittem abban, hogy ez így van. Magát a rendszerváltást, akik külföldről jöttek, nekik mondom, én már 1988-89 óta benne vagyok a magyar politika sodrásában. Az egész magyar kommunizmus utáni nagy rendszerváltást lényegében ez a gondolat uralta. Nemcsak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, ami kétségkívül igaz, mert hatékonyabbak és így tovább, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek föl valamikor a XVII. századtól kezdődően, és hoztak létre nyugaton, amely hosszú távon garantálja a biztonságunkat, a stratégiai biztonságunkat. Biztosak lehetünk abban, hogy a nagy kérdésekre adott válaszaink jó irányba mutatnak. Ez a meggyőződésem roppant meg 2008-2009-ben, amikor azt kellett tapasztalnom, hogy beütött a nyugati pénzügyi válság, és részt vettem azokon a politikai tanácskozásokon, ahol ennek a megértésével foglalkoztak. 

Teljesen másról van szó

Orbán Viktor felidézte: akkoriban minden tanácskozásnak az volt a konklúziója, hogy a szokásos ciklikus kapitalizmus válságáról van szó, és az önkorrekciós mechanizmusok működni fognak, noha akkor már teljesen nyilvánvaló volt, hogy egészen másról van szó. Más idézte elő a válságot és ennek a válságnak a lefutását, és utóéletét más határozta meg, bár lehetséges, hogy valamifajta ciklikus válságelem is volt ebben, de - a miniszterelnök szerint - valójában a válság logikus következménye annak az egész világgazdaságban zajló mélyreható átalakulásnak, amely az addigi geopolitikai erőviszonyokat radikálisan átalakítja, és olyan új centrumokat emel föl a világban, elsősorban Ázsiában, amelyek azt az új helyzetet idézik elő, hogy a modernitás többé nem nyugati kategória.

Orbán Viktor kiemelte:

Modernek lenni nemcsak nyugaton, nemcsak nyugati módra, hanem keleten, keleti módon is lehet. 

Hozzátette: három tényező hátráltatta, hogy Eurázsia egy természetes gazdasági egységként létezni tudjon. Az első a világkereskedelemnek a középpontja, súlypontja a tengerekre helyeződött át. Ez egy teljesen más orientációt idézett elő. Ezek az eurázsiai térségnek a különböző pontjain. A második oka, hogy a szerves egység évszázadokig nem működött az, hogy az átrendeződés következtében a nyugati civilizáció domináns státuszt ért el, és valójában az Eurázsia térségben található civilizációk közötti egyensúlyt megbontotta és nyugat felé elbillentette. A harmadik akadálya - ez már a modern kor jelensége, amiért nem működik a szerves eurázsiai térség, hogy a hidegháború után a nyugati elit úgy döntött, hogy nem ezt a szerves egységet akarja helyreállítani, hanem nyugatosítani akarja az egész világot - tette hozzá.

Véget ért a nyugati világon belüli liberális progresszív dominancia

Az a gondolat, hogy az egész világot nyugati mintára kell megszervezni, és az erre kiszemelt népek gazdasági előnyökért, pénzügyi előnyökért cserébe hajlandóak lesznek erre. Ez a gondolat megbukott. Ázsia államai megerősödtek és bebizonyították, hogy képesek önálló gazdasági és politikai erőcentrumként felemelkedni, létezni és tartósan fennmaradni. Ennek következtében a világgazdaság központja keletre tolódott, a keleti gazdaságok négyszer olyan gyorsan növekednek, mint a nyugatiak. A nyugati ipar hozzáadott értéke 40 százalékot tesz ki a világban, a keletieké pedig 50%-ot. Ez az új realitás - mondta Orbán Viktor. 

Azért tér vissza Eurázsia reneszánsza, mert ez a legnagyobb egybefüggő szárazföldi terület a Földön - mondta Orbán Viktor. Összességében 9000 kilométeren belül egyfajta éghajlaton belül tudunk maradni, ez egy komoly előny - tette hozzá. Eurázsia mellett szól az állandóság is, mert ebben a térségben stabil népcsoportok és államok vannak. Orbán Viktor közölte, hogy tegnap a kazah elnökkel tárgyalt, és olyan volt, mintha ezer éve ismernék egymást. Ez az állandóság egy óriási előny egy új korszakban - tette hozzá. 

A térség fontos előnye, hogy Eurázsia mindig több civilizációt foglalt magában. 

Ebben a térségben él az emberiség népességének 70 százaléka, a méret számít a piacon is, és ez óriási előny - mondta a kormányfő. Itt található a világ vezető tudományos centrumainak 75 százaléka, a világ pénzügyi központjainak 70 százaléka is itt van - tette hozzá. Mindezek alapján kell együttműködni ezekkel az országokkal és térséggel.  

Mára a világ öt legnagyobb gazdasága között nincsen európai

Orbán Viktor Európáról azt mondta, hogy ez a térség nem képes belehelyezni magát az eurázsiai kontextusba. Éppen ezért Európa nem akarja vagy nem tudja elhelyezni magát ebben a kontextusban, és ennek pszichológiai okai is vannak. 

Nehéz lemondania a nyugati vezetőknek arról a felsőbbrendű tudatról, ami jellemzi őket, ráadásul a nyugati ember több évszázada ehhez szokott hozzá. 

Orbán Viktor szerint ha Európa nem képes leküzdeni ezt a problémát, akkor a kontinens a vesztesek között lesz. Ha az EU mint tagállam az USA részese lenne, akkor a harmadik legszegényebb lenne az amerikai tagállamok között - mutatott rá Orbán Viktor. 

Mára a világ öt legnagyobb gazdasága között nincsen európai. 

A kormányfő elmondta, hogy Európa lemaradt a technológiai versenyben is, az európai innováció elpárolgott. Soha nem történt meg az Európában, hogy ilyen rövid idő alatt ötszörösére drágult a gáz, és másfélszeresére a kőolaj. 

Orbán Viktor felidézett egy korábbi európai tárgyalást arról, hogyan kell viszonyulni Kínához. Merkel szerint Kína egy rendszerszintű versenytárs, majd pedig Orbán Viktor felvetette, hogy Magyarországnak miért kell ebben a versenyben részt vennie, mivel mi ebbe nem neveztünk be. Mindeközben az európai gazdaság nem tud növekedni, mivel idén még egy százalékot sem sikerül elérni - tette hozzá. 

Ha Európa ebből a status quo védő politikából nem tud kitörni, akkor hosszabb távon vesztes lehet a kontinens

- ismertette Orbán Viktor. Európának meg kell értenie, hogy Eurázsia része, és ebből a tényből kell felépítenie a stratégiáját. Magyarországnak csak ahhoz van politikai ereje, hogy a saját stratégiáját hajtsa végre - tette hozzá. Ma nem látszik az az intellektuális erő az európai elitben, ami a saját maga által felépített buborékból ki tudna törni. 

Magyarország sikeresen diverzifikálja a kereskedelmét és a befektetési politikáját

Magyarországnak nem szabad arra várnia, hogy Európa kialakítson valamilyen stratégiát Eurázsia kapcsán - mondta Orbán Viktor. A kormányfő szerint egyedül Macronnak vannak elképzelései, de stratégiája még nincsen erre a helyzetre. Magyarországnak készen kell állnia arra, hogy a következő időszak Eurázsia évszázada lesz - tette hozzá. 

Nekünk van ilyen stratégiánk, és az összes Brüsszellel való vitánk abból fakad, hogy Magyarország stratégiája az új realitásokból indul ki. 

Magyarország nem aknamezőn sétál az európai kapcsolatokban, hanem egy tudatos nemzetpolitikai és nemzetstratégiai doktrínát hajt végre - mondta Orbán Viktor. A magyar stratégiának természetesen alkalmazkodnia kell az amerikai lépésekhez is, de az új adminisztrációval jobb lehet a kapcsolat - tette hozzá. 

Magyarország talán a legszínesebb képet mutatja a beruházások terén: a németek 25 milliárd eurót hoztak be, az amerikaiak 9, a kínaiak 10-et, majd a dél-koreaiak következnek. 

Magyarország sikeresen diverzifikálja a kereskedelmét és a befektetési politikáját - mondta a kormányfő.

Jövőre elkészül a Budapest-Belgrád vasútvonal, új autógyárak fordulnak termőre. Mindez jól mutatja, hogy nemcsak stratégiánk van , hanem annak végrehajtása is jól halad - mondta Orbán Viktor. Miért éppen Magyarországon tudunk ilyen nyíltan beszélni Eurázsia kérdéseiről? - tette fel a kérdést. 

Ha jól belegondolunk, akkor mi vagyunk az élő eurázsiai gondolat, hiszen mi Ázsiából érkeztünk, és európai néppé váltunk.