A világhálón történő vásárlásnak számtalan előnye van, a virtuális boltoknak köszönhetően a nap 24 órájában kényelmesen szerezhetjük be az általunk kiválasztott termékeket anélkül, hogy kimozdulnánk otthonunkból. A jogalkotó ugyanakkor az így kötött ügyletekben rejlő kockázat ellensúlyozására, a fogyasztók érdekeinek védelme, az internetes kereskedelembe vetett bizalmának kialakítása, megszilárdítása érdekében a szolgáltatókra széleskörű tájékoztatási kötelezettséget telepített tekintettel arra, hogy a fogyasztók távolsága miatti kiszolgáltatott helyzet sok visszaélésnek lehet az alapja.
A jogszabályok a webáruházakra írják elő a legszigorúbb tájékoztatási kötelezettségeket, de a kizárólag a vállalkozás működését bemutató, esetleg árlistát hozzáférhetővé tevő honlap üzemeltetőjére is hárulnak ilyen jellegű kötelezettségek.
A legfontosabb és legtágabb kört érintő tájékoztatás a webáruház szolgáltatójának személyére vonatkozó adatközlés: pontos nevétől, székhelyétől, telephelyétől kezdődően az adószámon keresztül a cégjegyzékszám és a bejegyző cégbíróság elnevezéséig részletes információadási kötelezettség terheli a szolgáltatót. Ezeket az adatokat közvetlenül, folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon kell közzétennie. Az NFH gyakorlata alapján már az sem felel meg ennek az előírásnak, ha 3-4 kattintás vagy csak regisztráció után érhetőek el ezek az adatok.
A tájékoztatási kötelezettség
Az online áruházak további kötelezettsége, hogy a szerződéskötésre vonatkozó általános szerződési feltételeket (ÁSZF) tárolható és előhívható módon hozzáférhetővé tegye. Ennek akkor felelnek meg, ha a számítógépre lementhető, illetve kinyomtatható ÁSZF található a honlapon, de fogyasztóvédelmi szempontból mégis a külön fájlként történő megjelenítése - például pdf formátumban - a legkívánatosabb. Az ÁSZF tartalmának a személyes adatokon kívül a szerződés megkötésének technikai lépéseire, a vásárlás folyamatára, írásba foglaltságára, iktatására, későbbi hozzáférhetőségére, az adatbeviteli hibák kijavíthatóságára is ki kell terjednie.
A fogyasztókkal kötött szerződések esetében további tájékoztatási kötelezettség terheli az üzemeltetőket, többek között az ajánlati kötöttség idejéről, az elállás jogáról, a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről. Mindezek mellett a szolgáltatók a fizetés, a szállítás, a teljesítés egyéb feltételeiről is teljeskörű információval kötelesek szolgálni. Különösen fontos az áfát tartalmazó (bruttó) ár feltüntetése - az NFH gyakorlatában van olyan eset, ahol azért indult eljárás, mert kizárólag a nettó árat tüntették fel. Az "üzletek" többsége azonban a többi követelménynek is csak szűk körben tesz eleget. Az információkat egyértelműen, közérthetően, pontosan kell a fogyasztó tudomására hozni, nem elegendő a vonatkozó jogszabályi rendelkezések beszúrása, a jogszabályokra történő hivatkozás sem.
Az ajánlati kötöttség idejének feltüntetése különös figyelmet igényel, mivel ebben az esetben - az offline kötött szerződésekkel ellentétben - a szerződéskötésre irányuló nyilatkozatot (ajánlatot) a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztó/felhasználó teszi meg azzal, hogy megrendeli a weboldalon bemutatott árut a szolgáltató felhívására (ajánlattételre felhívás) reagálva. Elektronikus vásárlás esetén, ha a megrendelés megérkezését visszaigazoló e-mail a megrendelőhöz 48 órán belül nem érkezik meg, akkor a vásárló mentesül az ajánlati kötöttség alól, nem köteles a megrendelt terméket megvenni, a szolgáltatást igénybe venni.
Az elállás joga
Az elektronikus úton vásárló fogyasztók nagy része nem értesül a főszabály szerinti 8 munkanapon belül indoklás nélkül gyakorolható elállás jogáról sem. Az NFH 2008-as ellenőrzéseinek eredménye azt mutatta, hogy - igaz, az előző évekhez képest javuló tendencia mellett - a weboldalak 55 százaléka nem, illetve nem a jogszabályoknak megfelelően tájékoztatott az elállás jogáról. Az egyértelmű, közérthető és pontos tájékoztatás ebben az esetben is azt jelenti, hogy az információnak a honlap bármelyik időpontban történő meglátogatásakor, regisztráció nélkül elérhetőnek kell lennie, és nem elegendő a vonatkozó kormányrendeletre utalás sem.
Nem felel meg az előírásoknak annak a kikötése, hogy az elállás joga csak hiánytalan csomagolású termékek esetén alkalmazható, illetve az sem, ha nyomtatvány vagy űrlap kitöltésétől teszik függővé a gyakorolhatóságát. A termék ára egy részének visszatartása sem megengedett, sőt, az NFH álláspontja szerint elállás esetén nem csak a termék teljes vételárát, hanem a teljesítéssel összefüggésben felmerült valamennyi szállítási és egyéb költséget is vissza kell téríteni a fogyasztó részére.
Az elállás joga viszont nem gyakorolható minden esetben, az erre vonatkozó jogszabály kivételeket állít fel: például a gyorsan romlandó áru (például élelmiszer), felbontott szoftver vásárlása esetén, de ebbe a körbe tartoznak az egyedi készítésű áruk (például póló, bögre) és azok a szolgáltatások is, amelyeknek a teljesítését a vállalkozó a fogyasztó beleegyezésével megkezdte. Az elállás jogának hiányáról is feltétlenül tájékoztatni kell a fogyasztókat.
Spam és adatvédelem
A legtöbb webáruház elektronikus úton küldött hírlevelek útján próbálja magát népszerűsíteni mind a regisztrált felhasználói, mind a potenciális vásárlók körében. A kéretlen elektronikus hirdetésekkel kapcsolatos felügyeleti eljárásokat a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) folytatja le. Ezenfelül az internetes áruházakat is érintő ellenőrzéseket végez az adatvédelmi biztos is a személyes adatok kezelésével összefüggésben.
Természetes személynek reklám e-mail (ilyennek minősülhet a hírlevél is) csak akkor küldhető, ha a törvényben meghatározott kötelező tartalmi elemekkel rendelkező előzetes, egyértelmű, kifejezett, önkéntes és megfelelő tájékoztatás birtokában hozzájáruló nyilatkozatot tett. Gyakori a nyilatkozat kifejezett elfogadásának a hiánya (például annak elolvasása után az "elfogadom" gombra kattintás) és a kötelező adatok megadása (név, bizonyos esetekben születési hely, idő).
Mindig meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a nyilatkozatot bármikor, indoklás nélkül vissza lehessen vonni, és erről részletesen tájékoztatni is kell a hírlevélre feliratkozót. A jogszabályi változások folytán 2008 szeptemberétől a természetes személyeken kívül mindenki más számára - a reklámtilalmak figyelembe vételével - szabadon küldhető hírlevél.
Jellemzően a regisztráció, illetve a hírlevélre feliratkozás alkalmával megadott személyes adatok kezelésével kapcsolatos minden tényről (az adatkezelő személye, adatfeldolgozás, adattovábbítás), valamint az adatkezeléshez kapcsolódó jogorvoslati lehetőségekről is részletesen tájékoztatni kell az érintetteket.
A tájékoztatás mindkét fél érdeke
A tájékoztatási kötelezettséget nagy részletességgel szabályozza a magyar jogalkotó a fogyasztók megóvása érdekében. A webáruházakba vetett bizalom kialakulása, valamint az esetleges visszaélések elkerülése mind a vásárlók, mind az "üzletet" működtetők közös érdeke. Sajnos a fogyasztókat szándékosan megtévesztő, a kiszolgáltatott helyzettel visszaélő áruházakon kívül a becsületes online üzlet tulajdonosainak is nehézséget okozhat a néha már-már túl aprólékosnak tűnő szabályok betartása.
A szolgáltatók kellő körültekintés nélkül, egymás hiányos, hibás szerződési feltételeinek és adatvédelmi nyilatkozatainak a lemásolásával próbálnak megfelelni az előírásoknak. A társadalmi érdek viszont a fenti kötelezettségek létét kétség nélkül megalapozza, a szabályok betartása, a honlapok karbantartása, a változó jogszabályok figyelése tehát nem csak a bírság kiszabásától óvja meg a szolgáltatókat, hanem gazdaságosabb és kényelmesebb kereskedelmi és vásárlási szokás elterjedéséhez is hozzájárul.
Ormós Ügyvédi Iroda