Szijjártó Péter az Országgyűlésben elárulta, miért bukott meg a háborúpárti stratégia

Lassan ezer napja zajlik a háború, amihez semmi közünk nincs, mégis fizetjük ennek az árát - mondta Szijjártó Péter az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásokra válaszolva. A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, a kormány továbbra is garantálja, hogy az ország kimarad a háborúból, míg erre az ellenzék nem képes.

A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem - mondta Németh Szilárd. A Fidesz alelnöke napirend előtt arról beszélt, hogy a magyarok szabadságvágyát 1956-ban sem lehetett elnyomni, és ennek az egyik jelképe Wittner Mária volt. Társaival addig harcolt, amíg lehetett. 1956. november 4-én a szovjet csapatok invázója eldöntötte a küzdelmet. A hazaáruló Kádár-rezsim 300 embert végeztett ki, és 200 ezren menekültek el az országból - mondta a Fidesz alelnöke. Wittner Mária lekét sohasem sikerült megtörni, és haláláig mindent megtett a nemzeti önbecsülésért. Minden erőnkkel ki kell állnunk a nemzeti szuverenitásunkért - mondta Németh Szilárd. 

Ma sem hagyjuk, hogy mások döntsenek a sorsunkról.  

A 21. században is vannak azok, akik kézséggel kiszolgálják a nemzeti érdeket, így Magyar Péter, Gyurcsány Ferenc, vagy Karácsony Gergely. Mi nem tűrjük, hogy Brüsszel alattvalójává tegyék Magyarországot - tette hozzá.

 Számunkra Magyarország szuverenitása és békéje a legfontosabb, és ebből semmit sem engedünk. 

 

Minderre - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt válaszolta, az 1956 hősök példája világos célt ad: az ország szuverenitásának a megvédése a legfontosabb. Lassan ezer napja zajlik a háború, amihez semmi közünk nincs. Mégis fizetjük ennek az árát - tette hozzá. 

Most a legfontosabb kérdés, hogyan lehet békét elérni, és megállítani a pusztítást. Minden egyes újabb nap ebben a háborúban szenvedést és pusztítást hoz. 

A nemzetközi politikában nagy viták vannak a háborúról, de egy dologban egyetértés van: nagy a baj, és egyre nagyobb lehet a baj. Nincs egyetértés abban, hogy milyen következtetést kell levonni a háborús történésekből. Van egy háborúpárti és egy békepárti megközelítés - mondta Szijjártó.

 A háborúpártiak még több fegyvert akarnak szállítani, de ez eddig nem vezetett semmire. A fegyvereket orosz mélységi területeken is bevetnék.

 

Szijjártó Péter arról is beszélt, ezer napja próbálják érvényre juttatni a háborúpárti álláspontot. Mi lenne, ha megpróbálnánk a békepárti stratégiát? - tette fel a kérdést a miniszter. Végre meg kell állítani a pusztítást és a szenvedést. Fegyverszünetre, és béketárgyalásokra van szükség - tette hozzá. A kormány továbbra is garantálja, hogy az ország kimarad a háborúból, míg erre az ellenzék nem képes - zárta felszólalását.  

Így változik a világgazdaság

Újabb és újabb kihívások jelennek meg a világban, és ezek hatással vannak mindnyájunk életére - mondta Simicskó István napirend előtt. hétfőn az Országgyűlésben. A KDNP frakcióvezetője szerint 2015 után egy migrációs válság, majd pedig egy COVID-járvány tört ki, majd 2022-ben kitört az ukrán-orosz háború. Az unió vezető politikusai döntően elhibázott válaszokat adtak erre - tette hozzá. 

Új megoldásokra, és új válaszokra van szükség, és Magyarországnak nem érdeke egy újabb vasfüggöny létrejötte, nem mennénk vissza abba az időszakba. 

Simicskó kijelentette, Magyarország érdeke, hogy fennmaradjon a szabadkereskedelem rendszere. A Föld felszíni területének több mint 10 százalékával Oroszország rendelkezik, ezért teljesen észszerűtlen ennek az államnak a kizárása az európai kereskedelmi rendszerből – mondta. Ebben a megváltozott helyzetben egy új gazdaságpolitikai akciótervet dolgozott ki a kabinet, amelynek elemei: megfizethető lakhatás, emelkedő jövedelmek, és erősödő kkv-k. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter minderre azt válaszolta, ma már a gazdasági együttműködéseket is átpolitizálják, az eurázsiai együttműködés is egyre távolabb kerül. Ebben az új világgazdasági rendszerben 30 százalék a G7-es országok gazdasági súlya, míg a BRICS országoké 36 százalék - tette hozzá. Szijjártó szerint ebben a helyzetben gazdasági semlegesség politikája hozhat sikert. 

Szólt arról is, hogy 2025-ben több nagy magyarországi gyár elkezd termelni, és ezek a bővítések mind Magyarországnak hoznak hasznot. Ha nem a gazdasági semlegesség politikáját folytatnánk, akkor ezek a gyárak más országoknak hoznának hasznot. 

Persze vannak akik az oroszok kihagyását szeretnék a kereskedelemből, addig ezek az országok éppen egyre többet kereskednek az oroszokkal - mondta.