Drámai közelségbe került a III. világháború, és onnan egy lépés az atomháború

Minden egyes meggondolatlan nyilatkozat a háborús eszkaláció veszélyét hordozza magában. Külön kiemelendő, hogy a balti államok diplomáciai viszonya az oroszokkal egyébként is rendkívül hűvös – mondta el az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azzal kapcsolatban, hogy egyre inkább elmérgesedik a viszony Oroszország és Litvánia között. A Századvég tanácsadója arról is beszélt, hogy Franciaország, Lengyelország és Németország közvetetten részt vesznek a keleti szomszédunknál zajló háborúban, nyíltan finanszírozzák azt, ezzel elnyújtva a háborút, és provokálva Oroszországot. A szakértő szerint ha bármely fél atomháborút indítana, az ipso iure magával hozná a III. világháborút, ami minimum Európa, de akár a teljes fejlett világ pusztulását eredményezné.

Oroszország megszilárdította a közelmúltban elért harctéri eredményeket, és megpróbálja áttörni az ukrán védelmi vonalakat, mielőtt új amerikai katonai segítség érkezik. Milyen most a helyzet a fronton? Mondhatjuk, hogy jelentős fölénybe kerültek az oroszok?

Az oroszok aktívan támadnak a teljes arcvonalon, és bizonyos irányokban jelentős részsikereket is felmutatnak a taktikai céljaik elérése érdekében alkalmazott, az adott harctéri helyzeteket a legelőnyösebben kihasználó módszerek bevetésével, ami komoly hadműveleti előnyök megszerzését is előrevetítheti az oroszok számára. Ez most arra szorítja rá az ukránokat, hogy a védelmi erőiket új vonalakra költöztessék nyugatabbra (Berdicsi Szemenovkától és Novomihajlovkától nyugatra), a front azon részén, amely Donyeck városa mellett halad el, és amely várost 2014 óta oroszbarát erők irányítanak. Összességében tehát az orosz csapatok most előre nyomulnak a keleti, donyecki régióban, miközben Kijev az amerikai fegyverek érkezésére vár, és amelyek reményei szerint stabilizálják a törékeny frontvonalakat.

Újabb és újabb fegyverekkel támogatják Ukrajnát Fotó:  Matthias Merz / Picture-Alliance/AFP

Az orosz védelmi minisztérium 2024. április 28-án arról számolt be, hogy katonáik átvették az irányítást a Donyecki Népköztársaságban (DPR) található Novobahmutovka felett. Fontos, harctéren kívüli fejlemény, hogy 

nemrég elfogadták az újabb, több mint hatvanmilliárd dollár értékű segélycsomagot Ukrajna számára az Egyesült Államok szövetségi törvényhozásában. 

Közben világszerte egyre többen ismerik el, Orbán Viktor pedig a konfliktus kezdete óta hangsúlyozza: ezt a háborút nem nyerheti meg Ukrajna. 2022-es adatok alapján, Oroszország lakossága 144 millió fő, míg Ukrajnáé 38 millió volt. Oroszország az Egyesült Államok mellett a legjelentősebb atomhatalom, valamint a Szovjetunió fennállása és a hidegháború alatt rengeteg fegyvert halmozott fel, a fegyvergyártás pedig máig jelentős az országban. Mindezek fényében Ukrajna győzelme ezen konfliktusban elképzelhetetlen, a nyugati támogatások és fegyverszállítmányok miatt viszont a háború még évekig is elhúzódhat, milliós áldozatokat szedve.

A hétvégén minden eddiginél mélyebbre süllyedt Moszkva és Vilnius kapcsolata, miután Litvánia svédországi nagykövete a Krími-híd felrobbantásával heccelte az oroszokat. Mit okozhat az oroszok és litvánok egymásnak feszülése, és hogyan értékelhetjük ezt?

Litvánia svédországi nagykövete a Kercsi-szorosi híd – vagyis az Oroszország által a Kercsi-szorosban, a még 2014-ben annektált Krím-félsziget és az orosz krasznodari határterület között épített híd – lerombolására utalhatott a közösségi médiában tett sejtelmes üzenetében, és az orosz válasz gyorsan megérkezett: a litván diplomata, aki korábban honvédelmi miniszter, és külügyminiszter is volt, az orosz fél szerint ezzel botrányt okozott a nemzetközi közösségben. 

A NATO- és EU-tag balti állam egyre fokozza az Oroszország felé tanúsított kemény hangvételt és külpolitikai retorikát, és az oroszok ezt bizonyosan nem felejtik el.

2023 nyarán Litvánia megtiltotta azon orosz állampolgárok beutazását is az országba, akik érvényes schengeni vízummal rendelkeznek. Litvánia esetében érdekes fejlemény, hogy 2024. március 18-át követően egyes adatok szerint 95 százalékkal visszavágták az Oroszországból és Fehéroroszországból Litvániába irányuló gabonaimportot, ugyanakkor a Litvánián keresztül más EU-tagországokba – például Németországba, Dániába, Franciaországba, Belgiumba, Csehországba – irányuló orosz gabona-tranzitszállítmányok mennyisége összességében közel kétszeresére nőtt. Fontos kiemelni, hogy Litvánia tagja nemcsak az EU-nak, de 2004 óta a NATO-nak is. 

Fokozódik a háborús pszichózis Fotó: Anadolu via Getty Images/Wolfgang Schwan

Minden egyes meggondolatlan nyilatkozat a háborús eszkaláció veszélyét hordozza magában. Külön kiemelendő, hogy a balti államok diplomáciai viszonya az oroszokkal egyébként is rendkívül hűvös.

Egyre több a fenyegetés, üzengetés, és nem jó jel, hogy közben a lengyel külügyminiszter követeli, hogy a német kancellár változtassa meg véleményét, és végre adja oda az ukránoknak a Taurus rakétát, ami miatt a botrány korábban kitört. Hová vezethet mindez?

Christian Lindner német pénzügyminiszter még a 2023. augusztus 14-i kijevi látogatásakor úgy fogalmazott újságíróknak, hogy mielőbb megoldják Ukrajna Taurus típusú rakétákkal való ellátásának kérdését, mivel ez szerinte „segítene közelebb hozni Ukrajna győzelmét”. 2024. február 28-án Markus Söder is támogatta a Taurus rakéták küldését Ukrajnának, azzal érvelve, hogy „a Taurus nem atombomba.” 

Annalena Baerbock szintén szorgalmazza a Taurus rakéták küldését, 2024. március 4-én felszólította a német kormányt, hogy „intenzíven vegye fontolóra” a Taurus cirkálórakéták Ukrajnába történő szállítását. 2024. március 15-én találkozott egymással a francia elnök, a lengyel miniszterelnök és a német kancellár („weimari háromszög”). Ezen „csúcs” alkalmával a résztvevők megállapodtak, hogy fegyvereket fognak beszerezni Ukrajna számára a teljes világpiacon, bővítik saját gyártási kapacitásaikat, elszívják a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket, és közösen ellátják Ukrajnát nagy hatótávolságú rakétatüzérséggel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 

Franciaország, Lengyelország és Németország közvetetten részt vesznek a keleti szomszédunknál zajló háborúban, nyíltan finanszírozzák azt, ezzel elnyújtva a háborút, és provokálva Oroszországot. 

A 2022 februárjában kirobbant konfliktus már így is sokba került Európának, a függetlenségünk feladása azonban beláthatatlan következményekkel járna. Minden lépés, ami arra irányul, hogy több fegyver, töltény vagy bármilyen katonai eszköz kerüljön a harcban álló felek bármelyikéhez, közelebb viszi (elsősorban) Európát és (másodsorban) a világot egy III. világháborúhoz. Egy háborúban álló ország anyagi forrásokkal és fegyverekkel való támogatása nyílt beavatkozást jelent a háborúba, ami végeredményként, jobb vagy kevésbé rossz esetben, a konfliktus elhúzódásához, rosszabb esetben pedig eszkalációhoz és – végső soron – a III. világháború kirobbanásához vezetne, ami a modern tömegpusztító fegyverek birtokában végzetes kimenetelű lenne. 

Franciaország kész megnyitni a vitát a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelmi politikáról – mondta Emmanuel Macron francia elnök az Ebra cégcsoport kelet-franciaországi regionális lapjainak adott interjúban. Macron újabb terve még közelebb hozhatja a III. világháború kockázatát?

Franciaország atomhatalom és az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, így a francia elnök által tett minden kijelentésnek különösen nagy jelentősége van. Emmanuel Macron 2024. április 27-én megjelent interjújában úgy fogalmazott, hogy „a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban pedig Franciaországnak az a doktrínája, hogy akkor lehet azokat bevetni, ha létfontosságú érdekeinket fenyegetik”. A francia elnök szerint „Franciaország készen áll arra, hogy jobban hozzájáruljon Európa védelméhez.”

A valóság az, hogy az oroszok nem fenyegették meg Európát atomtámadással, erről a nyugati országok vezetői beszélnek egyre többet, persze az is igaz, hogy jelentek meg olyan cikkek, például a Newsweek magazinban, amelyek megjelölték azokat az amerikai városokat, amelyek potenciális célpontjaivá válhatnak egy esetleges orosz atomtámadásnak. Ha egy ilyen nukleáris háború bekövetkezne, az az öreg kontinens végét jelentené. 

Ha bármely fél atomháborút indítana, az ipso iure magával hozná a III. világháborút, ami minimum Európa, de akár a teljes fejlett világ pusztulását eredményezné. 

A civil és katonai áldozatok száma a II. világháború során 50-70 millió fő közé tehető. Akkoriban még nem használtak atomfegyvereket (az első két atombombát Hirosimára és Nagaszakira dobták le 1945. augusztus 6. és 9-én), így egy atomháborúban a potenciális áldozatok száma felbecsülhetetlen.

Miért erőlteti ennyire erőszakosan a tervét a francia elnök?

Emmanuel Macron az egyik leghangosabb háborúpárti politikus jelenleg az Európai Unióban, aminek az okai között szerepelhet, hogy a francia alkotmány értelmében az elnök legfeljebb egyszer választható újra (vagyis összesen két cikluson keresztül töltheti be valaki az elnöki posztot), Macronnak pedig ez már a második ciklusa, így nem vállal – saját magára nézve – jelentős politikai kockázatot azzal, hogy olyan kijelentéseket tesz, amivel a népe és Európa zöme nem ért egyet, valamint, amik veszélybe sodorják az egész kontinens vagy akár a világ békéjét.

Az Európai Külpolitikai Tanács (ECFR) 12 európai ország lakossága körében végzett közvélemény-kutatást, hogy mit gondolnak az orosz-ukrán háború lehetséges kimeneteléről. A válaszadók 20 százaléka orosz, és mindössze 10 százaléka ukrán győzelmet valószínűsít. Ez azt jelenti, hogy az európai polgárok zöme sem hisz Ukrajna győzelmében. 

Ha Macron nem akarja hagyni Oroszország győzelmét, az beláthatatlan mértékű jövőbeni fegyverküldést és hosszasan elhúzódó háborút vagy akár III. világháborút is jelenthet.

Emlékezetes, Vlagyimir Putyin 2024. február 29-án arra figyelmeztette a nyugati országokat, hogy nukleáris háború kirobbantását kockáztatják, ha katonákat küldenek harcolni Ukrajnába, ugyanis Moszkvának megvannak a fegyverei a nyugati célpontok eltalálására. Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Macron tervei kapcsán azt mondta, hogy amennyiben ezek (nyugati csapatok küldése) valósággá válnak, úgy a NATO-konfliktus elkerülhetetlenségéről kell beszélnünk. A nyugati szárazföldi csapatok bevetése kapcsán Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes elmondta: Európa ezzel egy világháborúba sodródna bele, amelyért Emmanuel Macron elnök lenne a felelős. Jól látjuk, hogy önmagában „csak” a nyugati katonák bevetése is világháborúhoz vezetne, az atomfegyverkezés esetében ez garantált.

Kitörhet a harmadik világháború?
Fotó: MTI/EPA/KCNA

Önmagában a nukleáris fegyverek használatának felvetése is komoly veszélyt hordoz, hiszen amint azt látja az egyik atomhatalom (Oroszország), hogy vele szemben egy másik atomhatalom (pl. Franciaország vagy USA) nukleáris fegyverek alkalmazásáról értekezik, az azonnal felfokozottabb (hadi) állapotot és jelentős eszkalációs kockázatot hordoz magában.

A III. világháború valós kockázatát nem lehet eléggé hangsúlyozni, ugyanis az úgynevezett háborús spirál az ilyen nagy konfliktusok sajátossága; Macron elnöknek is tudnia kell, hogy ez a folyamat magában foglalja az érintett felek lépéseinek, tetteinek, valamennyi releváns cselekményének összefonódását, amelyen keresztül felerősödve később az események összecsapásig súlyosbodhatnak.

Európa jövője, megmaradása most a tét, ami azt húzza alá, hogy a békepárti szuverenisták hangjának megerősödése szükséges Brüsszelben.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK