Önök kérdezték jogászainkat I.

Minden hónapban számtalan olvasói kérdés, kérés érkezik rovatunk Jogi Tanácsok című szolgáltatásának két ügyvéd szakértőjéhez. Nem csupán válaszolnak, hanem a jellemző kérdésekből összeállításokat készítenek.

Felmondás táppénz után

Hosszú táppénz után felmondhat-e a munkáltató létszámleépítés miatt az előző évi 15 nap szabadság lejárta után?Ilyen esetben jár-e kiemelt végkielégítés a munkavállalónak, ha elbocsájtják?

Amennyiben a táppénz időtartama meghaladta a 30 napot, akkor a munkavállaló további 30 napig felmondási védelem alatt áll. Természetesen ez alatt a 30 nap alatt a szabadsága kiadható. A betegállomány önmagában - más törvényi feltételek hiányában - nem indokolja az emelt összegű végkielégítést.

A felmondási időtől csak közös megegyezéssel lehet eltekinteni

Új munkahelyet találtam, ahol már jövő héten kezdeni szeretnék, de jelenlegi munkahelyemen még nem tudják, hogy el akarok menni. Csak közös megegyezéssel tudok eljönni? Ha másban nem állapodunk meg, akkor közös megegyezés esetén is ugyanazok a munkáltató kötelezettségei, mint rendes felmondásnál? Ilyenkor is meg kell váltania a ki nem vett szabadságokat és ki kell fizetnie a felmondásidő felére járó keresetet?

Amennyiben Ön már a jövő héten új munkahelyen szeretne dolgozni, úgy valóban csak közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetésre van lehetősége.

Azaz, a munkáltató beleegyezésével tud csak felmondás nélkül (rendes felmondás) távozni. Ha tehát a munkáltató a közös megegyezéshez nem járul hozzá, csak a felmondás lehetősége marad. Ekkor azonban a felmondási időt ki kell töltenie. Annak teljes időtartama alatt munkát kell végeznie. (Felmentésre csak munkáltatói rendes felmondás esetén jogosult.)

Közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetésnél felmondási idő nincs, ugyanis nem felmondásról van szó. A munkaviszony a felek által megjelölt időpontban szűnik meg. Eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló köteles a munkaviszony megszűnéséig munkát végezni. A szabadság megváltásra azonban ilyenkor is jogosult a munkavállaló.

Szabadság kiadása

A munkahelyi vezetőm azt kérte tőlem, hogy vegyem ki az éves szabadságomat egyben és utána menjek el fizetetlen szabadságra. A kérdésem, hogy jogosan adja ki a szabimat egyben és kötelezhet-e arra, hogy fizetetlen szabadságra menjek?

A munkáltató az alapszabadság háromnegyedével rendelkezik szabadon, a többit a munkavállaló kívánsága szerinti időpontban kell kiadnia. Fizetés nélküli szabadság kivételére nem kötelezhető a munkavállaló, ez csak megállapodás tárgya lehet.

Biztosítási jogviszony megbízással

Kétgyermekes családanya vagyok, sikerült egy részmunkaidős állást találni, megbízási szerződéssel, pár órás heti munkaidővel ennek megfelelő juttatással. Ezzel a szerződéssel én biztosított vagyok?

Amennyiben magánszemélyként kötöttek szerződést, akkor válik biztosítottá, ha a juttatása havonta eléri a minimálbér legalább 30 százalékát. (A minimálbér jelenleg 71.500 Ft) Ekkor a foglalkoztatónak kell befizetni a megfelelő járulékokat ön után.

Amennyiben azonban ennél kevesebbet keres, a jogviszonya nem minősül biztosítási jogviszonynak. Ha pedig egyéni vállalkozóként kötött szerződést, önnek kell a járulékot fizetnie maga után.

Versenytilalmi megállapodás

Egy könyvelőirodában dolgozom. Főnököm a munkaszerződésemben leírta, hogy amennyiben elmegyek a cégtől, azoknak az ügyfeleknek akik a cégnél könyveltetnek nem könyvelhetek, és nem is állhatok velük munkaviszonyban 10 évig. Szeretném megtudni, hogy a szerződés jogos-e, aláírhatom-e?

Ez a kikötés nem jogszerű, ilyen versenytilalmi megállapodást csak ellenérték fejében lehet kikötni és maximum 3 évig. Én nem javaslom, hogy aláírja, még akkor sem, ha ezzel a munkaviszonyát kockáztatja.

Tanulmányi szabadidő

Amennyiben teljes munkaidőben dolgozom és mellette távoktatási formában főiskolára járok, akkor a vizsgákra való felkészülésre és a vizsgázásra jár-e plusz szabadnap? Ha igen, akkor hány nap, és fizetett vagy fizetés nélkül szabadnapok ezek?

Tekintettel arra, hogy a tanulmányi szabadidőt jogszabály biztosítja, ehhez nincs szükség külön tanulmányi szerződés kötésére, jogszabály alapján jár. A tanulmányi szabadidőre azonban díjazás nem jár, csak ha tanulmányi szerződésben erről kifejezetten megállapodtak, vagy ha a munkavállaló általános iskolai tanulmányokat folytat.

A Munka Törvénykönyve szerint az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.

A fentieken túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.

A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani. A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidőkedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja.

Jár-e táppénz a nyugdíjas munkavállalónak?

Férjem teljes jogú előrehozott nyugdíj mellett teljes munkaidőben dolgozik. A munkabéréből természetbeni egészségbiztosítási járulékot vonnak, a munkáltató pedig pénzbeni és természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet a munkabére után. Nemrégiben megbetegedett, műtéten esett keresztül gyógyulása hosszabb időt igényel. A munkáltató szerint csak betegszabadságra jogosult, de táppénzre nem. Valóban így van ez?

Jól tájékoztatta munkáltató, ugyanis a nyugdíjas munkavállaló valóban csak betegszabadságra jogosult, ugyanis a munkabéréből nem vonnak pénzbeni egészségbiztosítási járulékot, a Tbj. 43. §-a alapján. Csak akkor lenne jogosult táppénzre, ha munka mellett szüneteltetné a nyugdíját.