"Darabokra szedjük ellenfelét" - de nem itthon

Legkorábban január elsejétől léphet életbe a Magyar Ügyvédi Kamara munkabizottsága által kidolgozott, módosított ügyvédi etikai szabályzat, amelyben újraírták az ügyvédi reklámra és annak tilalmára vonatkozó fejezetet. Bár "reklámügyben" a hazai ügyvédség véleménye megoszlik, a legtöbben arra számítanak, a változások jótékonyan hatnak a jogi szolgáltatások színvonalára. 

Vállalkozóként adózik, iparűzési adót fizet és az igazságszolgáltatás szereplője. Az ügyvédi titkot köteles megőrizni, ám szeretné megmutatni referenciáit, volt ügyfeleit. Profitérdekelt, de mégsem klasszikus üzleti vállalkozást vezet; ilyen és ehhez hasonló ellentmondások jellemzik a hazai ügyvédség helyzetét.

Nem véletlen, az Európai Unióban is országonként eltérően szabályozzák az ügyvédi reklám, illetve tilalmának kérdését (és akkor még nem beszéltünk az amerikai jogrendszerről, ami teljesen más világ).

Mindezek ismeretében az [origo] meg sem lepődött azon, hogy a CompLex Kiadó által múlt pénteken, az ügyvédi reklám szabályainak változásairól szervezett konferencia gyakorló ügyvéd előadói is olykor szögesen ellentétes álláspontot képviseltek azzal kapcsolatban, hogy az ügyvéd mit is mondhat el a nagy nyilvánosságnak magáról, munkájáról, ügyeiről, ügyfeleiről, díjairól...

Újraírt fejezet

Az etikai kódex módosítását a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) munkabizottsága végezte el - tudtuk meg a testület koordinátorától, dr. Szecskay Andrástól. A Gazdasági Versenyhivatal 2006. júniusában ugyanis ötmillió forint verseny-felügyeleti bírságot szabott ki a kamarára, és megállapította: az etikai szabályzatnak az ügyvédek reklámozási gyakorlatára vonatkozó egyes rendelkezései, valamint az elnökségnek az ügyvédek internetes honlapjának tartalmát meghatározó állásfoglalásának egyes pontjai a magyar és a közösségi versenyjogba ütköznek.

A kamara a Fővárosi Bírósághoz fordult, az ügyben még nem született döntés. A munkabizottság az etikai szabályzat reklámra vonatkozó fejezetét azonban újraírta, az elnökség ezt szeptemberben jóváhagyta, és amennyiben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium is rábólint, a módosítás az Igazságügyi Közlönyben történő kihirdetés napjával - leghamarabb 2009. január elsején hatályba - léphet.

A munka során - fejtette ki Szecskay András - többek közt figyelembe vették az Európai Parlament és a Tanács belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvét, az ügyvédi hivatásra vonatkozó egyedi - 77/249/EK és 98/5/EK - irányelveket, az Európai Parlament és az Európai Közösségek Bírósága ügyvédi hivatással összefüggésben hozott határozatait, és az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa etikai kódexét. A munkabizottság koordinátora aláhúzta, az ügyvéd jelenleg is jogosult a nyilvánosságot az általa nyújtott szolgáltatásokról tájékoztatni, feltéve, hogy a tájékoztatás pontos, nem félrevezető, nem sérti a titoktartás kötelezettségét vagy más alapvető értékeket.

E követelmény betartása mellett tehát az ügyvéd jelenleg is reklámozhatja önmagát a sajtó, rádió, televízió, elektronikus kereskedelmi kommunikáció útján vagy bármely más módon, természetesen a reklámozásnak, illetve az erre irányuló szabályozásnak meg kell felelniük a szakmai szabályoknak, az ügyvédi titoktartásnak és tiszteletben kell tartania az ügyvédi hivatás alapértékeit.

Nagyon szűk a mezsgye

Az újraírt fejezet a következőképp szabályozza a kérdéskört. Az ügyvédi reklám nem csökkentheti az ügyvédi hivatásba vagy igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, nem lehet agresszív, és nem járhat az ügyfél zaklatásával a közvetlen személyes üzletszerzés érdekében. Nem tehet a minőségre, eredményességre, illetve díjazásra vonatkozó összehasonlítást más ügyvéddel, nem utalhat az ügyvéd eredményességi mutatójára (például a megnyert perek számára, arányára), az ügyfelek számára, illetve fontosságára. Szecskay András szerint például egy, a közüzemi díjak behajtására szakosodott ügyvéd megtévesztően hirdetné magát akként, hogy a vállalt peres ügyek 99 százaléka eredményes, hiszen ezekben az esetekben sem a követelés jogalapja, sem annak összegszerűsége nem vitatott, míg a nehéz, bonyolult, évekig elhúzódó ügyekkel foglalkozó ügyvéd példának okáért csak 50 százalékos pernyertességről tudna beszámolni.

A módosított szabályzat szerint továbbá az ügyvéd nem használhatja ki a - potenciális - ügyfél kiszolgáltatott helyzetét, az általa ismert konkrét szerencsétlenség vagy az ügyfél ítélőképességét súlyosan korlátozó körülményt annak céljából, hogy az ügyfél ügyvédválasztásával kapcsolatos döntését befolyásolja.

Ami az ügyvédi honlapot illeti, ennek elnevezése nem tartalmazhat olyan elemet, amely az interneten való keresés során az ügyvéd javára más ügyvédekkel szemben tisztességtelen előnyt eredményez, nem tartható fenn vendégkönyv, a látogatók számát a nyilvánosság számára hozzáférhető módon feltüntető számláló, illetve nem gyűjthetőek a látogatók elektronikus levélcímei sem. Továbbá, nem nevezhető meg az ügyvéd által ellátott ügy és képviselt ügyfél a honlapon, ez azonban nem zárja ki, hogy tevékenysége ismertetése körében az ügyvéd az általa ellátott ügy típusát általánosságban megjelölje. Az ügyvédi honlaphoz nem kapcsolható bármely reklám közlésére szolgáló felület (banner), és a honlapon csak szakmailag indokolt és az ügyvédi hivatás méltóságával összeegyeztethető úgynevezett "hyperlink" helyezhető el - foglalta össze Szecskay András a módosítások lényegét.

Hivatás vagy üzleti vállalkozás?

Többen azonban több ponton ellentétes álláspontot képviseltek a kamarai munkabizottság koordinátorával szemben. Szalma Miklós ügyvéd - 2006-ben ő kezdeményezte az ominózus verseny-felügyeleti eljárást - szerint a XXI. században végre ki kellene jelenteni, hogy az ügyvédi tevékenység bevételszerzésre irányuló üzleti vállalkozás, ahol a versenyképes szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyfél elvárásai döntenek. Az etikai kódex szépen felsorolja az ügyvédi alapértékeket, ám arra nincs tekintettel, hogy a fogyasztónak milyen tájékoztatására van szüksége. Holott a piac arról szól, megkülönböztetjük magunkat, és jogi szolgáltatásunk árairól, minőségéről, eredményeiről úgy értesül az ügyfél, hogy közben lehetősége van az összehasonlításra.

Egy üzleti vállalkozáshoz tartozó marketingtevékenységet azonban nem lehet a módosított etikai kódex "gumiszabályaival" rendezni - mutatott rá. Az etikai kódexben szerepel például, hogy "az ügyvéd a tevékenységére vonatkozó tájékoztatás (reklámozás) során fokozott gondossággal és körültekintéssel köteles biztosítani az ügyvédi titoktartási kötelezettség és az ügyvédi hivatás méltóságának megtartását, továbbá az ügyvédi reklámnak összeegyeztethetőnek kell lennie az ügyvédnek az igazságszolgáltatásban és a demokratikus társadalomban betöltött szerepével". Szalma Miklós szerint azonban nem tudni, pontosan mit is kell érteni a méltóság, a kollégák és az igazságszolgáltatás tisztelete alatt, miközben a kamara - ahol szintén ügyvédek, vagyis piaci versenytársak döntenek - adott ügyben úgy vélheti, a reklám éppen a közelebbről meg nem határozott ügyvédi méltóságba ütközik.

Szalma Miklós nem érti, hogy az ügyfél beleegyezését követően egy iroda miért ne tüntethetné fel megbízóját a honlapon, miért lenne gond, ha megjelöl egy bizonyos ügyfélkört, vagy a tájékoztatás érdekében megjelöli díjait. Tiltott reklám vagy sem, tette fel a kérdést annak kapcsán, hogy közelmúltban az egyik nagy kereskedelmi tévécsatornán látott egy, a hazai sztárügyvédekkel foglalkozó riportot, amelynek a beharangozójában úgy fogalmaztak, a sztárügyvédek minden perüket megnyerik, és ezért sok millió forintot kérnek.

Kovács Attila ügyvéd úgy látja, nagyon sokat változott az ügyvédség helyzete, és a kamara talán nem kellően mérte fel, hogy a piac által kőkeményen értékelt szolgáltatásról beszélünk. Abban igaza van a kamarának, hogy ügyeket nem lehet összehasonlítani, díjakat ellenben igen. Ezért az erre vonatkozó tilalom felesleges, és hasonlóan feleslegesnek ítélte az ügyvédi honlapokra, illetve az ügyfél vagy ügy megjelölésére vonatkozó tilalmakat. Szerinte ezt már a jelenlegi szabályozás sem tartja be, itt hivatkozott az Egyesült Királyságban megjelenő rangos jogi kiadványra, a European Legal 500 tavalyi számára, ahol a nagy hazai ügyvédi irodák neve mellett konkrétan, referenciaként megjelenik, hogy milyen nagyobb ügyben jártak el.

"Darabokra szedjük ellenfelét"

Ausztriában például az ügyvédi reklám és az irodával kapcsolatos mindennemű adatközlés (új iroda nyitása, költözés, ügyfelek, referenciák) megengedett. Mivel az ügyvédi reklám mégiscsak a nagyobb irodáknak kedvez (a konferencia felszólalói abban egyetértettek, hogy a reklámtilalom enyhítésével elsősorban a nagy és tőkeerős irodák járhatnak jól Magyarországon is), ezért a kinti kamara segítséget nyújt a kisebb irodák közös megjelenéséhez; a konzervatív osztrák napilap, a Die Presse például hetente egyszer, a kisebb irodák számára biztosít hirdetési lehetőséget.

Tőlünk keletre, például Ukrajnába elégtelen a szabályozás, általános versenyszabályok nem is léteznek, Szlovákiában szigorú, tiltó rendszer van, Csehországban viszont megengedett és élénk a reklámtevékenység. Természetesen a cseh kamara rostáján fennakadt azon ügyvéd, aki bevásárlótáskán hirdetett, miként a "Darabokra szedjük ellenfelét" szövegű hirdetés is kicsapta a biztosítékot. Lengyelországban az elmúlt években ügyvédi marketingre szakosodott szakemberek jelentek meg, jelezve, a piac utat tör magának.

Szabó Dénes ügyvéd szerint megfigyelhető az is, hogy jogi szabályozás és az ügyvédség fokozatosan utat nyit az ügyvédi reklám felé, hiszen az elismerten profitorientált tevékenység marketingje számos előnnyel járhat egy iroda arculatának kialakításában. A növekvő igények indokolják a tilalmak enyhítését, amely sem az ügyvédi, sem pedig a reklámpiacon nem jelent alapvető megrázkódtatást.

A Capital Communications ügyvezető igazgatója, Hegyi Gábor szerint egy iroda márkaértékkel bír, és láthatóságának biztosítása szakmai érdek, eredményeinek megjelenítése pedig támogatást jelent üzleti céljai megvalósításában. A szakember arra számít, hogy a szabadabb tájékoztatás, az etikus reklám és kommunikáció eszközeit alkalmazó jogi szolgáltatók versenye a gazdaság egyéb szektoraihoz hasonlóan az ügyfelek érdekeit szolgálja.