A felmérések szerint mintegy háromszázezer ember dolgozik idénymunkásként, és százezer az alkalmilag foglalkoztatottak száma.
A közteher korábban elérhette a harminc százalékos járulékot is, ám ez a múltté: a mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunkánál napi ötszáz, alkalmi munka esetén napi ezer forint közterhet kell megfizetni.
Nincs létszámkorlát
Idénymunkánál eltörölték a létszámkorlátot, ha a munkák úgy kívánják, bármennyi dolgozót felvehet a munkáltató. Alkalmi munkánál az adott helyen főállásban foglalkoztatottak számát nézik.
Ahol főállásban öten vannak, ott kettő, 6 és 20 főállású esetében négy, húsz fő felett pedig legfeljebb húsz százalékos lehet az alkalmi munkások aránya. (Utóbbi korlát egyébként túlléphető, ha például nagy rendezvényt szervez a vendéglátó hely.)
Idénymunka esetében kilencven napról 120-ra emelték fel az éves foglalkoztatás idejét, az alkalmi munkásokat pedig kilencven napon át lehet dolgoztatni. Ez a munkaadóra vonatkozik, maga a munkavállaló 120 nap után átmehet egy másik céghez, és dolgozhat tovább.
Szerződés kell!
Eltörölték a jelenléti ívet és, ám ami alól nincs kibúvó a mai naptól sem: a munka megkezdéséig azonban meg kell kötni a foglalkoztatási szerződést és azt be is kell jelenteni az adóhatósághoz.
Például, egy szüret első napjának reggelén vagy interneten keresztül nyomtatványt kell kitölteni, vagy a 185-ös telefonon kell bejelenteni, hogy név szerint kik (adószám, TAJ szám), hol és mit dolgoznak.
Több napos munka esetén csak az esetleges változásokat kell bejelenteni, az év végétől már sms-ben is megtehető mindez.
A munkaszerződés alapján bevallást, és az adott összegű járulék megfizetését havonta egyszer, a tárgyhót követő 12-ig kell megtennie a munkaadóknak. Az egyszerűsített foglalkoztatási létszám esetében is fel kell hívni a dolgozók figyelmét a balesetvédelemre, és ezt nekik aláírásukkal kell igazolni.