Trump győzelme ismét a csúcsra repítheti a magyar-amerikai kapcsolatokat

Orbán Viktor kormányfő és Donald Trump szövetsége az elmúlt években a korábbiakhoz képest is sokkal mélyebb lett. Mint ismert, Orbán Viktor már 2016-ban egyértelműen Donald Trump mellett állt ki a tusnádfürdői előadásában. A republikánus elnök újraválasztásával ismételten megerősödhetnek az amerikai-magyar politikai kapcsolatok, mivel a Trump előtti, majd utáni Obama és a Biden-adminisztráció mindent elkövetett azért, hogy megtörje a polgári-konzervatív magyar kormányt, sikertelenül. Trump győzelme minden bizonnyal téma lesz a csütörtöki és pénteki budapesti politikai csúcstalálkozókon is.

Donald Trump nyerte a 2024-es amerikai elnökválasztást. Ezzel Grover Cleveland után ő a második amerikai elnök, aki nem két egymást követő ciklusban válik amerikai elnökké, ezzel ő a 45. és a 47. amerikai elnök.

Donald Trump megnyerte a 2024-es amerikai elnökválasztást
Fotó: AFP / AFP

JD Vance szenátor lesz az Egyesült Államok 50. alelnöke.

Donald Trump visszatérésével elmozdulhatnak a mélypontról az amerikai-magyar politikai kapcsolatok. Orbán Viktor a választás eredményének megismerése után azt mondta:

Fényes győzelmet látok. A nyugati politikatörténet talán legnagyobb visszatérését,

 hatalmas küzdelmet. 

Börtönnel fenyegették, elvették a vagyonát, meg akarták ölni. Szembefordult vele a teljes médiavilág Amerikában, és mégis győzött.

Ez mindenkinek, aki hisz az akaratban, a küzdelemben, a kitartásban, nagy biztatást jelent, a világnak pedig a béke reményét. Az év elején abban bíztunk, hogy az év végére a nyugati világban többségben lesznek a békepárti erők és legyőzzük a háborúpártiakat, erre most óriási esély van, és ha így történik, akkor 

meglódulhat a gazdaság, és az amerikai-magyar kapcsolatok is visszatérhetnek a régi aranykorba.

 Számos tervünk van, amit Donald Trump elnök úrral a következő években végre tudunk hajtani.”

A magyar-amerikai kapcsolatok várható alakulása kapcsán érdemes visszamenni az időben legalább 15 évet. Orbán Viktor 2010-es miniszterelnökké választása után egészen 2016-ig 

a magyar-amerikai politikai kapcsolatok mélyponton voltak, köszönhetően a demokratapárti Barack Obama vezette kormányzat katasztrofális Kelet-Európa politikájának.

 

Barack Obama Forrás: AFP/Brendan Smialowski

Az Obama-kormányzat magára hagyta Közép-Európát

Az Amerikai Egyesült Államok első afroamerikai elnöke

egyáltalán nem rendelkezett tapasztalatokkal a nemzetközi kapcsolatok, a diplomácia és általánosságban véve a külpolitika területén.

Külügyminiszternek - egy belső hatalmi paktum következtében - Hillary Clintont nevezte ki, aki lényegében Obama helyett irányította és rontotta el az amerikai diplomáciát.

Hillary Clinton a liberális ideológiai elképzelései alapján vezette a külügyminisztériumot, összhangban a Soros György-féle nyílt társadalom víziójával.

Az Obama-kormányzat 2010 januárjától

a diplomáciában tapasztalatlan Eleni Tsakopoulos Kounalakist nevezte ki budapesti amerikai nagykövetnek,

csupán azért, mert Kounalakis asszony a 2008-as elnökválasztási kampányban nagy összegű adományt gyűjtött Obamának.

Eleni Tsakopoulos Kounalakis Forrás: Origo

 

2010 májusában lépett hivatalba a kétharmados felhatalmazással rendelkező második Orbán-kormány,

amelyet Kounalakis és Hillary Clinton már a beiktatása után rögtön heves kritikával illettek.

A két Obama-kormány erőteljesen leértékelte a közép-kelet-európai régiót, nem fordítottak kellő figyelmet a kétoldalú együttműködésre sem politikai, sem katonai, sem gazdasági téren, ez utóbbit jól szemlélteti az amerikai befektetések drasztikus csökkenése.

Ennek ellenére

az amerikai külügy és a budapesti nagykövetségük megpróbált ideológiai nyomást gyakorolni az Orbán-kormányra, természetesen eredménytelenül.

Kounalakis havonta haknizta körbe a balliberális médiát, Hillary Clinton pedig 2011. június 29-30. között Budapestre látogatott. Clinton Martonyi János akkori külügyminiszter mellett Orbán Viktorral is tárgyalt.

Hillary Clinton és Orbán Viktor Forrás: Origo

A korábbi amerikai gyakorlattól eltérően a

külügyminiszter nem üzletembereket és ezáltal befektetéseket hozott Magyarországra, hanem lekezelő stílusban próbált ideológiai kioktatást tartani.

A találkozó semmilyen konkrét eredménnyel nem járt.

Eleni Tsakopoulos Kounalakis a nagyköveti tisztségéből 2013 júliusában távozott, ezt követően 2015-ben kiadta a Madam Ambassador című könyvét, amelyben Magyarországot kritizálta, mivel az Orbán-kormány enyhén szólva sem a demokraták óriási károkat okozó, a realitásokat teljes egészében figyelmen kívül hagyó elképzelései alapján vezette Magyarországot.

Nagykövetet egy ideig nem neveztek ki,

az amerikai külképviselet irányítását ideiglenes ügyvivői minőségben André Goodfriend vette át,

aki alatt a magyar-amerikai kapcsolatok a rendszerváltás óta soha nem tapasztalt mélypontra süllyedtek.

André Goodfriend Forrás: Origo

 

Goodfriend nyíltan beavatkozott a magyar belpolitikába, aktívan segítve az ellenzéket,

balliberális háttérrendezvényekre járt, de a diplomáciában teljesen szokatlan és megengedhetetlen módon feltűnt kormányellenes tüntetéseken is.

2015 januárjában a migráció állítólagos előnyeiről írt Twitter-oldalán, kritizálva Orbán Viktor bevándorlásellenes politikáját.

Ezután néhány nappal hazarendelték, és visszautazott Amerikába, átadva a helyét a Gazdagok és szépek című szappanopera producerének, Colleen Bellnek.

Colleen Bell Forrás: Origo

 

Bell kinevezése tökéletesen megmutatta, hogy az Obama-Kerry páros (akkor már John Kerry volt a külügyminiszter) mennyire is értékeli az egyik NATO-szövetségesét.

A diplomáciában egyáltalán nem jártas Colleen Bell – Kounalakishoz hasonlóan - annak köszönhette a nagyköveti kinevezését, hogy hatalmas összegű támogatást gyűjtött Barack Obama elnökválasztási kampányához. Bell felkészületlenségét a nagyköveti tisztség betöltésére tökéletesen szemléltette az, hogy

a szenátus külügyi bizottságában a meghallgatáson nem tudott az Egyesült Államok magyarországi stratégiai érdekei közül egyet sem felsorolni.

A kinevezése ellen az Amerikai Külszolgálati Egyesület (AFSA) 15 volt elnöke is tiltakozott, eredménytelenül.

Elődjeihez hasonlóan Colleen Bell is ideológiai harcot akart vívni az Orbán-kormánnyal,

a demokraták nézőpontjának megfelelően elsősorban Magyarország bevándorlásellenes politikáját utasította el,

és rendszeresen kiállt a Soros György által finanszírozott migránspárti álcivil szervezetek mellett.

Repült Bell

Miután a republikánus Donald Trump 2016. november 8-án hatalmas győzelmet aratott az amerikai elnökválasztáson,

még a beiktatása előtt visszahívta az Obama által politikai alapon kinevezett nagyköveteket, így Bellt is.

Donald Trump 
Forrás: AFP/Jim Watson

Trump beiktatásának napján, 2017. január 20-án Colleen Bell elhagyta Magyarország területét.

A magyar-amerikai kapcsolatok rengeteget javultak Trump elnöksége alatt

A világsajtóban óriási visszhangot váltott ki a 2016 júliusában rendezett 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, hiszen

Orbán Viktor volt az első hivatalban lévő kormányfő, aki hagyományossá vált tusványosi beszédében a támogatásáról biztosította a mainstream média és a liberális politikai elit által lekezelt Trumpot.

 

Orbán Viktor a 27. Tusványoson, 2016. július 23-án Tőkés László és Németh Zsolt társaságában Forrás: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN

Orbán Viktor azt mondta:

Trump lenne a jobb Amerika élére Európa számára."

Továbbá közölte,

egyetért Donald Trumppal abban, hogy a titkosszolgálatokat fejleszteni kell, együttműködésüket a világ legjobb teljesítményű titkosszolgálati rendszerévé kell tenni, és nem szabad lépten-nyomon beavatkozni a világba a „demokráciaépítés" jelszavára hivatkozva, mivel a stabilitás a legfontosabb.

 

Az Obama-korszak alatt Magyarország és az Egyesült Államok kétoldalú viszonyáról általánosságban az mondható el, hogy bár a gazdasági és a katonai kapcsolatok intenzitása jelentősen csökkent, ezen a két területen az együttműködés megmaradt.

A politikai kapcsolatok azonban válságba kerültek,

ezen csupán a magyar kormányhoz hasonló értékrendet képviselő Donald Trump republikánus kormánya változtatott.

Ebben a kulcsfigura nem is annyira Rex Tillerson első külügyminiszter volt, hanem Wess Mitchell, az európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettes, aki teljesen másként közelítette meg a közép-kelet-európai régiót (is), mint elődje, a demokrata Victoria Nuland, akiről azt érdemes megjegyezni, hogy

szinte minden téren aktívan próbált beavatkozni a közép-kelet-európai országok belpolitikai életébe, különös tekintettel Ukrajnára.

Az új republikánus kormány alatt Magyarország és az Egyesült Államok viszonya folyamatosan javult, még a 2017 szeptemberében elfogadott, az ukrajnai kisebbségekre, köztük

a kárpátaljai magyarságra nézve rendkívül diszkriminatív oktatási törvény körül kialakult érdekkülönbség sem jelentett törést.

A magyar kormány mindaddig blokkolni fogja Ukrajna közeledését a NATO-hoz, amíg a nacionalista kijevi vezetés nem hajlandó módosítani a kárpátaljai magyarok számára katasztrofális oktatási törvényt. Az Egyesült Államok érdekei viszont azt kívánják, hogy Ukrajna mielőbb a NATO tagja legyen.

Wess Mitchell a kialakult helyzet rendezésére

2018 januárjában, Párizsba egyeztetésre hívta Szijjártó Péter magyar és Pavlo Klimkin ukrán külügyminisztert.

 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Wess Mitchell európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár, valamint Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter, a magyar-ukrán-amerikai háromoldalú találkozón, a francia fővárosban Forrás:MTI/KKM

A párizsi találkozón az ukrán oktatási törvény ügyében a szélsőségesen kisebbségellenes ukrán kormány miatt nem született áttörés,

a magyar-amerikai viszony viszont látványosan fejlődött, az amerikaiak láthatóan megértették és elfogadták a magyar érveket.

Mitchell 2019 februárjában távozott tisztségéből, áprilisban pedig Szijjártó Péter kitüntette őt. A diplomata a magyar-amerikai kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő munkájának elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át. A Fidesz-KDNP pártszövetség harmadik kétharmados győzelme után 2018 májusában Szijjártó hivatalos látogatásra Washingtonba utazott, ahol

fogadta őt az előtte alig egy hónappal korábban beiktatott új amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo.

 

Szijjártó Péter és Mike Pompeo Washingtonban Forrás: Origo

A látogatás a magyar diplomácia sikerének bizonyult, a két miniszter megegyezett abban, hogy

együttműködnek az illegális migráció és a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint hogy világszerte megvédik a keresztény közösségeket.

Szó volt továbbá az energetikai együttműködésről és az antiszemitizmus elleni közös fellépésről.

 

A magyar diplomáciának az ukrán oktatási törvény ügyében is sikerült újabb fontos eredményt elérnie,

Budapest és Washington nyomására Kijev elhalasztotta annak az alkalmazását 2023-ra, vállalva azt, hogy addig tárgyalni fog a helyzet teljes körű rendezése érdekében a magyar féllel.

Közben megérkezett az új amerikai nagykövet. Donald Trump elnök 2018 májusában kinevezte a részben magyar-zsidó gyökerekkel rendelkező David B. Cornsteint budapesti nagykövetnek.

David B. Cornstein Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A nagyon sikeres üzleti múlttal büszkélkedő, nagy tekintélynek örvendő Cornstein júniusban adta át a megbízólevelét Áder János köztársasági elnöknek.

Cornstein a migráció, a keresztény kultúra védelme, az Izrael melletti határozott kiállás, és sok más fontos területen is hasonló nézeteket vall, mint az Orbán-kormány.

Az amerikai-magyar kapcsolatok újjáépítésének egyik legfontosabb momentuma Mike Pompeo külügyminiszter budapesti látogatása volt, amelyre 2019 februárjában került sor.

Magyarország térségbeli szerepének a megnövekedését jól mutatta, hogy Pompeo Budapesten kezdte meg európai körútját.

Az amerikai külügyminiszter egyébként korábban éles szavakkal bírálta az Obama-féle sikertelen,

az Egyesült Államokat a közép-kelet-európai régiótól mesterségesen eltávolító politikáját.

Pompeo tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, majd pedig Orbán Viktor kormányfővel is.

Mike Pompeo és Orbán Viktor a Karmelita kolostorban 2019. február 11-én Forrás: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS

A találkozón

megállapodtak az új védelmi együttműködésről szóló keretszerződés (DCA) részleteiről, a tárgyalások egy amerikai közép-hatótávolságú védelmi rakétarendszer beszerzéséről pedig jelentősen előrébb jutottak.

Az energetikai együttműködésről is szó volt, Szijjártó Péter megerősítette, hogy Magyarország az amerikai ExxonMobil által Romániában kitermelt földgázt szeretne vásárolni. 

Donald Trump: Orbán Viktor nagyszerű munkát végzett

Donald Trump 2019. május 13-án fogadta a Fehér Házban Orbán Viktor kormányfőt. 

Orbán Viktor nagyon jó munkát végzett, biztonságot teremtett Magyarországnak"

- mondta Donald Trump az Ovális Irodában. Méltatta azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket a magyar kormány tesz az illegális migráció ellen, és leszögezte, hogy a bevándorlás Európában óriási problémát okoz. Az amerikai elnök örömét fejezte ki a találkozó miatt.

Örülünk, hogy együtt küzdünk az Egyesült Államokkal az illegális bevándorlás és a terrorizmus ellen, és a keresztény közösségek védelméért"

- mondta Orbán Viktor. Ezt utána Donald Trump meg is köszönte a magyar miniszterelnöknek, és megismételte, hogy Orbán Viktor nagyszerű munkát végzett.

Washington, 2019. május 13. Donald Trump amerikai elnök (b) és vendége, Orbán Viktor miniszterelnök a washingtoni Fehér Ház Roosevelt-termében, ahol a magyar kormányfő beírt az emlékkönyvbe 2019. május 13-án. MTI/Koszticsák Szilárd Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor kemény ember, de nagyon jót tett az emberekkel. Tisztelik az emberek"

- mondta Donald Trump kérdésre válaszolva. A magyar miniszterelnököt egész Európában tisztelik - mondta az amerikai elnök. Magyarország a NATO tagja, és nagyon jó tagja, tette hozzá. Kiemelte, azt is, hogy Magyarország büszke és jó tagja a NATO-nak.

Magyarországon az emberekkel, az emberekért dolgozunk, ez a jelszó"

- mondta Orbán Viktor. 2011-ben elfogadtuk az új alkotmányt, és az jól működik - tette hozzá.

Ezt követően pedig a magyar és az amerikai delegáció plenáris ülésen vett részt.

Ezen ott volt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is.

A Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozón számos fontos területen megerősítettük a szövetségesi kapcsolatokat"

- mondta Orbán Viktor miniszterelnök az M1-nek adott interjújában a találkozó után. A közmédiának nyilatkozva a kormányfő emlékeztetett arra, hogy utoljára 18 évvel ezelőtt járt az amerikai elnöki hivatalban munkamegbeszélésen.

Éreztem a különbséget, (.) most másfajta vezetés, célratörőbb politika érvényesül"

- fogalmazott. Kijelentette, hogy megbeszélésük Magyarország számára fontos találkozó volt, mert a két országot összekötő stratégiai szövetségesi kapcsolatokat mind a gazdaságpolitika, mind a külpolitika, mind a biztonságpolitika és a külpolitika területén megerősítették, csakúgy mint a migráció és az üldözött keresztények ügyében - szögezte le Orbán Viktor.

A találkozó a tervezettnél jóval hosszabb ideig, mintegy 40 percig tartott. A megbeszélésen Donald Trump és Orbán Viktor mellett részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. A szűk körű megbeszélést az amerikai és a magyar küldöttség plenáris tanácskozása követte.

Még szorosabb lett az Orbán-Trump szövetség

Donald Trump 2020-ban elvesztette az elnökválasztást. Teljesen várható volt, hogy a magyar-amerikai politikai kapcsolatok ismét mélypontra jutnak. ennek egyik csúcspontja volt, hogy a 2022-es parlamenti választáson dollármilliókkal segítette a baloldalt a hivatalban lévő Biden-adminisztráció. Joe Biden 2022-ben küldte Budapestre a háborúpárti David Pressmant nagykövetnek.  Pressman tevékenysége kimerült abban, hogy a magyar baloldalt és annak médiáját támogatta, de volt arra is példa, hogy antiszemita politikust hívott meg széder vacsorára. 

Ezzel párhuzamosan azonban Orbán Viktor és Donald Trump jó kapcsolata nemcsak megmaradt, hanem tovább erősödött. A két politikus 2022 nyarán találkozott Trump bedminsteri birtokán, és Orbán Viktor akkor felszólalt az amerikai jobboldal legnevesebb seregszemléjén, a CPAC-en is. Donald Trump az elmúlt években többször is elismerően nyilatkozott Orbán Viktorról. 

A 2022-es találkozó után Trump 2023 decemberében egy rendezvényen Orbánt  Viktort rendkívül tiszteletre méltónak nevezte és kifejtette azon véleményét, hogy szerinte  a magyar miniszterelnök nagyszerű vezető.

Orbán Viktor a Tucker Carlsonnak adott interjúban arról is beszélt, hogy a jelenlegi helyzetből az egyetlen kiút az, hogyha Donald Trump egykori elnök visszatér a hatalomba, és a korábbihoz hasonló külpolitikát folytat. A gesztusok mögött azonban felsejlik az, hogy a két vezető a legfontosabb kérdésekben - ilyen a woke, a genderideológia, a migráció, a határvédelem, a béke - egyetért.

2024. március 8-án is találkozott egymással a két vezető az Egyesült Államokban. 

„Komoly bajban van a nyugati civilizáció”

A konzervatívok történelmi csatát vívnak a marxista globalistákkal és a kommunistákkal az egész világon, "olyan barbárokkal szemben, akik le akarják rombolni a szabadságunkat és a hagyományainkat" - mondta Donald Trump volt amerikai elnök a 2023-as CPAC Magyarország konferencia zárónapjának megnyitóján sugárzott videoüzenetében. Trump hangsúlyozta, hogy a nyugati civilizáció komoly bajban van, meg kell menteni, és ezért Európában és Amerikában is "össze kell fogni, hogy megvédjük határainkat, zsidó-keresztény értékeinket, identitásunkat és életmódunkat". Nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy üdvözölheti a budapesti CPAC-konferencián összegyűlt "szabadságszerető hazafikat", akikkel együtt "hiszünk abban, hogy a hit és a család alkotja egy jó és szabad társadalom alapját", illetve hogy "egy nemzet határok nélkül egyáltalán nem is nemzet".

Donald Trump szerint a hagyományok, a jog uralma, a szólásszabadság és minden emberi élet Isten adta méltósága azok az eszmék, amelyek összekötik a konzervatív mozgalmat és amelyek megmentik majd a nyugati civilizációt.

A volt amerikai elnök üzenetében kiemelte azt is, hogy négyéves hivatali ideje alatt megtisztelő volt számára mélyíteni az Egyesült Államok és Magyarország közötti "különleges barátságot", és emiatt köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek.

Legutóbb 2024. október 31-én egyeztetett Orbán Viktor Trumppal.

Most beszéltem telefonon Donald Trump elnökkel. Sok szerencsét kívántam neki a jövő keddre. Már csak öt nap van hátra. Szorítsunk neki!"

- írta az X-en Orbán Viktor kormányfő.