Alvállalkozó csak nullás igazolással és köztartozás nélkül kaphat kifizetést

Újra szükséges a nullás igazolások beszerzése a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódó szerződések jogszerű kifizetéséhez, és az alvállalkozónak a kifizetés időpontjában szerepelnie kell a köztartozásmentes adózói adatbázisban is - hívták fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

A 2008 őszén kirobbant gazdasági válságra való tekintettel, az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 36. § (9) bekezdésében található mentesítő szabály értelmében az egyes szerződések kifizetésének 2011-ig nem volt feltétele az úgynevezett nullás adóigazolás megléte, amennyiben az adóigazoláson feltüntetett tartozás 2008. szeptember 30-át követően keletkezett.

Ez a könnyített kifizetési szabály azonban csak 2010. december 31-ig volt hatályban - emelte ki dr. Kovácsné Ihász Anita, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda adószakértője.

Kifejtette: további jogszabály módosítás hiányában a 2010. december 31-ét követően teljesítendő kifizetések esetében alkalmazni kell az általános, az Art. 36/A. §-ában foglalt rendelkezéseket, függetlenül attól, hogy a tartozás mikor keletkezett.

Kétszázezer forint felett

A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódó mindennemű szerződések esetében, a havonta nettó módon, az elszámolási időszaktól, részteljesítéstől függetlenül számított, kétszázezer forintot meghaladó kifizetésnél a kifizető csak meghatározott esetben fizethet.

Így akkor, ha az alvállalkozó bemutat, megküld, vagy átad egy, a tényleges kifizetés (nem a számlán feltüntetett fizetési határidő, vagy a számla kiállítása napja, hanem a tényleges pénzügyi teljesítési napjától) időpontjától számított, 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő (azaz nullás) együttes adóigazolást.

Dr. Kovácsné Ihász Anita szerint a fizetés másik feltétele, hogy az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepelnie kell a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

A szabályozás egyik legfontosabb pontja, hogy nem csak a szűk értelemben vett, tehát a közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt.) szerinti ajánlattevő, illetve alvállalkozó között létrejött szerződések esetében kell ennek megfelelni.

A kifizető felé felmerülő igazolási kötelezettség a közbeszerzés teljesítéséhez kapcsolódó valamennyi vállalkozó és valamennyi szerződéstípus esetében szükséges - hangsúlyozta a szakértő.

Az igazolás beszerzése

Minden esetben a kifizetést teljesítő kötelezettsége, hogy az alvállalkozót írásban tájékoztassa arról, hogy a szerződés teljesítése esetén a kifizetés a közbeszerzési felelősségi szabály hatálya alá esik.

Amennyiben a felek a szerződést 2009. február 15. előtt kötötték, úgy ezt az írásos tájékoztatási kötelezettséget a kifizető a szerződés módosítása nélkül, egy egyoldalú tájékoztató nyilatkozattal is megteheti.

Ám ha a szerződés e határnap után keletkezett, akkor a szerződésben magában kell szerepelnie ennek a tájékoztatásnak; a szerződésmódosításnak legkésőbb a kifizetés napjáig meg kell történnie.

Az alvállalkozói lánc szereplői a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál tudja beszerezni az együttes igazolást, amely tartalmazza az adott vállalkozásnak a NAV-nál nyilvántartott adó- és vámtartozását, vagy azok hiányát.

Az igazolást a hatóság nyolc napon belül köteles kiadni, a vállalkozó kérheti azonban, hogy az igazolást egy meghatározott napra állítsák ki; az igazolás kiállítása illetékmentes.

Lehetséges kockázatok

Amennyiben az igazolás bemutatására kötelezett alvállalkozó nem tud nemleges (nullás) adóigazolást bemutatni és nem is szerepel a köztartozásmentes adatbázisban, úgy a kifizetést teljesítőnek az adóhatóság intézkedéséig, az igazolásban feltüntetett köztartozásnak és a kifizetéshez kapcsolódó áfa összegének a különbségét vissza kell tartania.

Amennyiben a kifizetést teljesítő nem így jár el és az alvállalkozó fennálló köztartozása ellenére részére kifizetést teljesít, úgy a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért - mutatott rá a Kovácsné dr. Ihász Anita.

A kifizetést teljesítő egyetemleges felelőssége az alvállalkozó köztartozásáért csak abban a pillanatban szűnik meg, mikor az adóhatóság a végrehajtás szabályai szerint intézkedik az őt megillető követelés lefoglalásáról.

Amennyiben a kifizetést teljesítő nemleges együttes adóigazolás nélkül teljesít kifizetést, úgy a kifizetés összegének húsz százalékáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható; sokat kockáztat tehát az a kifizetést teljesítő, aki nem tesz eleget a jogszabályi követelményeknek.

További sajátosságok

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda közbeszerzési szakértője szerint a szabályozás további sajátossága, hogy azt a Kbt. szerinti ajánlatkérő, illetve a nevében eljáró más személy és a nyertes ajánlattevő között létrejött szerződésekre is alkalmazni kell.

Dr. Sjamsuddin Edit utalt rá, mindezt azzal az eltéréssel, hogy az ajánlatkérőt nem terheli a visszatartási kötelezettség az ajánlati, vagy a teljesítési biztosítékra, illetőleg az ajánlatkérőnek egyetemleges felelőssége nem keletkezik.

Az ajánlatkérő is köteles tehát vizsgálni az ajánlattevője köztartozás mentességét, de rá nem vonatkozik az egyetemleges felelősség. Továbbá, a szabályt az ajánlattevővel szemben csak az ellenszolgáltatásnak az alvállalkozóknak járó részen felüli része tekintetében kibocsátott számlára kell alkalmazni.