A médiában az elmúlt hónapokban számos téves információ jelent meg az öröklési illetékeket érintő változásokról, ezért nem volt véletlen, hogy az ügyben pár hete a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtótájékoztató összehívását látta szükségesnek.
A problémát az okozta, hogy több helyen arról írtak, hogy az öröklési illeték megszűnik a vér szerinti rokonok esetében, ám az utóbbi fogalom jóval tágabban értelmezhető, mint az egyenesági rokon, hiszen a testvér, de az unokatestvér is vérszerinti rokon.
Nyertesek és vesztesek
Az elfogadott és már hatályba lépett törvény szerint az öröklési illeték alól mentes lesz a egyenesági rokonok közötti öröklés, a hagyaték értékhatárától függetlenül. (Korábban 20 millió forintot állapítottak meg, mely összeg alatt nem kellett illetéket fizetni.)
A törvény rögzíti azt is, ki számít egyenesági rokonnak, kire vonatkozik az általános, értékhatártól független mentesség, és azt is kimondja, hogy a házastárs, a mostoha- és a nevelt gyermek, illetve a mostoha- és a nevelőszülő - nem egyenesági rokonként -, nem esik az új illetékmentesség hatálya alá.
Örökbefogadott gyermek, unoka
Ugyanakkor az öröklési illeték alóli mentesség az örökbefogadott gyermekre is kiterjed és a korábbi szabályoktól eltérően az unoka öröklése is feltétel nélkül mentes az illeték megfizetése alól, addig ugyanis csak addig járt a kedvezmény (és élt a 20 milliós határ is), amennyiben az unoka az örökhagyó háztartásában élt.
A törvény taxatíve felsorolja az örökhagyó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője terhére, az örökhagyó testvére terhére, illetve minden más örökös terhére kiszabandó illeték mértékét.