A megyei bíróság azért sújtotta kétszázezer forintos rendbírsággal az adott büntetőügy védőügyvédjét, mert az megítélése szerint már 2010. január 11.-án meghatalmazást kapott több vádlott képviseletére, ám csupán csak január 21.-én kérte a bíróságtól az iratok másolatát.
A január 26.-i tárgyalási napon a védő azt jelentette be, hogy nem tudott felkészülni a terjedelmes iratanyagból, a bíróság azonban ezt nem fogadta el és bírságolt. A Szegedi Ítélőtáblához írt fellebbezésében a védő arra hivatkozott, egyéb elfoglaltságai miatt nem kérte időben az iratanyagok másolatát.
Az ítélőtábla szerint amikor a védő elvállalta a megbízatást, fel kellett volna mérnie, hogy milyen ügyről van szó, és azt, hogy az adott tárgyalásra ilyen körülmények között fel tud-e készülni. Az Alkotmány arról is rendelkezik, hogy a személyeket milyen jogok illetik meg egy büntetőeljárásban, és ebbe a védő lelkiismeretes munkája is beletartozik - mutatott rá a testület.
A törvény a büntetőeljárás alá vont személynek kötelezettségeket ír elő és jogokat biztosít, a védő kötelezettségeit alapvetően a terhelt érdekeinek szolgálata tölti ki tartalommal. Ha ezt elmulasztja, a terhelt hátrányt szenved, így kötelezettségszegés, ha az első tárgyaláson nem ismeri az iratokat.
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye előírja a tisztességes tárgyaláshoz való jogot, és a védő indokolatlan passzivitása sérti az egyezmény tartalmát - hívta fel a figyelmet a Szegedi Ítélőtábla döntése, amely százhúszezer forintra mérsékelte a rendbírság összegét.