Áprilistól fedezetkezelő harcol az építőipari lánctartozások ellen

A jövő hónaptól fedezetkezelővel bővül azon, tavaly októbertől már hatályos jogi előírások sora, amelyek az építőipari körbetartozások ellen, az alvállalkozók védelme, az átláthatóság erősítése érdekében születtek meg az elmúlt időszakban. A Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás szakértője gyorsabb, átláthatóbb eljárásokra számít.

Magyarországon az elmúlt húsz évben áldatlan állapotok alakultak az építőiparban: körbetartozások, ki nem fizetett alvállalkozók, feketemunka, átláthatatlan szerződéses kapcsolatok, eltűnt "partnerek", szándékosan csődbevitt cégek jellemzik a helyzetet.

Mintegy másfél éve, több lépcsőben kezdtek megszületni azok a jogszabályok, amelyek ezt az áldatlan állapotot voltak hivatottak megszüntetni. Az egyik legfontosabb az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. kormányrendelet, amelynek egy része tavaly októbertől lépett hatályba, más részét idén áprilistól kell alkalmazni.

Az elfogadott kormányrendeletek illetve jogszabály módosítások alapvetően három területre összpontosítanak, így az építésügyi hatósági eljárásokra, az építési kivitelezésre, és a településrendezési eljárásokra - mutatott rá dr. Kellner Dániel, a Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás szakértője.

Az alvállalkozók védelmében

Az új rendelkezések számos tartalmi követelményt támasztanak a teljesítések igazolásával, a fizetési feltételekkel, illetve ezek határidejével valamint a műszaki átadás-átvétel folyamatával szemben.

Bizonyos esetekben a vállalkozói, illetve alvállalkozó teljesítéseket nem a fejlesztőnek, megrendelőnek, illetve fővállalkozónak, hanem semleges építési műszaki ellenőrnek szakmai alapon kell igazolnia.

Ez a szabály kötelező a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építési beruházás, valamint minden 1,4 milliárd forintnál nagyobb értékű építkezés, nemzetgazdasági szempontból kiemelt illetve műemlékvédelem alatt álló épületet érintő beruházás esetén.

Kötelező akkor is, ha több fővállalkozó kivitelező végzi a kivitelezést. Mivel a teljesítés-igazolások alapozzák meg a díjfizetést, a rendelkezésnek komoly garanciális szerepe van - húzta alá dr. Kellner Dániel.

Az új szabályok az alvállalkozók, vállalkozók védelmében előírják, hogy a részükre történő kifizetések határideje nem térhet el a megrendelő által a fővállalkozó részére való díjfizetésétől, és a megrendelő illetve fedezetkezelő (amennyiben igénybevétele kötelező) mindaddig nem utalhatja át a végszámla alapján a fővállalkozónak járó díjat, míg az utóbbi maradéktalanul ki nem fizette az alvállalkozóknak járó összegeket (függetlenül ezek fizetési határidejétől).

Fedezetkezeléssel lánctartozások ellen

A más országokban már alkalmazott fedezetkezelés intézménye a lánctartozások visszaszorítását (is) hivatott elősegíteni. Kötelező a fedezetkezelő igénybevétele a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén.

Kötelező továbbá a közbeszerzési kódex szerinti közösségi értékhatárt elérő (5.150.000 euró, kb. 1.4 milliárd forint) értékű építőipari kivitelezési tevékenységek esetében, valamint akkor, ha a felek így állapodtak meg. (A fedezetkezelőre vonatkozó rendelkezések 2010. április elsejét követően kezdődő építkezések esetén alkalmazandóak.)

Az építtető köteles gondoskodni arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység szerződés szerinti ellenértékének megfelelő fedezet az építési szerződés hatályának beálltakor igazolhatóan rendelkezésére álljon, illetve arról, hogy az egyes kivitelezési szakaszok megkezdéséig az adott ellenértéket a fedezetkezelői számlára átutalják, illetve a pénzügyi eszközt átadják.

Az építtetői fedezetkezelői feladatok ellátására a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beruházások esetében a Magyar Államkincstár jogosult. Az 5.2 millió eurós összeghatárt meghaladó beruházás esetén az építtető és fővállalkozó kivitelező választása szerint fedezetkezelői számla vezetésére a Magyar Államkincstár, vagy pénzforgalmi szolgáltató jogosult.

Egyszerűbb, gyorsabb eljárás

Az építésügyi engedélyezési eljárást érintő rendelkezések révén egyszerűsödik, és felgyorsul az engedélyezési eljárás - fejtette ki a Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás szakértője. Választható eljárási formaként az összevont eljárás mellett - a több hatósági engedélyt feltételező eljárásoknál - bevezették az integrált eljárást is.

Ennek az a lényege, hogy az ügyfél - korábbiaktól eltérően - egy hatósághoz nyújtja be összes kérelmét, az illetékes hatóságok pedig együtt dolgoznak. A közreműködő hatóságok döntései ellen azonban külön-külön nincs jogorvoslati lehetőség, erre csak az integrált engedélyezési eljárás végén kerülhet sor.

A folyamat ügyintézési határideje a leghosszabb ideig tartó hatóság engedélyezési szakaszával egyezik meg. Az építési bejelentés- illetve engedélyköteles ügytípusok valamint az engedély és bejelentés nélkül végezhető tevékenységek újraszabályozásával egyidejűleg az engedélyezési határidők is lerövidültek.

Az ügyintézési határidő "általános" építési engedélyezés esetén 45 munkanap, építésügyi igazgatási szakértő bevonása esetén 23 munkanap; míg az egyszerűsített építési engedélyezés esetén 22 - építésügyi igazgatási szakértő bevonása esetén 11 munkanap.

Pótmunka, többletmunka

Mivel korábban a pótmunka-többletmunka elhatárolása sok vitára adott okot, az új kivitelezési kódex rögzíti a két fogalom mibenlétét. Az építési naplóra vonatkozó korábbi rendelkezések is átfogó módosításon estek keresztül.

Például, a pótmunka szükségességét, igényét az építési naplóban is rögzíteni kell, legalább 10 naponként kötelező a bejegyzés, és amennyiben a mennyiség az elszámolás alapja a felmérési naplót is mellékelni kell. A papíralapú építési napló részét képezi a fedezetkezelő által internetes alapon működtetett alvállalkozói nyilvántartás is.