Ügyvédi munkadíjak: egy iroda nem alakulhat át a "damaszkuszi bazárrá"

Magyarországon ügyvéd és ügyfél között szabad megállapodás a jogi képviselő munkadíjának nagysága, mértéke, ám az ügy értékének, a jogász értékrendjének, a szakmai, etikai követelmények betartásának mégis elkerülhetetlen szerepe van - tudta meg az [origo] dr. Hidasi Gábor ügyvédtől.

Az ügyvédi munkadíj mértékére nézve nincs kamarai ajánlás, nincs jogszabályi, etikai előírás, a bírói gyakorlat szerint például a megbízási díj feltűnő értékaránytalanság miatti megtámadhatósága kizárt (EBH2002. 643.; BH2002. 321.), ám az ügyvéd értékrendjének mégis van szerepe, és kell, hogy legyen szerepe a folyamatban - mutatott rá dr. Hidasi Gábor ügyvéd.

Összességében, a megbízási díj, mégis egyértelműen szabad megállapodás tárgya. E díj két eleme a munkadíj, valamint a költség (költségátalány), melyek pénzben, és akár külföldi pénznemben is kiköthetők.

Munkadíj fejében nem tilos kikötni értékpapírt, értéktárgyat, részesedést, ingatlant sem, ám ezek pénzbeli értékét is célszerű kifejezni, mert a díj a közterhek számításának alapja, ideértve természetesen az áfát is.

Az, hogy egy ilyen megállapodás nem tilos, nem jelenti azt, hogy etikus - húzta alá a szakember -, aki szerint az ügyvédi hivatáshoz nem méltó, sőt tekintélyromboló, ha a megbízási díjat az ügyvéd nem pénzben köti ki, és nem pénzben szedi be.

Értékrend és érték

A díj mértékét az ügyvéd értékrendjén túl magának az ügynek értéke, nehézségi foka is törvényszerűen befolyásolja.

Megtörténhet, beláthatatlan ideig tart, megjósolni sem lehet, hány tárgyalási forduló, mennyi munka szükséges a képviselet szakszerű, felelősségteljes ellátáshoz - ilyenkor értelemszerűen magasabb a díj.

Az ügy lehet ennél jóval egyszerűbb is, egy kisebb szerződésmódosítás, egy tipikus adás-vételi kontraktus; ezekben az esetekben a jogi képviselő munkaideje, szellemi energiája is kevésbé van igénybe véve.

"Gyönyörű ügyek" és politikai kockázat

Megtörténhet az is - mutatott rá dr. Hidasi Gábor -, hogy például az ügyfél nem tud fizetni, teljesítőképessége szerény, ám maga az ügy, a jogász számára "gyönyörű", igazi szakmai kihívás.

Ezt adott esetben még ingyen is elvállalja, miként akár akkor is így tesz, ha az ügy "reklámértéke" olyan nagy, hogy az ügyvéd nevét nagyon sokan megismerik - ez egyfajta ráfordításnak számít.

Beszélni kell az olyan ügyekről, melyeknek úgymond politikai kockázata van, és nem is elsősorban az elvégzett jogászi munka miatt, hanem azért mert a későbbiekben, az eljáró képviselőt besorolhatják az egyik, vagy másik politikai oldalhoz.

Miközben az egésznek semmi köze a valós szimpátiához, vagy az esetleges politikai semlegességhez.

Ha ügyvéd és ügyfél megállapodik egymással, a képviselő megteszi a maga ajánlatát, amelyre a másik fél reagál, és szintén javaslattal él; itt kompromisszumokra van szükség a majdani partnerek részéről.

Dr. Hidasi Gábor ugyanakkor hozzátette, egy ügyvédi iroda nem alakulhat át a "damaszkuszi bazárrá", vagyis az alkuknak is megvan a maga illemtana, lehetősége, természete, stílusa. Óvakodni kell attól a látszattól, hogy az ügyvéd a hivatásával kereskedik.

Amikor mindenki hibás

Jogerősen megnyert ügyek esetében mindenki elégedettebb, ám mi van akkor, ha a per, az ügy "elveszett", a jogerős döntés nem kedvező? Dr. Hidasi Gábor aláhúzta, az ügyvédi megbízás esetében - hacsak a felek nem sikerdíjban állapodtak meg - díj a remélt eredmény hiányában is jár.

Jogerős döntést a bíróság hivatott hozni, és ez nem tetszhet mindenkinek. A vesztes fél az esetek nem elhanyagolható részében mindenkit hibáztat. Tipikus jelenség, hogy mindenekelőtt saját jogi képviselőjében keresi a kudarc okát.

Az ügyvédi kamarákhoz természetesen lehet beadványokat intézni, vizsgálatot, fegyelmit eljárást kérni a jogi képviselő tevékenységével összefüggésben. Az adatok szerint egyébként az ilyen ügyek többsége alaptalannak bizonyul - már az első rostán kihullik.

A tapasztalatok arról is árulkodnak, hogy elsősorban akkor marasztalják el az ügyvédeket, ha például olyan szarvashibát követtek el, hogy határidőt mulasztanak, nem nyújtanak be időben egy-egy iratot, és ennek következtében születik kedvezőtlen határozat.

Dr. Hidasi Gábor szerint az ügyfelek bizalmának elnyerése nem csupán siker kérdése. Az ügyfélben még sikeres ügyvitel esetén is csalódást és bizalomvesztést okozhat, ha ügyvédje nem elérhető, nem tájékoztatja megfelelő időben és módon az ügy állásáról, tájékoztatása nem igazodik az ügy jogi és etikai realitásaihoz.

Internet és "felkészült" ügyfelek

Az elmúlt évek tapasztalata az is, hogy az ügyfelek sok esetben már "felkészülten" érkeznek az ügyvédi irodákba, sok mindennek utánanéztek az interneten, törvényhelyeknek, bírósági döntéseknek, begyűjtötték a véleményeket. Az "olvasott" ügyfél azt hiszi, hogy képes szakmai utasításokat adni és ezeket az ügyvéd köteles követni.

Ez nyilván téves személet. Nem véletlenül létezik jogászképzés évezredek óta, és az ügyvédkedés mindig is egy sajátos segítő-védő hivatás volt. Orvosi szakkönyveket is lehet olvasni, még sem hagynánk magunkat megoperáltatni egy "olvasott laikussal".

Az ügyvédi - tehát nem csupán jogászi - felkészültség magasabb minőség. Speciális szakmai ismereteket és jártasságot feltételez. E munka sajátja egy sajátos viselkedéskultúra is, mellyel az ügyvéd képes a kulturált meggyőzésre, érveinek elfogadtatására a bíróval, a hatósággal és az ellenféllel.

Egy laikus hozzáolvasásai, bizonyos megszerzett információkból való következtetései sohasem érik el a szakember munkájához hasonló minőségi szintet.

Nyugat-európai színvonalú és ingyenes

A hazai ügyvédi munkadíjak gyakorlatában kettős tendencia figyelhető meg - emelte ki a szakember. Az ügyvédi munkadíjak felső határa emelkedik és igazodik a nemzetközi trendekhez. Vagyis, bizonyos jellegű jogászi munkák esetében a magyarországi díjak már megfelelnek a nyugat-európai gyakorlatnak.

Ám megfigyelhető egy demoralizáló, az ügyvédi munkát devalváló, rossz gyakorlat is. Sokan, főleg a kezdő kollégák közül, mélyen a "piaci ár" alatt, vagy egyenesen ingyen vállalnak ügyeket. Ez segíthet egyesek ügyfélszerzési gondjain.

A Budapesti Ügyvédi Kamara azonban éppen ezen a gyakorlaton keres "fogást", mert megalapozott álláspontja szerint az ügyvédi munka értéktelenné tétele nem lehet egy ügyvédnek sem a célja, nem lehet követendő út.

Lehetetlen szerződések, képtelen ügyek

Elvileg - a feltűnő értékaránytalanság kizártsága okán - kizárt, hogy ügyvédi megbízási szerződés uzsorának minősüljön pusztán azon az alapon, hogy az ügyvéd a megbízási díj kikötésekor kihasználta a megbízó helyzetét (Ptk. 202.§).

A bírói gyakorlat értelmében a megbízási díj lehet tisztességtelen, ha a megbízás létrejöttének körülményei, a megbízás jellege és a díj mértéke vagy számításának módja jó erkölcsbe ütközik, különösen, ha a megbízási díj közpénzből származik.

Ekkor a megbízás egésze vagy a díjkikötés semmisnek minősülhet. Ügyvédi megbízási szerződés körében ilyen bírói döntés ugyan nem ismert, de jogász közvetítői típusú szerződéséről mondtak már ki semmisséget jó erkölcsbe ütközés miatt (Legfelsőbb Bíróság Gfv. X. 30.191/203/8.).

A sikerdíj

Sikerdíj csak az ügyvitel sikerétől függhet. Nem függetlenedhet a megbízási szerződéstől például úgy, hogy kizárólag a megbízó üzleti sikereitől, egyéb üzleti bevételeitől, a megbízással össze nem függő kötelezettség- illetve tartozás-mentesüléstől, avagy a megbízó tevékenységétől, annak kockázataitól függjön.

A sikerdíj nem válhat a megbízó üzleti kockázatainak átvállalásává, mert ez méltatlan az ügyvédi hivatáshoz. A sikerdíj nem zárja ki a költségfelszámítást, de sikerdíj mellett is csak akkor lehet érvényesíteni költséget, ha abban a felek megállapodtak.

A sikerdíjat fix összegben, százalékban vagy e kettő kombinációjával lehet kikötni. Százalékos sikerdíj esetében pontosan definiálni kell, mi a számítás alapja illetve. Lényeges, hogy a felek a sikerdíj esedékességét pontosan meghatározzák.

Ha a részleges siker is sikernek minősül, meg kell határozni, hogy a fix összegű sikerdíj arányosan illeti-e meg az ügyvédet. A sikerdíj adójogi sorsa azonos a nem sikerdíj típusú munkadíjjal, azaz számla- és áfa-köteles adóalap.