Dr. Cser-Palkovics Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabályváltozások következtében, az úgynevezett egybeszámítás során ismét vizsgálni kell azt, hogy az egyes közbeszerzéseket több ajánlattevő is képes-e teljesíteni.
A Kbt. átfogó módosításáról rendelkező 2010. évi LXXXVIII. törvény 2010. szeptember 15-ei hatállyal, több ponton könnyített az egybeszámítás merevnek tűnő rendszerén.
Az egybeszámítást eredményező feltételek közül törölték azt, hogy azoknak a beszerzéseknek az értékét egybe kell számítani, melyeket egy ajánlattevő is képes lenne teljesíteni.
A jogalkalmazás során ez a - földrajzi korlátok nélkül érvényesülő - rendelkezés komoly nehézséget okozott az ajánlatkérők számára, ezért ennek eltörlése sok gondot vett le a jogalkalmazók válláról.
Az egységes döntőbizottsági és a bírósági joggyakorlat ugyanis ezt a szabályt korábban úgy értelmezte, hogy amennyiben az elvi lehetősége fennáll annak, hogy bárhol a világon létezik egy olyan ajánlattevő, aki képes a tervezett beszerzéseket egyedül is megvalósítani, akkor ez a törvényi feltétel már teljesül.
Ez a gyakorlatban azt vonta maga után, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság kivétel nélkül megállapította az azonos ajánlattevővel való szerződéskötés elvi lehetőségét, ha a közbeszerzés rendeltetése azonos volt.
A Patay Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: nyilvánvaló ugyanis, hogy az azonos tárgyú munkák ugyanazon ajánlattevőtől is megrendelhetőek.
A jogalkotó - vélhetően - hasonló megfontolásokból feleslegesnek tekintette ezt a mindig érvényesülő rendelkezést, és ezért hatályon kívül helyezte.
Jelentkező probléma
A jogszabály-módosítás eredményeképpen ugyanakkor azoknak az azonos tárgyú közbeszerzéseknek az értékét is egybe kellett számítani, melyeket kizárólag más-más ajánlattevő volt képes teljesíteni.
Minden olyan közbeszerzésnél jelentkezett ez a probléma, melynél a kizárólagos jogok (például szerzői jog, koncessziós jog, kezelői jog) védelme miatt kizárólag csak egy meghatározott ajánlattevővel lehetett szerződést kötni.
A törvényi feltétel visszaállításával csak az ajánlatkérő nem köteles az azonos tárgyú közbeszerzések értékét a jövőben egybeszámítani, ha az egyes beszerzések megvalósítására kizárólag egy ajánlattevővel lehet szerződést kötni.
Kivételes szabályok mikro-, kis- és középvállalkozásoknak
A mikro, kis- és középvállalkozások számára a szeptemberi átfogó törvénymódosítás egyik legnagyobb eredménye az a könnyítés volt, hogy a becsült érték kiszámítása során más közbeszerzés becsült értékével nem kell egybeszámítani bizonyos közbeszerzéseket.
Ezek pedig azok voltak, amelyek becsült értéke szolgáltatás és árubeszerzés esetében 21 031 200 forintnál, az építési beruházások esetében pedig 262 890 000 forintnál kevesebb - húzta alá dr. Cser-Palkovics András.
Feltétel volt azonban, hogy ezen egybe nem számított közbeszerzés értéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit az egybeszámítási szabályok alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő.
A jogalkotó kifejezett szándéka ugyanis az volt, hogy az egybeszámítási szabályok enyhítésével a közbeszerzések lehető legnagyobb részét a nagyobb nemzetközi nyilvánosságot kapó közösségi szabályok helyett a nemzeti közbeszerzési szabályok alá terelje.
A szakemberek mindezzel abban bíztak, hogy a könnyítés a magyar piacról több információval rendelkező hazai mikro-, kis- és középvállalkozások piacszerzési képességét erősíti.
Tekintettel azonban arra, hogy ez a kivétel kizárólag a közösségi szabályok alá eső közbeszerzésekre vonatkozik, a nemzeti rezsim alá eső közbeszerzésekre nem, a joggyakorlatban számos értelmezési kérdés merült fel.
Új szabály a kivétel korlátjára
Ezen értelmezési problémákat kívánja orvosolni az említett kivétel korlátjának is tekinthető új szabály [Kbt. 40. § (6) bek.]. Ennek lényege az, hogy a kivétel alá eső közbeszerzéseket kizárólag két részre lehet szétbontani.
A nagyobb értékű közbeszerzésre akkor is a közösségi eljárásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha annak értéke egyébként nem éri el a közösségi értékhatárt. Ez azt is jelenti, hogy kizárólag a kisebb értékű közbeszerzéseket lehet majd a jövőben a nemzeti szabályok szerint megvalósítani.
Mindebből az következik, hogy a jogalkotó szűkítette a kivétel érvényesülésének határát, ennek igénybevételét kizárólag a kisebb értékű közbeszerzések körében tartotta fenn.