Kamerával figyel a főnök és a levelezést is ellenőrzi - ki mit tehet?

Számos kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy a munkahelyeken hol húzódnak a munkáltatói "megfigyelés" és a magánszféra határai, hogyan lehet jogszerűen kamerákat elhelyezni, miképp ellenőrizhető a munkavállalók levelezése, telefonálása - mutat rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Az alapkérdés az, hogy a munkáltató a Munka Törvénykönyvében biztosított ellenőrzési joga meddig terjed és hogyan viszonyul a munkavállalóknak jogszabályok által védett magánszférájához, így főleg a személyes adatai védelméhez - húzta alá dr. Tamás Zita.

A napi gyakorlatban felmerülő kérdések ebben a körben leggyakrabban az, hogy lehet-e kamerázni a munkahelyen, meg lehet-e figyelni a munkavállaló levelezését, internetezési vagy telefonálási szokásait.

A kamerák elhelyezése

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény értelmezése alapján kialakult adatvédelmi biztosi gyakorlat szerint a munkavállalók munkavégzésének ellenőrzése, vagy munkahelyi viselkedése céljára nem működtethető kamera a munkahelyeken olyan helyiségekben, ahol állandó munkavégzés folyik.

Ez alól kivételt képeznek az olyan munkahelyiségek, ahol a munkavállaló élete és testi épsége veszélyben lehet, de csak abban az esetben, ha a veszély ténylegesen fennáll és közvetlen (így például fennállhat ez a helyzet egyes üzemekben, gyárakban).

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: tilos minden esetben elhelyezni kamerát olyan helyiségekben, amelyek a munkavállalók munkaközi pihenőjének eltöltésére szolgálnak, így például, ebédlőben, öltözőben, illemhelyiségekben.

Ha a vagyont védené a kamera

A munkavállalói megfigyelés elektronikus eszközökkel tehát főszabály szerint tilos, azonban felmerülhet az, hogy a munkahelyi kamerarendszer kiépítésére vagyonvédelmi célokból kerül sor.

Az adatvédelmi biztosi gyakorlat szerint ilyen esetben is csak munkahelyen tárolt, jelentős értéket képviselő vagyontárgyak védelme céljából működtethetők kamerák és csak a védelem szempontjából szükséges helyiségekben, így raktárakban és az azokhoz vezető folyosókon.

A kamerarendszer működéséről azonban minden esetben jól látható módon kell tájékoztatni az érintetteket, és - álláspontunk szerint - a munkavállalók hozzájárulását is be kell szerezni, tekintettel arra, hogy törvényi felhatalmazás az ilyen kamerarendszer működtetésére nincs.

Ha nincs munkavállalói hozzájárulás, csak olyan kamerarendszert lehet használni, amely nem alkalmas arra, hogy a dolgozókat azonosítani lehessen.

Ha vagyonvédelmi cég véd

Amikor a munkahelyi vagyonvédelmet a munkáltató megbízásából egy vagyonvédelmi tevékenységet folytató cég látja el, a vagyonvédelmi tevékenységet szabályozó 1995. évi CXXXIII. törvény rendelkezéseit figyelembe véve működtethető elektronikus megfigyelőrendszer magánterületen, illetve magánterületnek a közönség számára nyilvános részén.

Ilyenkor is figyelemmel kell lenni az adatvédelmi előírásokra, azonban ebben az esetben kifejezetten kimondja a törvény, hogy a megfigyelőrendszer működtetéséhez való hozzájárulás ráutaló magatartással is megadható.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint ráutaló magatartásnak minősül az is, ha egy személy a törvény által előírt tájékoztatás ismeretében bemegy a magánterületnek a közönség számára nyilvános részére, kivéve, ha a körülményekből más következik.

A törvény szerint azonban ilyen esetben sem alkalmazható kamera olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így például próbafülkében, mosdóban, kórházi szobában.

A munkavállalói levelezés és internet-használat

Mivel a munkahelyi e-mail levelezés és az internet használatával kapcsolatos információk személyes adatnak minősülnek, azok az érintett munkavállaló hozzájárulása nélkül - erre vonatkozó törvényi felhatalmazás hiányában - nem tekinthetők meg, illetve nem követhetők nyomon.

Megoldást jelenthet az, ha a munkavállaló kifejezetten kizárja a munkahelyi e-mail rendszer és az internet magáncélú használatát, és felhívja a munkavállalók figyelmét az ellenőrzés lehetőségére, ilyen esetben ugyanis a munkáltató betekinthet az ezzel kapcsolatos adatokba.

Egy másik megoldás az, ha a munkáltató a céges e-mail cím mellett egy privát e-mail címet is biztosít a munkavállalóknak, és megfelelő tájékoztatással látja el őket arról, hogy a céges e-mail levelezést ellenőrzi - mutatott rá dr. Tamás Zita.

Kivételt jelenthet továbbá - az adatvédelmi biztosi gyakorlat szerint - a magánszférabeli korlátozás alól azon eset, amikor egyes munkavállalók által kezelt e-mail cím nem egy adott munkavállaló nevét vagy annak egy részét tartalmazza, így nem az adott munkavállalóhoz köthető, hanem a cég általános ügyeinek intézését szolgálja, amely utóbbihoz a munkáltató korlátozás nélkül hozzáférhet.

A munkavállaló telefonhívásainak ellenőrzése

Az adatvédelmi biztos gyakorlata szerint a munkahelyi telefon használatáról híváslistát nem lehet lekérni az érintett személyek hozzájárulása nélkül, hiszen a hívás mind a hívó, mind a hívott fél részéről személyes adatnak minősül.

A magáncélú telefonbeszélgetések megtiltása vagy, egy meghatározott rendszer szerinti biztosítása és az ellenőrzés lehetőségéről való tájékoztatás itt is felmerülhet megoldási lehetőségként.

A munkavállalót megillető jogok

Amennyiben a munkáltató személyes adatot kezel a fentiekből, vagy bármely egyéb okból kifolyólag, a munkavállalót megilletik az adatvédelmi törvényben meghatározott jogok.

Így például tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, kérheti adatai helyesbítését, illetve adatai törlését, kivéve, ha az adatkezelést jogszabály rendelte el. Ha valamely munkavállalót ezzel kapcsolatos jogsérelem ér, az adatvédelmi biztoshoz, vagy bírósághoz fordulhat.