Ronthat a hitelezők helyzetén az új csődtörvény

Jelenlegi formájában nem hoz majd jelentős eredményt a csődtörvény szeptemberben hatályba lépő módosítása Győrfi Attila, az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. ügyvezetője szerint.

Győrfi Attila úgy látja: a nyilvánvaló jogalkotói szándéknak megfelelően a csődeljárások száma a módosítás hatálybalépését követően emelkedni fog, ez azonban csak időleges állapotot fog tükrözni, hiszen a mai gazdasági és jogi körülmények között a csődeljárások többsége később felszámolásba fog átfordulni - olvasható az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményben.

A szakember a módosítás legszembetűnőbb hiányosságának tartja, hogy a csődeljárás megindulását követő szolgáltatásokból származó követelések - kivéve például az általános forgalmi adó befizetését, illetve a közszolgáltatói követeléseket - nem lesznek privilegizált követelések, azaz a csődeljárásba bevont cég nem köteles azokat a lejárati időpontban kiegyenlíteni.

A Hermes vezetője szerint ezért a fizetési gondokkal küzdő társaság csődeljárás alatti működésének esélye gyakorlatilag megszűnik, hiszen a beszállítóknak annak tudatában kell áruval vagy szolgáltatással ellátniuk az adósukat, hogy követelésüknek nagy valószínűséggel csak bizonyos százalékát kapják majd meg a későbbiekben megkötendő csődegyezség alapján.

Győrfi Attila szerint a módosítás másik óriási hibája az, hogy az adós a felszámolás első fokú elrendeléséig bármikor csődvédelmet kérhet, a fizetési haladék (moratórium) pedig automatikusan megilleti az adóst, azaz ahhoz nem kell a hitelezők hozzájárulása. A Hermes vezetője szerint ezzel a hitelezők kezéből kiveszik az utolsó jogi eszközt, amellyel aránylag hatékonyan érvényesíthetnék a követeléseiket.

A követeléskezelő cég ügyvezetője ugyanakkor a módosítás pozitívumaként emelte ki, hogy végre a csődtörvényben került szabályozásra a felszámolók kijelölésének módja, hogy az új törvény a hitelezői választmánynak nagyobb rálátást - adott esetben beleszólást - enged a felszámolás folyamatába, végül hogy a módosított jogszabály megszünteti a székhelyáthelyezésekkel való visszaélések lehetőségét.

Eddig, ha az adósnak nem tetszett az első fokon elrendelt felszámolásban kijelölt felszámoló, az elrendelő végzést megfellebbezte, és áttette székhelyét más megyébe, ahol egy neki kedvező felszámolót kaphatott; ez a lehetőség a módosítással megszűnik.