Ma tartják az újabb meghallgatást hazánkról, amit az Európai Parlament állampolgári jogok, igazságügyi és belügyi bizottsága (LIBE) szervez. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogja képviselni, a másik oldalon ezúttal is a Soros által pénzelt Magyar Helsinki Bizottság fog állni, Pardavi Márta képviseletében. Rajta kívül Polyák Gábor neve áll a meghívóban, aki a szintén Soros-kötődésű Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. Az eredeti terv szerint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Kapronczay Stefánia személyében is jelen lett volna, de ő végül lekerült a meghívottak listájáról. Ennek fényében a Magyarországról szóló jelentés tartalma előre borítékolható, tervezetének bemutatására pedig éppen a magyar a választások előtt, márciusban kerül sor. Feltehetően nem véletlenül. Nézzük, kik azok a szervezetek, személyek, akik hazánk ellen lépnek fel, Soros György érdekeit képviselve.
A ma délelőtti meghallgatás előzményei hónapokkal ezelőttre nyúlnak vissza. Idén tavasszal a Soros György érdekeivel homlokegyenest szembemenő politika (bevándorláspolitika, a Lex CEU és a Soros-szervezeteket érintő külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény) miatt erős támadás indult Brüsszelből hazánk ellen. Az EP májusban döntött arról, hogy a 7. cikk szerinti eljárás előkészítését kéri Magyarországgal szemben. Az előterjesztést a szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció együtt nyújtotta be.
2011-ben Orbán Viktort az EP plenáris ülésén hallgatták meg a médiatörvény, a kettős állampolgárság és a „magyar nacionalizmus" miatt. 2013-ban a Tavares-jelentés kapcsán tartottak meghallgatást, és ítélték el Magyarországot. 2015-ben a halálbüntetés említése, a kormány bevándorláspolitikája és az akkori bevándorlásról szóló konzultáció miatt támadták hazánkat a brüsszeli balliberális képviselők.
Kezdődik a nyilvános meghallgatás.
Az európai radikális demokraták egy szórólapot osztottak ki, amiben Orbán Viktor miniszterelnököt támadják.
Sophia in t' Veld beszél elsőként, aki szerint a menekültek jogai sérültek Magyarországon, valamint rendszerszintűen sérül a jogállamiság Magyarországon. Hazánk egy tesztet képvisel - mondta a liberális képviselő. A parlament véleménye szerint a párbeszéd nagyon fontos, és bizonyítékokra van szükség - tette hozzá. Úgy látja, a 7-es cikkely lényege, hogy az unió felléphet, ha sérülnek az alapvető jogok.
Szijjártó Péter következik.
Mi magyarok soha nem tértünk ki a vita elől - mondta Szijjártó. A külügyminiszter szerint az unióban mindenkinek joga van ahhoz, hogy elmondja a saját álláspontját. Rendkívül antidemokratikusnak tartanánk, ha egy nemzettől elvitatnák a jogot attól, hogy képviselje a saját álláspontját.
Úgy tűnik rengeteg kérdésben teljesen mást képviselünk, és a magyar embereknek nem tetszik, amikor Magyarországot támadják Önök, és lehet az sem fog tetszeni, amit mondani fogok - mondta Szijjártó. Az elmúlt években hazánk mindent megtett, hogy hozzájáruljon az unió fejlődéséhez, és visszaszerezze elveszített versenyképességét. Szijjártó szerint 2010-ben az IMF lélegeztetőgépén volt az ország, akkor Magyarország kormánya meg tudta újítani az országot. A magyar emberek összefogtak, és bebizonyították, hogy van kiút. A képmutatás és a politikai korrektség kezdi eluralni a párbeszédet - mondta a miniszter
Szijjártó Péter elmondta, súlyos veszély az illegális bevándorlás. Európában olyan terrortámadások történtek, amiben több mint 300 ember meghalt. Mi nem fogadjuk el, hogy folyamatos fenyegetésben éljünk, úgy gondoljuk az illegális bevándorlást meg kell állítani - mondta a miniszter. Szijjártó közölte, hogy hazánk mindig minden feltételnek megfelelt. A miniszter elmondta, hogy pont a LIBE bizottság döntött arról, hogy felső korlát nélküli bevándorlást akar, ami egyezik Soros György véleményével. Mindez veszélyes Európa számára - tette hozzá.
A magyar emberek nemet mondtak a kötelező betelepítésre, és a kormány a magyar emberek akaratát képviseli - mondta Szijjártó. Továbbra is harcolni fogunk a magyar emberek biztonságáért - tette hozzá. Szijjártó Péter szerint az ehhez szükséges vitákat megvívták eddig is, és a jövőben is meg fogja vívni. A vita ténye nem rossz, mivel ez azt jelenti, hogy demokrácia van.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság képviselője arról beszélt, hogy a szervezete a menekültek jogait képviseli. Úgy látja, hogy a jogállamiság és az emberi jogok olyan fontos értékek, amik az unió alappillérei. Szerinte a magyar kormány veszélyezteti az alapvető értékeket, és nem tartja tiszteletben. A Soros György által kitömött szervezet szerint ők a társadalom egészét védik.
Pardavi Márta szerint a kritikus vélemények egyre kisebb térben tudnak érvényesülni Magyarországon, és megfélemlítik a magyar civil szervezeteket. A helsinki bizottság képviselője szerint a kormány megfélemlíti az embereket. Pardavi szerint mindezt a civil törvény elfogadása is bizonyítja.
Pardavi szerint a civil törvény megbélyegző. Mindezzel a Soros György által tollba mondott érveket sorolja föl. Úgy látja, a szólásszabadság is veszélyben van Magyarországon, és a magyar törvény az oroszt másolja.
A magyar kormánynak a toleranciát kellene támogatnia, és nem Brüsszel-ellenes kampányt kellene folytatnia - mondta Pardavi. A helsinki bizottság szerint a rasszizmus is egyre nagyobb Magyarországon.
Polyák Gábor szerint nincsen sajtószabadság Magyarországon, de van még szabad sajtó. Egy olyan médiapolitika van Magyarországon, ahol nincs szociális párbeszéd - tette hozzá. Úgy látja, a kormány teljesen uralni akarja a médiát.
Polyák Gábor beszédében a balliberális oldal állításait sorolja a magyar médiahelyzetről. Úgy látja, a magyar médiaszabadság veszélyben van.
Nincsen független médiafelügyelet Magyarországon, ezért sérül a médiaszabadság - mondta Polyák. Úgy látja, az uniónak fel kellene lépnie mindezek ellen.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője arról beszélt, hogy a magyar közjogi hagyományok alapján 2010-ben egyértelmű alkotmányozó felhatalmazást adtak a Fidesz vezette kormánynak. A korábbi viták során is reflektorfénybe került Magyarország. Szólt arról is, hogy hazánk ellen uniós szinten nem indult kimagaslóan sok kötelezettségszegési eljárás.
A mostani viták alapja, hogy a magyar kormány megtehette volna-e az alkotmányozó lépéseket önállóan, vagy pedig uniós szinten kellett volna egyeztetni róla. Egy szuverenitási vita van jelenleg az unió és a magyar kormány között - mondta Szánthó Miklós. Úgy látja, az unió egy gazdasági együttműködésként indult, és a konjunktúra időszakában is gazdasági kérdések voltak a középpontban.
Az Alapjogokért Központ vezetője szerint az EU-ba újonnan csatlakozó országok számára mást jelent a szuverenitás, mint a nyugati országok számára. Korábban a jólét elnyomta a nemzeti identitás körüli vitákat, de amikor problematikus időszakok voltak, akkor számos állam úgy vélte, hogy a belső problémáit önállóan szeretné megoldani - tette hozzá. Ezek a tagállami szinten meghozott döntések kapcsán alakultak ki viták az uniós színtérrel - mondta Szánthó. A szuverenitási felfogások mögött identitás viták állnak. Szólt arról is, hogy ezen viták miatt került előtérbe a nemzetek Európája kontra föderális Európa vita is.
Kezdődik a vita. Egy néppárti felszólaló szerint a magyar kormány sokkal jobb, mint a lengyel kormány, mert a magyar kabinet legalább eljön az EP-be vitázni. Monika Hohlmeier kiemelte, hogy a magyar kormány gazdasági eredményei európai színtéren is kiemelt. Úgy látja, hogy a magyar kabinet abban hibázik, hogy az illegális bevándorlást keveri a terrorizmussal.
Nidermüller Péter, a DK képviselője és Soros legmegbízhatóbb képviselője azt kérdezte Szijjártótól, hogy a kormány megfigyeli-e a Soros szervezeteket, valamint tényleg boszorkányüldözés zajlik-e az EP-ben.
Marek Jurek lengyel EP-képviselő több kérdést tett fel a Soros-ügynököknek. Többek között arra volt kíváncsi, hogy az MSZP-kormányok alatt, hogyan működött a sajtó.
Louis Michel, belga liberális képviselő szerint Szijjártó Péter provokált. A többség zsarnoksága van Magyarországon - mondta a liberális képviselő.
Egy francia zöldpárti képviselő arról beszélt, hogy a magyar kormány nagyon agresszív kampányt folytat a migránsokat pártoló szervezetekkel szemben. Szerinte a magyar kormány egyre ellenségesebb a szervezetekkel szemben.
Judith Sargentini zöldpárti képviselő több kérdést intézett a felszólalókhoz. Egy másik képviselő arról beszélt, hogy a magyar kormány nagyon ügyesen ellenállt az uniós diktátumoknak. Jó lenne, ha Szijjártó Péter lenne a svéd migrációs miniszter - mondta Kristina Winberg EP-képviselő. Beszélt arról is, hogy egyre több a no-go zóna Svédországban.
Josef Weidenholzer szocialista képviselő szerint várandós asszonyokat visznek bilincsben Röszkén. Sérelmesnek tartja, hogy a kötelező kvótákat nem tartja be Magyarország.
Gál Kinga, a Fidesz EP képviselője arról beszélt, hogy semmi objektív mérőszám nem igazolta vissza, hogy miért kellene rendszerszintű problémákról beszélni Magyarországon. Az OLAF-beszámolója szerint sem talált semmilyen rendszerszintű problémát Magyarországon. 55 ezer civil szervezet van hazánkban, és a többségük minden törvényi szabályt betart. Kettős mérce érvényesül hazánk ellen - tette hozzá.
Elképesztő ámokfutásba kezdett egy zöldpárti EP-képviselő, aki szerint nem a Fidesz nyerte meg a 2014-es választást. Szerinte a Fideszt ki kellene zárni az Európai Néppártból.
Magyarországon egypártrendszer van - mondta egy EP-képviselő. Lopez Aguilar szocialista képviselő szerint nem véletlen, hogy ennyiszer napirenden van Magyarország. Szerinte a legfontosabb, hogy nyílt társadalom legyen.
Spinneli olasz kommunista képviselő arról beszélt, hogy neki is több vitája van Soros Györggyel. Több százmilliós migráns érkezéséről is beszélt a kommunista politikus a következő évtizedekben.
Járóka Lívia Fidesz EP-képviselő szerint rendkívül egyoldalú volt a LIBE beszámolója a magyar helyzetről. Nem érti, hogy miért nem kérdezik meg az emberek véleményét a bevándorlásról az unióban. Járóka arról beszélt, hogy érthetetlen, hogy a civilek számára miért probléma, ha be kell vallaniuk, honnan kaptak pénzt.
Sógor Csaba, az RMDSZ képviselője arról beszélt, hogy Romániában is rendkívül rossz a demokratikus helyzet, mégsem került a LIBE-bizottság elé. Nem értem, hogy miért csak Magyarországról beszélünk? - tette fel a kérdést.
Szanyi Tibor, az MSZP képviselője szerint a szolidaritásnak nagyon sokféle módja van. Úgy látja, a kormány félrevezeti az embereket. Azt kérdezte Szijjártótól, hogy Magyarország hajlandó lenne-e befogadni 1300 menekült kisgyereket.
Szijjártó Péter reagált az elhangzottakra. Magyarország egy erős unióban érdekelt, a vitákat pedig a józan ész mentén kell lefolytatni. A magyar kormány a magyar embereket képviseli, és az emberek iránymutatása alapján jár el. Soha nem állítottam, hogy minden migráns terrorista, de a 1,5 milliós migránsáradat lehetőséget ad arra, hogy a terroristák könnyen bejussanak az unióba - mondta Szijjártó.
280 magyar állampolgár adott 1 százalékos felajánlást a helsinki bizottságnak - mondta Szijjártó. Nem tudom elfogadni, hogy az NGO-k bevonása a kormányzásba jó, míg az embereké nem - tette hozzá. Az illegális bevándorlással kapcsolatban azt mondta, hogy hazánk minden nemzetközi jogszabályt betart.
Pardavi Márta, a Soros György által kitömött helsinki bizottság szerint problémás, hogy fel kell tüntetni a külföldről kapott forrásokat. Magyarország senkit nem akar integrálni, és a menekültügyi rendszer kiüresedett - tette hozzá.
Polyák Gáboré a szó, aki szerint a nemzeti konzultáció egy vicc. Szólt arról is, hogy 2010 előtt sem volt jó a magyar médiahelyzet.
Szánthó Miklós szerint senkinek nem veszélyezteti a szabadságát a magyar jogrendszer. Az Alapjogokért Központ vezetője szerint az uniós alapfogalmak meglehetősen homályosak. Alapjog-e a homoszexuálisok házassága? - tette fel a kérdést. Egyes országokban ez alapjog, míg másoknál nem.
Szánthó szerint az uniós forrásokkal való fenyegetőzés azért nem helyes, mert Magyarországot nagyon súlyos traumák érték. Hazánk a források hozzáférése érdekében nagyon sok dologról lemondott - mondta.
Véget ért a meghallgatás.