Munkavállalás: május elsejétől szabad az út Ausztriába

Az osztrák munkajogi szabályok 2011. május elsejével hatályba lépett változásai eredményeképp a magyar állampolgárok minden korábbi szabályozáshoz képest szabadabban vállalhatnak Ausztriában munkát - tudtuk meg a Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás szakértőjétől.

A magyar munkavállalók külföldi foglalkoztatását eddig számos nehézség: engedélyezési és bejelentési kötelezettség, illetve egyéb adminisztrációs terhek és jogszabályi korlátozások nehezítették - mutatott rá a Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás szakértője.

Dr. Horváth Linda kiemelte: az Európai Unió által megkövetelt jogharmonizáció keretében az új tagállamok csatlakozási szerződése alapján az osztrák munkajogi szabályok 2011. május elsejével hatályba lépett változásai eredményeképp ezek részben megszűnnek, részben nagymértékben leegyszerűsödnek majd.

A jogharmonizáció többek között azt jelenti, hogy a magyar munkavállalók azonos feltételekkel, jogokkal és kötelezettségekkel dolgozhatnak, mint az Európai Unió régebbi tagállamainak állampolgárai.

Tehetik pedig mindezt azokban a tagállamokban is, amelyek eddig átmeneti rendelkezéseikben fenntartották a korlátozásokat, és munkavállalási engedélyhez kötötték a magyar állampolgárok foglalkoztatását. A célországok sorában előkelő helyet foglal el Németország mellett Ausztria is.

Három hónapot meghaladóan

A beutazási,- tartózkodási,- és letelepedési szabadság a szabad munkaerő-áramlás elengedhetetlen kiegészítő szabadságaiként vannak jelen. A letelepedési szabadság ugyanúgy igaz az unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező, jogszerűen létrehozott társaságra is.

A magyar munkavállalók más uniós tagállam területére szabadon beutazhatnak, és ott munkavállalás céljából három hónapig bejelentés nélkül tartózkodhatnak - emelte ki a Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás szakértője.

A három hónapot meghaladó tartózkodás engedélyezését az Európai Unió tagállamainak eltérő szabályai külön feltételekhez, Ausztriában többek között tényleges munkavégzéshez, vagy megfelelő anyagi fedezet, illetve biztosítás meglétéhez kötik.

Igazolás és bejelentési kötelezettség

A három hónapot meghaladó tartózkodást az erre illetékes szervnél (tartományfőnöki hivatal, megyei jogi városokban az adott városi hivatal) előzetesen be kell jelenteni, amely erről igazolást állít ki.

Nem szabad elfeledni - húzta alá dr. Horváth Linda -, hogy a három hónapos tartózkodáson túl a lakcím-bejelentési kötelezettségnek is eleget kell tenni.

Azon hazai munkáltatók pedig, akik folyamatos munkavégzés céljából Ausztriába küldenek munkavállalókat a foglalkoztatás megkezdését megelőzően, kötelesek a munkavégzésről szóló bejelentést az osztrák Pénzügyminisztérium mellett működő, az illegális foglalkoztatást felügyelő szervnél legkésőbb a munkafelvétel előtt egy héttel meg kell tenni.

Az osztrák gyakorlat

A külföldi munkavállalás szabadsága legjobban az engedélyhez kötöttség eltörlésében mutatkozik meg - fejtette ki a Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás osztrák partnerirodája (a Nemetschke Huber Koloseus Rechtsanwälte GmbH) szakértője.

Dr. Kovács-Andor Levente ügyvéd szerint szigorítják például a munkaügyi ellenőrzések során kiszabható büntetések mértékét és önálló büntetőjogi, illetve szabálysértési tényállásban rendelik büntetni a kötelező minimálbér megsértését is.

Kiemelte: ahhoz, hogy egy magyar munkavállaló saját elhatározásából, önállóan vállaljon Ausztriában munkát, vagy az itthoni munkáltató egy külföldi projektjén kiküldetésben dolgozzon, Ausztria 2011. május elsejétől sem kiküldetési engedélyt nem kérhet be, és a munkavégzést sem kötheti a foglalkoztatási hivatala által kiállított munkavállalási engedélyhez.

A korábban különösen érzékeny területnek nyilvánított szektorokban (mint például építőipar, kertészeti szolgáltatás, szociális munka, otthoni ápolási szolgálat, takarítás stb.) is feloldottak minden korábbi korlátozást.

Kiküldetés és kirendelés

Ha a magyar munkavállaló nem saját maga megy ki dolgozni Ausztriába és köt munkaszerződést egy kinti céggel, hanem az itthoni munkáltatója utasítására kell kint munkát végezni, akkor ez utóbbi három, különböző módon is megvalósulhat: kiküldetés, kirendelés, vagy munkaerő-kölcsönzés keretében.

Mindhárom esetben főszabályként a magyar munkajog lesz alkalmazandó akkor is, ha a munkavállaló ideiglenesen külföldön (is) végez munkát - hívta fel a figyelmet a Nemetschke Huber Koloseus Rechtsanwälte GmbH) szakértője.

A magyar munkajogi szabályok szerint kiküldetésről beszélünk akkor, ha a külföldi munkavégzésre a magyar cég gazdasági érdekében és csak ideiglenesen kerül sor és a munkavégzés során a munkavállaló az eredeti, magyar munkáltatója részére végzi a munkát.

Ilyenkor az utasítási jogokat továbbra is a magyar munkáltató gyakorolja, a munkavállaló bére az esetek többségében a napidíjjak ugyan kiegészül, de egyébként változatlan marad.

Kirendelésre akkor kerül sor, ha az eredeti munkáltató egy másik - vele meghatározott feltételek szerinti közelebbi kapcsolatban lévő - munkáltatóval megállapodást köt, amely alapján, a munkavállaló a másik munkáltató felügyelete alatt és annak utasításai szerint dolgozik.

Ebben az esetben a munkáltatói jogokat a "fogadó" cég gyakorolja, a munkavállalónak viszont eredeti munkaszerződése szerinti bér jár. Hangsúlyozandó, hogy alkalmazni kell a fogadó munkáltatónál érvényben lévő kollektív szerződés munka- és pihenőidőre, illetve ha a munkavállalóra nézve kedvezőbb: a munka díjazására vonatkozó rendelkezéseit is.

A kiküldetéssel ellentétben tehát a kirendelésnél a munkavállaló gyakorlatilag ideiglenesen egy másik munkáltatónak dolgozik - mondta dr. Kovács-Andor Levente.

Munkaerő-kölcsönzés

A munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó cég munkaszerződést köt a munkavállalóval, majd a kölcsönvevő cégektől érkező igényeknek megfelelően kikölcsönzi őt egy munkáltatóhoz. Ezt a céget nevezzük kölcsönvevőnek.
A kölcsönzés a két cég között ellenérték fejében történik. Kölcsönzés esetén a munkáltatói jogokat a kölcsönadó és a kölcsönbe vevő a köztük létrejött megállapodásnak megfelelően, megosztva és együttműködve gyakorolja.

A munkavállalóra a kölcsönvevőnél életben lévő munka- illetve pihenőidőre vonatkozó szabályok az irányadóak - ám a munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó munkáltató gyakorolhatja. Mind a munkavégzés helye szerinti munkavédelmi szabályok, mind az egyenlő bánásmód követelményének megtartásáért a kölcsönvevő munkáltató felel.

Főszabályként az egyenlő munkáért-egyenlő bér elvét kell az olyan kölcsönzött munkavállalók esetében alkalmazni, akik legalább 183 napja dolgoznak folyamatosan a kölcsönvevőnél. Esetükben a személyi alapbért a kölcsönvevőnél velük azonos munkakörben dolgozó más munkavállalók személyi alapbérének alapul vételével meghatározni.

A magyarországitól eltérő előírások

A határon átnyúló munkavégzésről szóló uniós irányelv rendelkezéseit Ausztria a saját belső joganyagába is átvette így Ausztriában továbbra is be kell tartani a külföldi munkavállalók vonatkozásában is a díjazásra, munka-és pihenőidőre vonatkozó jogszabályi és kollektív szerződéses előírásokat.

Figyelemreméltó előírás, hogy a küldő -azaz jelen esetben a magyar - munkáltató felel azért, hogy a foglalkoztatás megfeleljen azon ország előírásainak, amelyben a munkavégzés történik - hangsúlyozta a Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás osztrák partnerirodája szakértője.

A hazai munkáltatónak a dolgozója külföldi munkavállalásának megtervezésekor tehát tekintettel kell lennie a külföldi, adott esetben a hazaitól eltérő előírásokra.

Ezek többek közt a leghosszabb munkaidőre; az éves fizetett szabadságra; a minimálbérre; a foglalkoztatás feltételeire; a biztonságos munkavégzés feltételeire; az egészségügyi védelemre; valamint a terhes nők, gyerekek és fiatalkorúak foglalkoztatására, végül pedig az egyenlő bánásmód követelményének megtartására vonatkoznak.

Fontos tudni, hogy Ausztriában a munkáltató és az őt egy feladat ellátásával megbízó vállalkozó egyetemlegesen felelnek a munkavállalókkal szemben a díjazásra vonatkozó szabályok megtartásáért. (A cikk második részét hamarosan közöljük - a szerk.)

A kivétel

Fentiek alól kivételt jelentenek úgynevezett összeszerelési munkák - ez a kifejezés rövid ideig tartó, főként szállítási szerződés alapján történő első összeszerelési illetve üzembe helyezési munkálatokat takar. Összeszerelési munka esetén az osztrák munkáltatóra kiterjedő kollektív szerződés bérfizetésre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a magyar munkavállalóra, ha a munkavégzés időtartama a három hónapot nem haladja meg.

Ha a munkavégzés nem tart tovább nyolc napnál, a szabadságra és a pihenőidőre vonatkozó osztrák szabályok sem vonatkoznak a külföldi munkavállalóra. Ez a kivétel azonban nem vonatkozik az építőipari munkálatokra, így az építőipari munkálatok elvégzésére Ausztriába kiküldött, kirendelt vagy kölcsönzött munkaerőre, ebben a szektorban a foglalkoztatás első napjától kezdve vonatkoznak a fent említett korlátozások