"Máshol nem szívbajosak" - nyugati közbeszerzési példákat követhet Orbán

Az uniós szabályok ugyan előírják, hogy nem lehet hátrányosan megkülönböztetni a nem hazai EU-s cégeket a közbeszerzéseken, de a nyugat-európai országokban mégis megoldják, hogy egy kicsit a helyieknek lejtsen a pálya. Magyarországon a jogszabályokat, a jogalkalmazói gyakorlatot és a hozzáállást is meg kellene változtatni, ha több hazai nyertest akarunk.

"Megvalósítható a magyar vállalkozások előtérbe helyezése a közbeszerzési pályázatokon, de ehhez át kell alakítani a jogi környezetet, a jogalkalmazói gyakorlatot, és nem különben a hazai szemléletmódot" - mondta az [origo]-nak Patay Géza ügyvéd, a hazai közbeszerzési jog szakértője.

A nagyvállalkozókat tömörítő Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a héten vetette fel, hogy 2012-re ugyanolyan arányban kellene többségi magyar vállalatoknak nyernie a közbeszerzési pályázatokat, mint ahogy a francia cégek teszik Franciaországban. "Meg kell nézni, hogy mások hogyan védték meg az értékeiket, és azokat alkalmazni kell a magyar gazdaságban is. Hogyan akarunk versenyezni, ha ők olyan eszközökkel is élnek, amelyeket mi kizárunk az eszköztárunkból?" - fogalmazott Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki beállt a VOSZ felvetése mögé.

Bonyolult jogrendszer

Az első gond: a magyar közbeszerzési jog Európa, de talán a világ legbonyolultabb jogi környezete. A legterjedelmesebb jelző is megállja a helyét, a magyar közbeszerzési kódex 420 paragrafusból áll, amelyhez 25 végrehajtási rendelet kapcsolódik. Összehasonlításképpen: Dániában nincs külön közbeszerzési törvény, közvetlenül az uniós irányelveket alkalmazzák, Norvégiában 12, Finnországban 18 paragrafusból áll a törvény, és a gazdaság mégis működik.

Patay szerint a túlszabályozott magyar jogszabályi rendszer csak állandó toldozgatással-foltozgatással tartható életben, a hibákat állandóan javítják, de ezek újabb és újabb problémákat szülnek. Mind ajánlatkérői, mind ajánlattevői oldalon hatalmas energiát emészt fel, hogy a szabályok állandóan változnak, és senki nem tudja, hogy az új rendelkezéseket hogyan kell alkalmazni. Sajnos a jogorvoslati fórumok döntései sem mindig egy irányba mutatnak, de kétségtelen, hogy nekik sem egyszerű alkalmazni az állandóan változó szabályokat.

Gondot jelent az is, hogy a jogi szabályok nem különösebben stabilak: a közbeszerzési kódex tavaly április, illetve decemberi módosítása során egyaránt mintegy 200-200 módosító indítványt nyújtottak be, amelyek egymással a legcsekélyebb mértékben sem voltak összehangolva az [origo]-nak nyilatkozó jogászok szerint.

Rossz beidegződés

Patay szerint a rossz beidegződés alapján a jogalkalmazás bürokratikus, gúzsba köti az ajánlatkérőket és ajánlattevőket. Hatalmas mennyiségű iratot, igazolást kell becsatolni, ami felőrli a cégek energiáit, igen költséges és elveszi kedvüket a versenyben való részvételtől.

A közbeszerzési pályázatok és a hazai cégek kapcsán ráadásul nem lehet érvelni azzal sem, hogy az Európai Unió (EU) irányelvei kimondják: minden tagállam cégét egyenlő elbánásban kell részesíteni. Ez ugyan valóban így van, de más európai országokban mégis megoldják, hogy lejtsen a hazai pálya. Ha egy francia vagy német város közbeszerzési pályázatot hirdet, gondot fordítanak rá, hogy a környék érintett vállalkozásait, legyen, mondjuk tíz ilyen cég, kiértesítsék, a pályázatban való részvételre buzdítsák. Ez nem zárja ki, hogy bárki más is elindulhasson, ám a tíz hazai cégből valamelyik jó eséllyel befuthat, valahogy mégiscsak a hazai cégek vannak előnyben.

Patay szerint Európa boldogabb országaiban nem szívbajosak az ajánlatkérők, Németországban francia cég nem épít autópályát, pedig ezekből nem mondhatni, hogy hiány lenne. Ezzel szemben Magyarországon a hazai vállalkozások úgy érzik, drága mulatság részt venni, ajánlatot tenni, igazolásokat beszerezni, ráadásul lehet, hogy a lapok már le vannak osztva, megvan a győztes, és ők nem kellenek oda másnak csak "vattaembernek".

Evidenciák itthon és máshol

"Ezen a ponton már túllépünk a jog határain, más szemléletmódról, illetve a korrupciós lehetőségek feltárásáról és visszaszorításának égető igényéről beszélünk" - mutatott rá Patay. Ami más országban evidencia, például, úgy írják ki a pályázatokat, hogy hazai vállalkozóknak egyszerű legyen abban részt venniük, Magyarországon úgy tűnik, nem az. Ezen lehet változtatni lehet úgy is, ha betartjuk az uniós rendelkezéseket, a jogot, a törvényességet - elő kell segíteni, hogy megjöjjön a magyarok pályázó kedve. A közbeszerzéssel foglalkozó jogászok szerint bőven vannak lehetőségek a joganyag és a közbeszerzési gyakorlat egyszerűsítésére, a hazai vállalkozások jogszerű helyzetbe hozására - mondta az ügyvéd.

"A jogalkotási lehetőségek feltárása mellett a jogalkalmazás területén is komoly szemléletváltoztatásra van szükség" - egészítette ki kollegáját Cser-Palkovics Tamás, közbeszerzési jogra szakosodott ügyvéd. Szakítani kell az esélyegyenlőség és a nemzeti elbánás szélsőséges, dogmává merevedett értelmezésén alapuló megközelítéssel. Éppen ez a szemlélet az, ami az esélyegyenlőség látszatába burkolva lényegében a hazai vállalkozások esélyegyenlőtlenségét konzerválja, hiszen nem veszi figyelembe a külföldi tőkével működő vállalatok magyar vállalkozásokkal szembeni tőkeerejét és a nemzetközi piacokon szerzett többlettapasztalataiból eredő előnyöket.

A jogszabályi környezetnek éppen arra kellene sarkalnia a közpénzfelhasználókat, hogy merjenek élni a jogszabályi lehetőségekkel annak érdekében, hogy a hazai vállalkozások nagyobb reménnyel vehessenek részt a közbeszerzési versenyben - vélekedett Cser-Palkovics Tamás.