A magyar Hercule és Sherlock az üzleti élet biztonságáért

Könyvek, filmek legendás magánnyomozói, Hercule Poirot, Sherlock Holmes, vagy a kikapós feleségeket bőszülten figyeltető férjek - sokaknak talán ők jutnak eszükbe a magánnyomozó szó hallatán. A hazai magánnyomozók napjainkra azonban jelentős részben már a gazdasági élet biztonságát segítik munkájukkal.

• A válság híreit itt olvashatja el!

A magánnyomozó tevékenységének egyik alapszabálya, hogy megbízójához képest nem rendelkezik többletjogosítványokkal, tevékenysége során nem lépheti át azokat a jogszabályi korlátokat, melyeket maga a megbízó sem léphetne át. Például, a megbízóhoz hasonlóan a magánnyomozó sem férhet hozzá az olyan bűnügyi nyilvántartásokhoz, amelyek megtekintésére csak a büntetőeljárási kódexben megjelölt szerveknek, így például a rendőrségnek, a titkosszolgálatoknak, a vám- és pénzügyőrségnek van joga - mutatott rá Dr. Szabó László, a Referens Információs és Bűnmegelőzési Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint a magánnyomozó munkája során három pillérre támaszkodik.

Az első csoportot a bárki számára hozzáférhető nyilvántartások - ilyen a lakcím-, a közúti közlekedési nyilvántartás, a cégbíróságok, a földhivatalok adatbázisa - alkotják, melyekből a magánnyomozónak joga van iratokat kérni, másolatokat készíteni - mindezt a vonatkozó jogszabály, a 2005. évi CXXXIII. törvény nevesíti is. És máris a második pillérnél, a szakmai tapasztalatnál, gyakorlatnál vagyunk. A bárki által megtekinthető adatokból ugyanis az "érdeklődők" közül akad ki többet, akad ki kevesebbet képes kiolvasni.

A harmadik csoport a magánnyomozó cég által lefolytatott sok-sok eseti megbízásból származó információtömeg, a Referensnek az elmúlt húsz évben több mint 39 ezer, információszerzéssel kapcsolatos megbízása volt. A magánnyomozó "az átlagosnál többször" találkozik olyan esetekkel, amikor bűncselekmény alapos gyanúja merül fel, cégnevek, nevek igen ismerősen csenghetnek számára, bizonyos gazdasági trükkök, technikák pedig visszaköszönnek. A cégek adatainak kezelését, őrzését, azok megsemmisítését rendszeresen ellenőriznie kell a rendőrségnek, bizonyos alapadatok azonban megmaradnak és lehet, évekkel később válnak hasznosíthatóvá. Szabó László szerint amennyiben a magánnyomozó bűncselekmény alapos gyanújával találkozik, célszerű arra ösztönöznie megbízóját, hogy menjen be a rendőrségre, és tegyen feljelentést.

A filmek rendőrt és magánnyomozót sokszor konkurensnek állítják be, holott valójában nem azok. A magánnyomozó el juthat egy szintig, például próbavásárlással bizonyítja, hogy a megvásárolt ruházati cikkekre valahol Ukrajnában "varázsolhatták fel" a márkajelzéseket, mert az áru semmiképp sem valódi, ám az ügy felgöngyölítéséhez, a szervezettség feltárásához, a további bizonyítékok beszerzéséhez már rendőrségi, titkosszolgálati eszközök szükségeltetnek, a magánnyomozó előtt itt ugyanis bezárul az ajtó.

Üzleti érdek vagy más?

Amennyiben egy magánnyomozó megérzi, hogy bizonyos ügyekben megbízója is sáros lehet, például csalás, sikkasztás gyanúja merül fel vele szemben, célszerű ilyenkor visszautasítani a megbízást; történt már ilyen velünk is az elmúlt 20 évben, legalább nyolcszor-tízszer - emelte ki Szabó László. Ám üzleti ügyekben sokszor nem ilyen tiszta a kép, hiszen a piaci szereplő többnyire akkor fordul magánnyomozóhoz, ha úgy érezte, sérelem érte, vagy sérelem fogja majd érni.

A magánnyomozónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy eldönthesse, az üzletember a számára megszerzendő információt jogos magánérdekből próbálja-e megkapni - s megóvni magát a későbbi pereskedéstől -, vagy csupán a konkurencia titkait próbálja kipuhatolni. A hatalmas körbetartozások miatt érhető a cégvezető azon döntése, hogy nem akar belemenni ködszurkálásba, így vagyonkutatást végeztet, mielőtt fizetési meghagyást kér az adósa ellen, illetve nem kezd hosszú pereskedésbe, hogy a végén is ugyanaz derüljön ki: kötelezettnek nincs - vagy már nincs - végrehajtható vagyona.

Volt vagy leendő partner üzleti múltjának szálait a szakember fel tudja fejteni, és sokat képes "kiolvasni" annak módszereiből. Tartozás esetén a fedezetet képező vagyon elvonása megalapozhatja a büntetőeljárás megindulását. A Referens egyébként a kilencvenes években sikeresen közreműködött abban a jogalkotói munkában, amelynek következtében megszületett az akkor új törvényi tényállás, a tartozás fedezetének elvonása.

Szabó László, mint magánnyomozó, a munkája tapasztalatait mindig szívesen megosztja a piaci szereplőkkel is, személy szerint "hosszú évek óta könyörög" a magyar bankoknak, hogy ne fogadjanak el árut fedezetnek, hiszen míg az ingatlan-nyilvántartásban jól nyomon követhető bárminemű változás, itt a teljes biztonság kedvéért mindennap leltárt kellene készíteni. Arra is ösztönzi a hitelintézeteket, hogy bizonyos értékhatár - például ötven millió forint - felett a lehető legalaposabban nézzenek utána, ki fia-borja a hitelkérelmező, hány cégből mentette ki a vagyont korábban, hányat vitt csődbe, az általa felajánlott fedezet valóban olyan értéket képvisel-e, a hitelkérelmező és ingatlan-értékbecslő keze "összetalálkozhatott-e az asztal alatt". (A helyzet tragikumát jelzi, hogy az egyszerű állampolgárokat kivétel nélkül alaposan megforgatják a hitelintézetek - a szerk.)

Széljegy mögött és pótmagánvád

Az üzleti élet biztonsága érdekében két területen pontosítani és kiterjeszteni kellene a jogszabályokat - mutatott rá Szabó László. Az egyik a bárki által hozzáférhető nyilvántartások köre. A telekkönyveknél megnézhetők legyenek a széljegyek háttéranyagai, azok változásai, de igazán fontos lenne tudni a mögöttes iratok tartalmát, mivel a tulajdoni lapon csak egy semmitmondó félmondat utal arra, mi is a széljegy tartalma. A törvény ezt azonban nem szabályozta, ezért maradt a jelenlegi megoldás, személyiségi okok miatt ezen iratokba nem tekinthet bele az egyébként szigorú titoktartási felelősségre kötelezett magánnyomozó, míg megbízója ugyan betekinthet, ugyanakkor bizonyosan kevesebbet olvas ki belőlük. Megoldás lehetne, ha írásbeli felhatalmazását követően a szakember is megtekinthetné a "háttéranyagokat."

A másik probléma a pótmagánvád intézménye körében adódik. Ezt azért alkotta meg a törvényhozó, hogy amennyiben az illetékes hatóság hanyagsága, túlterheltsége, netán szakmai hibája miatt az ügy nem kerül bíróság elé, vagy ha oda is kerül, ám bizonyítékok hiányában utóbb felmentés születik, akkor a károsult, a sértett, a szerinte tétlenkedő vagy hibát elkövető hatóság munkáját korrigálhassa.

Vagyis a sértett, a károsult megbízza az ügyvédet, nyújtson be pótmagánvádat a bírósághoz. A gond csupán annyi, az addig keletkező rendőrségi, ügyészségi iratokhoz az ügyvéd hozzá is fér, a magánnyomozó viszont nem, holott a két szakember érthetően más szemmel nézi a dokumentumokat. Ennek is köszönhető, hogy a pótmagánvád a gyakorlatban nem igazán működik.