A biztosítéki engedményezés egy olyan hitelbiztosítéki forma, amelyet a hitelintézetek előszeretettel alkalmaznak a hagyományos biztosítékok kiegészítéseként, amennyiben a kölcsönfelvevő elzálogosítható eszközeinek értéke nem feltétlenül nyújtana kielégítő fedezetet, ám az adós stabil és jelentős összegű követelésállománnyal rendelkezik.
A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda banking & finance és capital markets szakértője szerint a hitelezési gyakorlatban azért honosodott meg a biztosítéki engedményezés, mert több előnye van más biztosítékokkal - tipikusan a zálogjog különböző formáival - szemben.
A biztosíték ilyen formában történő létesítése egyrészt lényegesen olcsóbb és egyszerűbb (szemben a zálogszerződéssel kapcsolatosan felmerülő közjegyzői díj és a zálogjoggal együtt járó bejegyzési költségekkel szemben), hiszen elegendő a felek írásos megállapodása.
Erősebb a hitelező biztosítéki pozíciója
Dr. Szalóki Gergely szerint továbbá erősebb, közvetlenebb a hitelező biztosítéki pozíciója, hiszen az engedményezéssel az eredeti jogosult helyébe lép, így a hitelező válik az engedményezett követelés jogosultjává.
Egyszerűbb a biztosíték érvényesítése is, mivel a követelés a kötelezett értesítését követően végrehajtási eljárás lefolytatása nélkül, illetőleg, felszámolási eljárás esetén, elméletileg, azon kívül érvényesíthető, mivel a követelés kötelezettje az adós esetleges nem teljesítése esetén közvetlenül a hitelezőnek fog teljesíteni.
Az engedményezés, amelyen a biztosítéki engedményezés elvi alapjai nyugszanak, alapvetően polgári jogi jogügylet. Lényege, hogy a jogosult (például: eladó) a kötelezettel (például: vevő) szemben fennálló követelését szerződéssel harmadik személyre (engedményes) ruházza át, általában ellenérték fejében.
Gyakorlatilag, e jogintézményen alapszik a forgótőke finanszírozásában fontos szerepet játszó faktoring is - hívta fel a figyelmet a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.
Biztosítéki funkciót az engedményezés úgy kaphat, hogy az engedményező követelést ellenérték nélkül, azért ruházza át hitelezőjére, hogy a hitelező az engedményező adós szerződésszegése (rendszerint törlesztési késedelme) esetén az engedményezett követelést maga hajthassa be és az így beszedett összeg törleszti az adós hátralékát.
A biztosítéki engedményezés így nem csak céljában tér el az általános polgári jogi engedményezéstől, hanem általában időbeli hatályában is: a követelés kötelezettje egészen addig az engedményezőnek (azaz az eredeti jogosultnak) teljesít, ameddig az az engedményes (hitelező) felé a hitelszerződésnek megfelelően törleszt, vagy egyéb szerződésszegésbe nem esik.
Olcsó, egyszerű, mégis ellentmondásos megítélése
A biztosítéki engedményezés tehát elméletileg egy egyszerűen, olcsón alapítható és érvényesíthető alternatívát jelenthet a bevett hitelbiztosítékok mellett, azonban megítélése a magyar jogban ellentmondásos - fejtette ki dr. Szalóki Gergely.
Tanácsos azonban figyelembe venni azt, hogy a biztosítéki engedményezés és a hasonló fiduciárius biztosítékok (például: vételi jog) megítélése sem az elméleti szakemberek körében, sem a jogalkalmazásban nem egyértelmű, az álláspontok pedig korántsem tűnnek kőbe vésettnek. (A fiduciárius biztosíték olyan jogügylet, ahol a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó jog, illetve követelés biztosítéki szerepet tölt be - a szerk.)
A bírói gyakorlat (alapvetően polgári jogi szemszögből kiindulva, és a biztosítéki célt jórészt figyelmen kívül hagyva) a 90-es évek elején még egyértelműen azon az állásponton volt, hogy a követelés már az engedményezési szerződés hatályba lépésével az engedményes hitelező vagyonába kerül.
Ennek következtében a követelés az engedményező esetleges felszámolása esetén nem része a felszámolási vagyonnak, a felszámolási eljáráson kívül, a további hitelezői igényekre tekintet nélkül behajtható.
Ez az értelmezés nagyban hozzájárult a biztosítéki engedményezés széleskörű hazai elterjedéséhez, hiszen egy szinte tökéletesen felszámolás-biztos biztosítékot kínált egy olyan időszakban, amikor a zálogjogok felszámolás alatti prioritása és érvényesíthetősége még nem volt teljes körűen biztosított.
Az eltelt évek során azonban egyre több, elsősorban elméleti szakember áll ki a fiduciárius biztosítékok létjogosultságának megnyirbálása mellett. Erőfeszítéseiket bizonyos fokig siker koronázta. (Az interjú második részét hamarosan közöljük - a szerk.)