Stohl Andrásnak is segíthet a büntetőjogi mediáció

A büntetőeljárásról szóló törvény szerint közvetítői eljárás alkalmazható bizonyos személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, ha a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő, és az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett.

A közvetítői eljárás, a mediáció lényege, hogy két, vagy több fél vitájában a felek önkéntes beleegyezésével, egy semleges harmadik fél jár közbe, aki független, pártatlan, segít tisztázni a konfliktus természetét, és olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára kielégítő.

A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között - a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a büntetőeljárás alatt egy alkalommal van helye.

Csökkenti a bíróságok munkaterhét

Dr. Vidákovics Béla Zsolt büntetőügyvéd szerint a gyakorlat szempontjából a közvetítői eljárás lényege, elsősorban bűncselekmények sértettjeinek, a sértettek érdekeinek a középpontba állítás lenne, természetesen amellett, hogy a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse.

A bűncselekmények sértettjeinek az érdekét az esetek többségében jobban szolgálja, ha a bűncselekménnyel okozott kárt megtérítik, vagy az okozott sérelmet egyéb módon jóváteszik számukra, mint az hogy a bíróság az elkövetőket akár rövidebb tartalmú szabadságvesztésre ítéli.

Ugyanis ebben az esetben gyakran hiába lép fel polgári jogi igénnyel a sértett - amit az esetek döntő többségében nem is tesznek meg - az elítélt teljesítési szándékának hiányában kevés esélye van arra, hogy jogos igényének végrehajtás útján érvényt szerezzenek - mutatott rá a szakember.

A közvetítői eljárás további jelentősége a bíróságok nagyra nőtt munkaterhének a csökkentésében lehetne.

A tett jóvátétele

A közvetítői eljárást a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén mind az elkövető, illetve védője, mind a sértett, illetve ügyvédje önként kezdeményezheti, ám magáról az eljárásról csak ügyész, vagy bíró dönthet.

A jogintézmény lényege, hogy nem büntethető, aki a személy elleni közlekedési, vagy vagyon elleni vétség, vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelme jóvátette.

A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a fenti bűncselekmények esetében az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. Vagyis, ez a jogintézmény a közelmúltban komoly bajba került Stohl András büntetőjogi pozícióin is segíthet. (A színész szervezetében alkoholt és pszichotróp anyagot is fogyasztott, mielőtt május elején balesetet okozott, amiben többen megsérültek.)

Rossz ügyészi hozzáállás

Dr. Vidákovics szerint jelenleg a csekély vagy közepes súlyú bűncselekmények esetében nyújthatna megoldást a közvetítői eljárás, amelyet a bíróságok előszeretettel alkalmaznának. Gyakran előfordul, amikor a lehetősége meglenne az eljárás lefolytatásának, (az elkövető is kéri és a sértett is hozzájárult), hogy az ügyészség akasztja meg a rendszer működését, vagy próbál akadályt gördíteni elé. Mintha nem tudnának kibújni a szerepükből.

A következő példa kezdeti ügyészi próbálkozás volt, amit aztán a bíróság nem osztott, de jól példázza az ügyészség büntetőügyekhez való hozzá állását.

A 18 éves terhelt egy kisközért alkalmazottja, ahonnan különböző összegeket tulajdonított el. Amint a hiányra fényderült, azonnal elismerte a cselekmény elkövetését, amit nagyon megbánt, és szüleivel közösen vállalta a kár megtérítését. A kisközért tulajdonosa megbocsátott a vádlottnak, akivel azóta is jóban van, és elfogadta a kártérítést.

A vádlott indítványozta a közvetítői eljárás lefolytatását, amihez a sértett hozzájárult. A bíróságon az ügyészség arra való hivatkozással kérte az indítvány elutasítását, mert a kárt már a vádlott megtérítette, vajon miben tudnának még megegyezni a közvetítői eljárás során.

Vagyis azért akarták kizárni a közvetítői eljárásból, mert nem várt a kár megtérítésével, amint tudta visszafizette. Ezért mert ilyen gyorsan megtérítette a kárt megérdemli, hogy megbüntessék, és ne alkalmazzák vele szemben a közvetítői eljárást és a büntethetőséget megszüntető szakaszt.

Ezzel hátrányos helyzetbe került volna azon elkövetőkkel szemben, akik kényelmesen kivárják a közvetítői eljárást, és annak eredményét.

Az áldozatok érdekében

Védői körökben elterjedt azon álláspont, hogy a közvetítői eljárás lehetőségét szélesíteni kellene a súlyosabb bűncselekmények esetére is - mutatott rá a büntetőügyvéd.

Több indok is alátámasztja a kiszélesítés szükségességét, de talán az egyik leg markánsabb, hogy a súlyos bűncselekmények áldozatai esetében sérül az egyenlő bánásmód követelménye, hiszen ők jelenleg elesnek a mediáció lehetőségétől, és így annak esetleges pozitív hatásaitól.