Új szabályok az unió tagállamain belül mozgó munkavállalókra

Változott az Európai Unió tagállamain belül mozgó munkavállalókra vonatkozó uniós rendelet, bevezették a jelentős tevékenység fogalmát, egyszerűsödik a járuléktartozások behajthatósága, hosszabb lesz a kiküldetési alapidőtartam. A változásokat a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője elemzi.

A szociális biztonsági rendszerek európai koordinációjára vonatkozó szabályok idén májusi változásai arra kényszerítik a munkáltatókat, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a munkaviszonyokra.

Május elsejével ugyanis változott a szociális biztonsági rendszerek Európai Unión belüli koordinációjáról szóló közösségi rendelet. A 1408/71/EGK rendeletetet felváltotta a 883/04/EK rendelet, valamint ezzel egyidőben hatályba lépett az 987/09/EK végrehajtási rendelet is az unió tagállamain belül mozgó munkavállalók esetében.

Ezen rendeleteknek azért van jelentőségük, mert ezek alapján határozzák meg hogy az egyes tagállamok állampolgárai közül kik, és milyen mértékben tartoznak egy másik uniós tagállam jogszabályainak hatálya alá, ha azok a kérdéses tagállamban dolgoznak, vagy ott tartózkodnak.

Elvi és technikai változások

A gazdasági válság elmélyülése arra kényszerítette a munkáltatókat, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a munkavállalóikra és a munkaviszonyokkal kapcsolatos kérdésekre - fejtette ki dr. Kovácsné Ihász Anita adótanácsadó, a Kovács, Réti, Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Ez megköveteli a szélesebb értelemben vett munkajogi szabályok pontos és naprakész ismeretét és - ami még fontosabb - betartását a későbbi esetleges jogviták elkerülése érdekében, hiszen a jogviták jelentős idő- és költségráfordítást eredményezhetnek.

További jelentős elvi változás hogy az új rendelet középpontjában nem a munkaerő szabad áramlása, hanem az unió polgárainak szabad mozgáshoz való joga áll.

Jóllehet a koordináció főbb alapelvei - így az egy állam joghatósága, az egyenlő bánásmód, az ellátások exportálhatósága, a biztosítási idők összeszámításának elve - változatlanok, számos technikai változást tartalmaz a rendelet.

Kiküldetési rendszerek átgondolása

Így például ilyen a jelentős tevékenység fogalmának bevezetése, a járuléktartozások behajthatóságának egyszerűsödése, a kiküldetési alapidőtartam hosszabbodása. Mivel adminisztratív változások is történtek (például: igazolási formák változása) a meglévő kiküldetési rendszerek átgondolását, átvizsgálását tehetik szükségessé.

Célszerű megvizsgálni, hogy a meglévő kiküldetési rendszerek az új szabályok szerint is megfelelnek-e a felek eredeti elvárásainak a járulékterhek és az ellátás tekintetében, vagy esetleg van-e lehetőség további optimalizációra, netán felmerülnek-e további adókövetkezmények a változások miatt - mutatott rá a szakember.