Magyarországon 1,2 millió lakás-takarékpénztári szerződés van; az ügyfelek nagy száma azt bizonyítja, hogy meglehetősen sikeres termékről van szó.
A pénztárakkal szerződők számára a felmérések szerint a termék fő vonzerejét az állami támogatással elérhető kedvező befektetési hozam, illetve a befektetés stabilitása, a hosszú távú öngondoskodás, valamint a rendkívül kedvező hitellehetőségek jelentik.
Bizonyára számos ügyfélnek feltűnt, hogy a lakás-takarékpénztárak viszonylag alacsony kamatot fizetnek - fejtették ki a versenyhivatal szakértői.
A termékek betéti kamata egy-három százalék körül mozog, ami egyes termékek esetén önmagában (az állami támogatás nélkül) akár negatív hozamot is eredményezhet, miközben a hasonló időtávú befektetések hozama Magyarországon az utóbbi 15 évben meglehetősen magas volt.
A konstrukció sajátosságai
Ez a helyzet részben magyarázható a lakás-takarékpénztári konstrukció sajátosságaival.
A termék a betétekre fizetett alacsony kamatból finanszírozza az alacsony hitelkamatokat. A pénztárak által kínált négy-nyolc százalékos forintkamatoknál nehéz ma kedvezőbbet kínálni Magyarországon
A hitelezési aktivitás viszont alacsony: eddig az ügyfelek mindössze körülbelül négy százaléka vette igénybe az úgynevezett normál hitelt - mutattak rá a GVH szakértői.
Ez a helyzet részben magyarázható a sokat változó kormányzati támogatási politikákkal és a devizahitelezéssel, illetve a megtakarítási idő miatt a hitelezés törvényszerű "késedelmével".
Kutatások és tapasztalatok
Kutatások és más országok tapasztalatai azonban azt bizonyítják, hogy egy jelentős réteg csak befektetésre, megtakarításra fogja használni ezt a konstrukciót.
Az ilyen típusú ügyfelek esetében a pénztárak szép nyereséget érhetnek el, hiszen az alacsony betéti kamatokat magasabb hozamból kell kigazdálkodniuk.
Miért nem kínálnak akkor a pénztárak magasabb betéti kamatokat? Logikusnak tűnhet, hogy magasabb betéti kamattal rengeteg új ügyfelet lehetne szerezni, ez azonban veszélyeztetheti a rendszer biztonságos működését.
A befektetésre váró befizetések ugyanis folyamatosan (havonta) érkeznek a pénztárhoz, így a néhány év múlva érkező befektetésekre magas kamatokat vállalni olyan kockázatot jelenthet, ami akár a pénztár stabilitását is veszélyeztetheti.
Megfontolásra érdemes
Annak érdekében, hogy a befektetéseken a magas kamatkörnyezet miatt keletkezett hozam nagyobb része jusson a fogyasztókhoz, és a rendszer biztonságos működése se kerüljön veszélybe.
A GVH álláspontja szerint érdemes megfontolni, hogy az egyébként rendkívül alaposan szabályozott piacon kerüljön alkalmazásra egy új, a befektetések többlethozamára vonatkozó szabály.
Ennek értelmében az olyan ügyfél, aki nem kíván élni az alacsony kamatú hitel lehetőségével, legyen kötelezően jogosult egy visszatérítésre annak függvényében, hogy megtakarításai ideje során a pénztár mekkora hozamot ér el.
Érdek a hosszútávú stabilitás
Annak érdekében, hogy a rendszer hosszú távon stabil maradhasson, érdemes áttekinteni és biztosítani az állami támogatások fenntarthatóságát.
Ennek során a támogatás harminc százalékos mértékének csökkentése indokolt lehet, hiszen a magas mérték fenntarthatósága egyrészt bizonytalanságot jelent költségvetési szempontból, másrészt olyan ügyfeleket is a lakás-takarékpénztárak felé terelhet, akik esetleg más befektetési formát választanának.
A hitelezési piacon folyó verseny szempontjából a GVH szerencsésnek tartaná, ha a megtakarítási idő lejárta előtt folyósított áthidaló kölcsönök tekintetében tett lazító szabályok felülvizsgálatra kerülnének.
Tekintettel arra, hogy a lakás-takarékpénztári konstrukciónak nem az azonnali támogatott lakáscélú hitelezés a célja, hanem a hosszú távú megtakarításokon alapuló alacsony kamatú hitelezés.