Drasztikus áremelkedést okozna a kapcsolt erőművek javasolt szabályozása?

A hazai piaci szereplők levélben tiltakoznak egy múlt heti képviselői indítvány miatt, amely szerintük nagyon komoly, sőrt drasztikus áremelést eredményezne, és lényegében ellehetetlenítené a hazai energetika ezen, az elmúlt években dinamikusan fejlődő területét.

A villamos-energia termelés területén az Európai Unióban három támogatási irányzat van. A "támogatási politikák" középpontjában kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, továbbá a megújuló energiaforrásból, illetve a hulladékból nyert villamos energia támogatása áll.

A kapcsolt energiatermelés elsősorban hatékonysága miatt támogatott energiatermelési forma, ugyanis a kapcsolt energiatermelés bizonyítottan az egyik leghatékonyabb "fegyver" a gazdasági és környezeti terhek csökkentése érdekében.

Nem véletlen, hogy a kapcsolt energiatermelés az unióban is kiemelten támogatott energiatermelési forma (2004/8/EK Irányelv).

Persze, ezen túlmenően a kapcsolt erőművek támogatásának nagyon egyszerű oka is van: ezeknek az energetikai beruházásoknak a társadalmi hasznossága nem kerül megfelelően beárazásra a piacon, ezek a beruházások egyszerűen nem térülnek meg piaci alapon.

A kapcsolt energiatermelés fejlődése

Megkeresésünkre, a hazai szabályozás egyik szakértője, dr. Tomaj Balázs ügyvéd kifejtette: a hazai energetikában a kapcsolt energiatermelés az utóbbi több mint egy évtized egyik legdinamikusabban fejlődő területe volt, tényleges felfutása 2000 utánra tehető.

A fejlődés oka, hogy a kapcsolt energiatermelés a magyar szabályozásban is egyre inkább "támogatott" volt az úgynevezett kötelező átvételi rendszeren (KÁT) keresztül.

A 2009-2010. évekre oda jutottunk, hogy a hazai mintegy 8.000 MW beépített erőművi kapacitásból kb. 2.000 MW kötelező átvételű termelői kapacitás volt, melynek háromnegyedét a kapcsolt energiatermelés adja ki, a maradék egynegyed kapacitást pedig a szél- és napenergia, illetve a biomassza tette ki.

Távhő-politikai célok

A támogatás kialakulását elsősorban "távhő-politikai" célok vezérelték. A megnövekedett támogatás miatt a KÁT rendszert sokszor érte, éri támadás.

Mégpedig főként azért, mert az elmúlt években jelentős villamos-energia áremelkedés ment végbe, igaz, meg kell jegyezni, hogy a KÁT-rendszer finanszírozása nem a költségvetést, hanem a villamos-energia fogyasztókat terheli - mondta a szakember.

2010. december elején azzal lehetett számolni, hogy - a KÁT-ot felváltó kapcsolt-bizonyítvány rendszerének bevezetése hiányában - idén, január elsejével a hazai kapcsoltan termelők körülbelül 25 százaléka elveszíti a támogatást.

Arra is lehetett számítani - mutatott rá dr. Tomaj Balázs -,, hogy ez az arány jelentősen emelkedni fog, hiszen 2015. év végéig valamennyi támogatott kapcsolt erőmű kiesik a jelenlegi rendszerből.

Választás előtt a kapcsolt termelők

2010. december elején a 2011. január 1. napjával kieső - illetve a 2015. év végéig fokozatosan kieső - kapcsoltan termelők alapvetően két dolgot tehettek: 2011. január 1-től vagy leállítják a termelést, vagy a szabad piacon próbálják meg értékesíteni a megtermelt villamos-energiát.

Mindkét eset nagy valószínűséggel áremelkedéshez vezetett volna. Mivel a táv-hő és a kapcsolt piac kölcsönösen függ egymástól, támogatás hiányában a következőkkel kellett számolni.

Leállás esetén, a kapcsolt erőművek kiesését pótolni kell, ami hőár-emelkedést eredményez, vagy piacra termelés esetén, az úgynevezett "túlélő" termelő a további veszteségek elkerülése érdekében kénytelen lesz a hő-árak emelését kezdeményezni.

Ez utóbbi esetben számolni kellett azzal is, hogy nem mindegy, hogy a megtermelt villamos energiát mikor értékesíti a termelő. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az értékesítés időzítésének késleltetése az év utolsó hónapjaiban komoly kockázatokat rejt(het) magában.

Egyrészt ugyanis a szabadpiaci árak ebben az időszakban csökkenő tendenciát mutatnak (a kereskedők zárják a pozíciókat), másrészt pedig az aukciók az utóbbi években rendre alacsony árakat hoztak magukkal, amely szintén csökkentette az eladható villamos energia piaci árát.

Ezek együttes várható árcsökkentő hatása tovább fokozhatta volna a KÁT rendszerből kieső erőművek által már amúgy is elszenvedett veszteséget.

A jogalkotó mentőövet dobott

Mindezt felismerve, a jogalkotó a "24. órában", 2010. december 30.-án a kapcsoltan termelők számára mentőövet dobott a VET-et módosító 2010. évi CLXXXI. törvénnyel. A VET év végi módosítása lehetővé tette, hogy a törvénymódosításban meghatározott feltételeket teljesítő kapcsolt termelők a KÁT rendszerben, egy átmeneti ideig tovább "élhessenek".

Ehhez a termelőknek kérelmet kell előterjeszteniük 2011. január 31-ig, melyet a MEH 2011. április 15-ig köteles elbírálni. Ha a MEH az új feltételeknek megfelelő kapcsolt termelő értékesítési jogosultságát nem szünteti meg, akkor a termelők egy évente fokozatosan 15 százalékkal csökkentett átvételi ár mellett, 2012. december 31-ig jogosultak a kötelező átvétel keretében villamos-energiát értékesíteni.

Váratlan fordulat

Sokan azt hitték, hogy a kapcsoltakat érintő szabályozási anomáliák itt véget érnek, azonban az érintett piaci szereplők legnagyobb meglepetésre 2011. január végén benyújtásra került egy újabb képviselői módosító-indítvány.

A képviselői indítvány további megszorítást, illetve korlátozást tartalmaz a 2010. december 30.-án kihirdetett VET módosításhoz képest, mert 2011. január 1-től nem 15, hanem 25 százalékkal, 2012. január elsejétől pedig nem 25, hanem 35 százalékkal csökkentené az átvételi árat.

Ez azt jelenti, hogy azok a kapcsolt erőművek, akik nem tudnak piaci alapon megélni, és ezért továbbra is a KÁT-rendszerben kívánják az általuk megtermelt villamos energiát értékesíteni, azzal is számolniuk kell, hogy az átvételi ár 2011-ben, illetve 2012-ben - még a 2010. december végén kihirdetett állapothoz képest is - tovább csökkenhet.

Talán fennakad a parlamenti rostán

Ismét nincsenek könnyű helyzetben tehát a kapcsolt termelők, 2011. január 31-ig elő kell terjeszteniük a hosszabbítási kérelmet a MEH-nél, és csak bizakodhatnak, hogy az újabb szabályozási módosítás valahol fennakad a parlamenti rostán. (Információink szerint a piaci szereplők levelet írtak az ügyben a magyar miniszterelnöknek és több miniszternek - a szerk.)

Dr. Tomaj Balázs szerint a képviselői indítvány indokolása alapján nem világos, hogy mi indokol egy újabb megszorítást, főleg ilyen rövid időn belül, és végképp nem világos, hogy miért ilyen mértékben.

Érthetetlen, hogy a módosító javaslat indokolása a megújuló - és azon belül is a kifejezetten a biomassza-alapú - áramtermelés támogatásáról szól, a 25 százalékos átvételi ár-csökkentése alól nem kivételek a biomassza-tüzelésű erőművek sem - mutatott rá a szakember.