Tiltakoznak az ügyvédi kamarák a bírák kényszernyugdíjazása ellen

A Magyar Ügyvédi Kamara és a Budapesti Ügyvédi Kamara egyaránt tiltakozik a bírák kényszernyugdíjazása ellen, és az erről szóló előterjesztés megfontolására kéri a kezdeményezőket.

A Budapesti Ügyvédi Kamara számára nem világosak annak az indítványnak a céljai, mely a nyugdíjkorhatár elérésével elküldené a bírókat.

Dr. Réti László rámutatott: a bírói kar 60 százaléka negyven évnél fiatalabb. Az elnök nem hiszi, hogy ezt a javaslatot bármiféle hatástanulmány megelőzte volna.

Az intézkedés a következő két évben majdnem 600 főt, azaz a bírói kar húsz százalékát eltávolítaná, főleg a felső bíróságokon és a másodfokú tanácsokban.

A jog gyors változása amúgy is csökkentette a bíráskodás kiszámíthatóságát - emelte ki dr. Réti László. Egy ilyen lefejezés, a joggyakorlatot még jobban elbizonytalaníthatja és a betárgyalt ügyeket érintő személycserék lelassíthatják a pereket.

Ez a gazdaságot és a jogkeresők érdekeit nem szolgálná, pont a gyorsítással ellenkező hatást válthatna ki. Kérdés az is, honnan pótolnák a nagy számban távozókat, hiszen nincs öt-hatszázzal több kiképzett fogalmazó.

Az ügyvédek ugyan mindíg támogatták a két hivatásrend közötti átjárást.- különösen a gazdasági és a gazdasági büntető ügyekben lenne hasznos, ha hosszabb ügyvédi praxis után ítélkeznének a bírák - de ez a drasztikusan gyors megoldás jelentős kockázatokkal járna.

Az sem világos, hogy amíg a korhatár elérésekor nyudíjba menetel nem kötelező, hanem egy jog, miért diszkriminálnák pont a bírákat a kötelező távozással - tette fel a kérdést a kamara elnöke.

Az országos kamara is tiltakozik

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége is tiltakozik, álláspontjuk szerint az igazságszolgáltatás zavartalan működése, ennek keretében a kormányzati programban is kiemelt szerephez jutó eljárás-gyorsítás, minden állampolgár elsőrendű érdeke.

Ezért az országos kamara elnöksége aggodalommal értesült arról, hogy az alkotmányozási folyamatban felmerült a bírói életpálya jelentős megrövidítésének szándéka.

Mintegy háromszáz bíró - közöttük a hivatásrend legtöbb tapasztalattal rendelkező szakmai tekintélye - egy éven belül történő nyugdíjaztatása feloldhatatlan működési zavarokhoz vezethet.

Az elnökség ezért arra kéri a döntéshozókat, hogy a célokat és társadalmi hatásokat ismét áttekintve, fontolják meg az előterjesztés helyességét.

Jelenleg hetven év a korhatár

Kettőszáz körül van azon bírák száma, akiket érintene Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének javaslata, amely szerint a jövőben legfeljebb az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatna fenn a szolgálati jogviszonyuk.

Lázár János hétfőn nyújtotta be a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatához azt a kapcsolódó módosító indítványát, amely szerint legfeljebb az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig - amely 62-ről fokozatosan emelkedik hatvanöt évre - állhatna fenn a bírák szolgálati jogviszonya.

A jelenlegi szabályok szerint a bírói jogviszony felső korhatára hetven év.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szóvivője elmondta, hogy a mintegy háromezer tagot számláló bírói karból hat-nyolc százalék a 62 év felettiek aránya.

Szűcs Péter hozzátette, a nyugdíjkorhatár sávos emelése miatt azonban nem lehet egyelőre pontos számot adni arra, hogy elfogadása esetén pontosan hány bírát érinthetne a kezdeményezés.

A Fidesz-KDNP azonban nemcsak a felső, hanem a bírák kinevezésének alsó korhatárát is szabályozná az új alkotmányban. Ezt - ahogyan az már a múlt héten benyújtott módosító indítványok egyikéből kiderült - a 30. életévhez kötnék.

Az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága március 29-ei ülésén a 30. életévhez kötött alsó korhatár alaptörvényben rögzítését támogatta, a felső korhatárról viszont vita alakult ki a testület keddi tanácskozásán, és végül a Fidesz frakcióvezetőjének javaslata nem is kapott még egyharmados támogatást sem.