Így változnak januártól az offshore-szabályok

Januártól változnak a magyar társaságok és az offshore cégek tranzakcióira vonatkozó szabályok. A jogi környezetet a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper szakértőjével értékeljük.

Nem egyszer ellentmondásos az offshore cégek nemzetközi és hazai megítélése. Miközben a világ kormányai elismerik e társaságok gazdasági erejét, a befektetésekre, a tőzsdére gyakorolt hatásukat, gyakran vádolják őket adóelkerüléssel, sőt, akár pénzmosással.

A gazdasági erőről csak egy adat, a világ legnagyobb befektetési bankjainak - utóbbiak képesek befolyásolni akár a világ pénzügyeit is -, minden offshore államban léteznek pénzintézetei.

A Complex Ügyvédreggeli rendezvénysorozatának egyik idei előadásán elhangzott: a magyar kormányzat ellen idén meghirdetett szigorítások egy tendenciát jelentenek. Az észak-amerikai földrésztől Európáig az elmúlt egy-másfél évtizedben számos állami törekvés volt az offshore cégek úgymond megregulázására, csak az OECD mintegy negyven ajánlást adott ki a tárgykörben.

Verseny a Kajmán-szigetekkel

Ha nagyon leegyszerűsítve akarunk fogalmazni - mondta el dr. Torma Levente, Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper szakértője - az adóztatás szerte a nagyvilágban az állami hatóságok joga, a vállalkozók pedig, ha egy mód van rá, kevesebb adót fizetnének.

Ám tévedés volna az offshore kifejezést az illegális adóelkerüléssel azonosítani, főként akkor, ha éppen egy adott állam törvényei teszik lehetővé a kedvező adózási státuszt. Az "offshore" kifejezés eredendően nem negatív tartalmú, csupán annyit jelent, hogy az offshore társaság kereskedelmi tevékenységét nem a bejegyzés államában, hanem azon kívül folytatja.

Nem csupán Panama és a Kajmán-szigetek, hanem az Európai Unió is versenyez az offshore cégekért, Luxemburg, Belgium, Hollandia, vagy Írország is szeretné magához "vonzani" ezen társaságokat, és ennek érdekében a cégeknek a törvények által biztosított módon nyújtanak kedvező adózási feltételeket.

Az "offshore társaság" kifejezéstől meg kell különböztetni a magyar adójogszabályok által definiált "ellenőrzött külföldi társaság"-tól, melyet angol nyelvű elnevezése alapján "CFC"-nek is hívunk. A magyar adójog ezeket az úgynevezett CFC-ket "bünteti".

A CFC-kénti minősítés egyik kulcskifejezés az úgynevezett valós gazdasági jelenlét fogalma. Ha adott esetben bizonyítani lehet, miszerint saját eszközökkel, saját munkavállalókkal, valódi üzleti tevékenységet folytat egy cég, akkor nem kifogásolható miért is egy alacsonyabb adókulcsú államban teszi mindezt, feltéve, hogy e társaság székhelye, illetősége valamely OECD, EU tagállamban, vagy egyezményes államban.

Valós gazdasági jelenlét

Érdemes megemlíteni az Európai Bíróság egy idevágó döntését. Egy angol társaságnak Írországban volt a finanszírozási központja, a "kelta kistigrisnél" alacsonyabb az adókulcs, mint Angliában.

Az angol adóhatóság az Írországban elért jövedelmet is megadóztatta, a cég a letelepedési szabadságra hivatkozva sérelmezte a döntést, és a luxembourgi fórum kimondta: pusztán azért, mert egy EU tagállamban alacsonyabb az adókulcs, a hatóságok nem diszkriminálhatnak, feltéve, hogy ebben a tagállamban a társaságnak "valós gazdasági jelenléte" van. E fogalom értelmezésére azonban a bíróság nem adott részletes útmutatást.

A Parlament által elfogadott törvény szerint valódi gazdasági jelenlétnek minősül a külföldi társaság és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenység, ha az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát.

Fontos szabály, hogy a valódi gazdasági jelenlétet az adózó köteles bizonyítani.

Csak a magyar magánszemélyeknek hátrányosabb

Dr. Torma Levente szerint a változásokat értékelve nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a szabályok minden tekintetben, generálisan szigorúbbá váltak - akadnak olyanok, akikre nézve az új szabály kedvezőbb. Az bizonyos, a magánszemélyeknek, a társaságoknak, és tanácsadóinak fejtörést, munkát okoznak a paragrafusok változásai, hiszen a külföldi és magyar vállalkozások kapcsolatát át kell strukturálniuk.

Módosult például az ellenőrzött külföldi társaság fogalma. A szabály bonyolultabbá vált, és ez a cégek és magánszemélyek adókötelezettségeire egyaránt változást jelent.

Az új szabály szerint az a külföldi társaság minősül CFC-nek, amely a jogszabályban meghatározottnál kevesebb adót fizet az illetősége államában, és amelyben magyar illetőségű magánszemély 10 százaléknál nagyobb közvetlen, vagy közvetett részesedéssel, vagy meghatározó befolyással rendelkezik, valamint amely bevételeinek többsége magyarországi forrásból származik.

Ha azonban e külföldi társaságnak OECD, EU tagállamban, vagy egyezményes államban van a székhelye, illetősége és itt bizonyíthatóan valós gazdasági jelenléte, akkor a magyar jogszabályok nem tekintik CFC-nek, és így a büntető szabályok nem alkalmazandók.

Osztalék Ciprusból

A következő példával lehet szemléltetni az adóváltozásokat. A jelenlegi szabályozás szerint, ha egy magyar illetőségű magánszemély osztalékot kap egy ciprusi társaságtól az a magyarországi osztalékjövedelemhez hasonló módon adóköteles. A jelenlegi szabály szerint a ciprusi társaság nem CFC, így nem kapcsolódnak hozzá "büntető" szabályok.

Ez a következő évben csak akkor lesz így, ha ez a magánszemély igazolja, hogy e társaságnak valós gazdasági jelenléte van Cipruson. Ellenkező esetben a magánszemély jövedelme egyfelől egyéb jövedelemként kedvezőtlenebb adókötelezettség alá esik, másrészt pedig a magánszemély azon nyereség után is köteles adót fizetni, amit a ciprusi társaság osztalékként ki sem fizetett (fel nem osztott nyereség adóztatása).

Ez utóbbi újonnan bevezetett szabály miatt, ha az említett magánszemélynek például egy Kajmán-szigeteken illetőséggel rendelkező társaságban legalább (közeli hozzátartozóival együtt) 25 százalékos részesedése van (amely mindenképpen CFC-nek minősül, mivel nem egyezményes államban van) és ez a társaság nyereséget realizál akkor, a fel nem osztott nyereség is adóköteles lesz a magánszemélynél.

Természetesen, ha a kajmán-szigeteki cég nem termel profitot, akkor a magyar magánszemélynek sem keletkezik adóköteles jövedelme.

A multik nagy részének jobb

Az új CFC szabály azonban bizonyos cégek és magánszemélyek részére könnyebbséget jelent - hívta fel a figyelmet dr. Torma Levente. Példaként hozhatjuk fel azt a multinacionális vállalatcsoportot, amelynek van egy magyar leányvállalata, és amely vállalatcsoportnak nincs jelentős magyar magánszemély tulajdonosa. Ilyen vállalatcsoportból rengeteg van a világban.

E magyar leányvállalat a jelenlegi adószabályok szerint csak adókötelesen kaphat osztalékot a kajmán-szigeteki leányvállalatától. Jövőre azonban ez akár adómentesen is történhet egészen addig, amíg ez a kajmán-szigeteki leányvállalat nem realizál jövedelmet (például szolgáltatási díj, kamat, jogdíj etc. formájában) közvetlenül és többségében Magyarországról. E társaságra nézve tehát az új szabály kedvezőbb.

Szintén kedvezőbb elbánásban részesülhetnek azok az offshore cégekkel üzletelő, vagy onnan jövedelmet realizáló magyar társaságok, amelyeknek tulajdonosai - akár magyar állampolgár, de - külföldi adójogi illetőségű magánszemélyek. Ennek feltétele, hogy az említett offshore bevételen közvetlenül és többségében ne Magyarországról származzon.

Ennek az a következménye, hogy az offshore-okban realizált jövedelmeket egy magyar társaságon keresztül tudják "becsatornázni" a külföldi érdekeltségű társaságok.

A forrásadó

Nagyon fontos változás, hogy jövő januártól a külföldi illetőségű vállalkozásoknak fizetett kamatra, jogdíjra és szolgáltatási díjra 30 százalékos forrásadót kell fizetni, feltéve, ha az adott országgal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezménye.

Amennyiben ilyen megállapodás létezik az érintett országgal, és jövedelem jogosultja igazolja az illetőségét ebben az államban, akkor a társaság mentesül az adólevonási és befizetési kötelezettség alól - mutatott rá a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper szakértője.

Ez a szabály nem érvényes azokra az államokra, amelyekkel nincs ilyen, a kettős adóztatás elkerülésére szól egyezmény, ilyen például a Brit Virgin-szigetek, Panama, Kajmán-szigetek. Az viszont jó hír az érintetteknek, hogy az offshore cégeknek, a magyar társaságok által kifizetett osztalék után 2010-től sem kell forrásadót fizetni - ez megegyezik a jelenlegi szabályokkal.