Jogászok szerint nehéz lenne kizárni a Mal felelősségét

A Dessewffy, Dávid és Társai, valamint a Kovács, Réti, Szegheő budapesti ügyvédi irodák szakértőit kérdeztük: kit terhelhet a jogi, kártérítési felelősség a történtekért, mit mondanak a magyar jogszabályok? A válaszok szerint nehéz lenne kizárni a Mal Zrt. felelősségét.

Annyit tudunk a híradásokból, az ajkai tározót üzemeltető cég képviselői nyilatkozatukban a maguk részéről kizárták felelősségüket, és elmondták: a hulladéktároló üzemeltetése rendben zajlott, az irányadó szabályok betartásával. Ebből következően a baleset mögött természeti katasztrófa áll, érvelésük szerint - mutatott rá a Kovács, Réti, Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Kovács Loránd szerint azonban ebben az esetben nem elég, hogy a tározó üzemeltetője a hulladéktározó üzemeltetése során gondosan járt el. Ezen túl azt is bizonyítania kell, hogy a kárt olyan természeti katasztrófa okozta, amely egyúttal elháríthatatlannak minősíthető.

Ez ugyanis nem más, mint a veszélyes üzemi felelősség lényege - esetünkben erről beszélünk -, és a károkozó csakis akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a kárt a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

Objektív felelősség

A Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője is úgy látja, a bizonyítási teher egyértelmű. Az ajkai timföldgyár a Polgári törvénykönyv szerinti veszélyes üzemnek minősül, ebben a körben pedig a kárfelelősség az általános, vétkességen alapuló kárfelelősségtől eltérően alakul.

Dr. Dávid Alíz szerint bár a magyar jog nem sorolja fel, mi tartozik a veszélyes üzem körébe, ám a jogértelmezés alapján egyértelmű, a mérgező anyagok tartása ide sorolandó.

Ebben a körben az üzembentartó felelőssége úgynevezett objektív felelősség, amely azt jelenti, hogy a veszélyes üzem működése során felmerülő károkat köteles megtéríteni, vétkességére, annak fokára tekintet nélkül.

Új megközelítés

Kovács Loránd szerint a hulladékgazdálkodás jogi szempontból elég jól körbehatárolt terület, amely szoros összefüggésben áll a környezetvédelmi előírásokkal. Az irányadó jogszabályok: a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, illetve a hulladéklerakással foglalkozó 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendeletet.

A tevékenységet és a környezetvédelmi szempontokat lefedő jogszabályanyagon túlmenően a Polgári törvénykönyv (Ptk.) - jelen esetben - kártérítési felelősséget szabályozó előírásai is irányadóak, miként a hulladékgazdálkodásról szóló törvény is kitér a kártérítési felelősség kérdésére.

Utóbbi kimondja, hogy a hulladékkal való környezetveszélyeztetés, vagy környezetkárosítás esetén a fent már említett, a környezetvédelem általános szabályait tartalmazó 1995. évi LIII. törvény rendelkezésein túl a törvény a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kárra a Ptk. veszélyes üzemi felelősségre vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni - húzta alá.

Ez azt jelenti, hogy a fenti jogszabályok tehát áttételesen ugyan, de végül a Ptk. veszélyes üzemi felelősségi szabályainak alkalmazásához vezetnek; érdekes azonban, hogy a vörös iszap okozta károkkal foglalkozó sajtóközlemények ezt a megközelítést eddig nem tartalmazták - húzta alá a szakértő.

A Mal-nak bizonyítania kell

Dávid Alíz hangsúlyozta: a polgári jogi kártérítés körében jelen esetben nem a károsultaknak vagy az őket képviselő szerveknek kell bizonyítania, hogy a károk az üzem működtetése során tanúsított gondatlanságból eredtek.

Az üzembetartó kizárólag akkor mentesül a kárfelelősség alól, ha ő bizonyítja, hogy a kárt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagyis annak oka valamiféle természeti esemény, vis maior vagy éppen a károsult közrehatása.

Az elmúlt időben felmerült ugyan az is, hogy az állandó esőzések, esetleg a folyamatos szeles idő áll a katasztrófa hátterében, ám ilyen, rendszeresen felmerülő időjárási körülményekre történő hivatkozás nem lehet alapja a kárfelelősség alóli kimentésnek - emelte ki az ügyvédnő.

Tényleg az eső a hibás?

Kovács Loránd szerint felmerül tehát a kérdés, hogy Mal ezen bizonyítási kötelezettségének eleget tud-e tenni. Vajon ténylegesen az évi csapadékmennyiség átlagot meghaladó mértéke okozta-e a katasztrófát, és amennyiben igen, ez elháríthatatlan oknak számít-e a hulladéktározó üzemeltetője szempontjából?

A fent már említett 20/2006-os miniszteri rendelet 3. számú melléklete tartalmazza a hulladéklerakó üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő monitoring feladatokat, így például azt, hogy a csapadékmennyiséget naponta kell mérni, illetve a hulladéklerakó, illetve a hulladék mechanikai szerkezetét, annak lehetséges változásai miatt minimum éves gyakorisággal kell ellenőrizni.

Felmerül a kérdés, hogy a Mal Zrt. e kötelezettségeinek eleget tett-e, és amennyiben igen, úgy a látható következmények elhárításához szükséges lépéseket megtette-e? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása elvezethet a polgári jogi kártérítési felelősség fennállásának megállapíthatóságához.

A mindezidáig napvilágra került körülményeket is számba véve valószínű azonban, hogy a veszélyes üzemi felelősség megállapítása esetén a Mal Zrt. felelősségének kizárására, külső és elháríthatatlan ok hiányában, kevés esély mutatkozik - húzta alá Kovács Loránd.

Dávid Alíz szerint a büntetőjogi felelősség kérdésében annak van jelentősége, hogy kinek és milyen magatartása okozta a bekövetkezett katasztrófát - a tényállást megalapozó magatartás és az okozati összefüggések felderítése a bűnüldöző szervekre hárul. Polgárjogi szempontból azonban, a kártérítési igények megítélése körében - mint fentebb szó volt róla -, természetesen más a helyzet.