Cash-pooling: a pénzügyi jog nem kerülhető meg

Az úgynevezett cash-pooling egy pénzügyi, számlavezetési megoldás, amely nagy előnyöket hozhat a cégeknek, ám a pénzügyi jogi és adóügyi előírásokat maximálisan figyelemben kell tartani - fejtette ki a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa.

A cash-pool privilegizált banki termék, amelyet a hitelintézetek a kiemelt ügyfeleik számára tesznek elérhetővé. Kondícióit egyedileg alakítják ki, kizárólag igazolhatóan együttes irányítás alá tartozó ügyfélkörnek.

Az ügyfeleik, a cash-pool-t alkalmazó vállalatcsoportok ugyanakkor a bankok versenyeztetésével (a közbeszerzési kötelezettség alá eső ajánlatkérők esetén közbeszerzési eljárás útján) csökkenthetik az ilyen jellegű bank-pénzügyi szolgáltatások költségeit.

A Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője szerint a holding és az általa irányított leánytársaságok működése során a cash-pool technikák alkalmazásával nagymértékben javítható a cégcsoport egészének likviditása.

Dr. Bolvári Zoltán ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy a cash-pooling (ami lényegében csoportos számlavezetés összevezetéssel) egy pénzügyi, számlavezetési megoldás, amelyet azonban nem lehet a mindenkor hatályos pénzügyi jogi és adóügyi előírások figyelmen kívül hagyásával alkalmazni.

Nincs részletes szabályozás

A jogi szakértő szerint figyelemreméltó, hogy a cash-pool-nak nincs részletesen szabályozott jogi háttere. A Nyugat-Európában széles körben alkalmazott megoldás viszonylag lassan, az elmúlt évtizedben gyűrűzött be hazánkba.

Ám tény: a hatályos számviteli szabályok (a számviteli törvény, illetve a közreműködő bankra irányadó 250/2000. kormányrendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól) nem tartalmaz külön előírást a cash-pool rendszerekre.

Alkalmazása az állami és önkormányzati holding csoportok, illetve a magán konszernek működésének köszönhetően vált egyre elterjedtebbé.

A cash-pooling, mint integrált likviditáskezelési megoldás adójogi és számviteli háttere is folyamatosan, és csak különféle adózási, számviteli állásfoglalások köszönhetően tisztázódott ki.

Dr. Bolvári Zoltán szerint ez lényegében egyfajta számla-összevezetés. Egy ténylegesen könyvelt cash-pool szisztémában a felesleges pénzek a főszámlára kerülnek, ahonnan a hitelt felvevő tagok forráshoz juthatnak. Egy MNB-rendelet meghatározza a fogalmat.

Különböző konstrukciók

Eszerint, ha az ügyfélcsoport bankszámláinak - általában nap végi - összevezetése egy főszámlára ténylegesen megtörténik, s az egyes pool-tagok a főszámla egyenlege erejéig egymást hitelezik, a bank pedig csak a főszámla mínuszba menetele esetén nyújt hitelt az ügyfélcsoportnak.

Ettől elérő a kamat pool (azaz a virtuális, vagy notional pool) konstrukció, amely nem jár tényleges számla-összevezetéssel, nem kerül rá a főszámlára az összeg, ugyanakkor naprakészen tudható a csoport pozíciója.

A számlavezető bank a cash-pool szolgáltatás nyújtásakor a vezető taggal (pool-leader) kötött számla (összevezetési) szerződés szerint a banküzemi napzárás során a tagszámlák megadott egyenleg feletti összegét a főszámlára vezeti.

A Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője szerint amennyiben a tagszámla egyenlege a számlatulajdonos által megadott egyenleg alá csökken, feltölti a tagszámlát a főszámláról.

Meghatalmazás bizományosi szerződésben

A tagszámlák terhére benyújtott megbízások fedezetvizsgálatánál a bank a tagszámlák és a főszámla összesített egyenlegét, valamint a főszámlához rendelt hitelkeretet veszi figyelembe.

A további résztvevő tagok bizományosi szerződésben hatalmazzák meg a vezető tagot, akinek a számlájára, mint főszámlára az egyenleg átvezetésre kerül, egyben e szerződés ugyanakkor korlátozza vagy kizárja a tagok önálló befektetési lehetőségeit.