Milyen módon tudjuk kivenni a szabadságunkat, van-e lehetőség megszakítására, mikor nem engedhet szabadságra munkáltatónk? Az úgynevezett rendes szabadság körében a Munka törvénykönyve pontosan meghatározza az erre vonatkozó szabályokat - fejtette ki dr. Ujfalussy Zsolt.
Az alapszabadság mértéke évi 20-30 munkanap, a munkavállaló életkorától függően. Ez azonban csak a törvény által megállapított minimum; a munkáltató ugyanis dönthet úgy, hogy munkavállalóinak ennél több fizetett szabadságot enged.
Amennyiben valaki év közben áll munkába - azaz munkaviszonya nem a naptári év elején kezdődik -, úgy őt erre az évre vonatkozóan csak a szabadság arányos része illeti meg. Így például egy fiatal pályakezdőnek, aki július első napján kezd dolgozni, az első naptári évben adott esetben csak 10 munkanap szabadság jár.
A szabadság egynegyede
A Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: szabadság időtartama alatt a munkavállalót változatlanul megilleti a fizetése (a törvény megfogalmazása szerint az úgynevezett távolléti díj, ami kis leegyszerűsítéssel alapvetően a munkavállalónak a szabadság időszakában érvényes személyi alapbére és rendszeres bérpótlékai).
Sőt, a törvény azt is előírja, hogy a munkáltató - hacsak a munkavállalóval eltérően nem állapodik meg - legkésőbb a szabadság megkezdése előtti munkanapon köteles kifizetni az igénybe vett szabadság idejére járó munkabért (valamint ha a bérfizetés napja is a szabadság idejére esik, akkor a bérfizetés napján esedékes munkabért is).
A szabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, aki az erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell, hogy jelentse a munkáltatónak (rendkívüli esetben bizonyos mértékig ettől el lehet térni).
Ezen túlmenően azonban a szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg.
Egy hónappal korábban
A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni.
Így például ha a munkavállaló - bízva a szabadság kiadásának előre meghirdetett időpontjában - repülőjegyet és szállást foglal, de a munkáltató döntése miatt mégsem tud elutazni, akkor az esetleg kárba veszett repülőjegy és a szállás árát a munkáltató meg kell, hogy térítse a munkavállalónak.
A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt azonban meg is szakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba természetesen nem számít be.
A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató ebben az esetben is köteles megtéríteni. Így a megtérítendő költségek között szerepelhet többek között például a munkavállalónak a szabadság alatti tartózkodási helyre való visszautazásának költsége.
Az ügyvéd szerint fontos szabály, hogy a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni, ettől csak kivételes esetekben és akkor is csak meghatározott mértékben lehet eltérni (például elemi csapás elhárítása, vagy súlyos kár megelőzése érdekében). A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.
Az egyéb körülmények
Dr. Ujfalussy Zsolt figyelmeztetett: bár alapvetően a fenti szabályok a figyelembevételével kell a munkáltatónak meghatároznia az éves fizetett szabadságok kiadására vonatkozó szabadságolási tervet, ám ennek során azonban számos egyéb körülményre is célszerű figyelemmel lennie.
Például milyen időszakokban van a legnagyobb szükség a munkavállalók munkájára, kik azok a munkavállalók, akiknek együttes távolléte a munkáltató megfelelő működésére tekintettel nem megoldható, vagy éppen ellenkezőleg: melyek azok az időszakok, amikor a munkáltató működésében nem okoz fennakadást egyszerre több munkavállaló távolléte?
Így gazdaságossági szempontokból megfontolható lehet az is, hogy bizonyos időszakokban (például karácsony és újév között) a munkáltatónál valamennyi munkavállalót szabadságra küldik, így a munkahelynek erre az időszakra történő bezárásával esetleg működési költségek takaríthatók meg.