Legkésőbb 2013 januárjától indul a gáztőzsde

A június 6-ai módosítás a 2010. július 20-án indult áramtőzsde mintájára és az eddig sikeresnek mondható működés tapasztalatai alapján a szervezett földgázpiac, azaz a gáztőzsde szabályait pontosítják a gáztörvény módosításával - mutatott rá a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

A gáztőzsdét a várakozásokkal ellentétben nem a napi földgáz és kapacitáskereskedelmi piacot jelenleg is működtető MOL leányvállalat az FGSZ, hanem az állami tulajdonú MVM fogja működtetni. A gáztőzsde legkésőbb 2013. január 1-jén indulna el.

A bécsi gáztőzsde már 2009. december 11-én elindult így az osztrák helyzeti előny a kezdetekben a börzén történő kereskedés volumenére is kihathat - fejtette ki a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Unger Balázs szerint mindenesetre az áramtőzsdével kapcsolatos eddigi tapasztalatok alapján a kereskedés komoly felfutására lehet majd számítani, amelynek hatása a fogyasztók számára mindenképp előnyös lesz.

Az uniós szabályokkal való harmonizáció

A Harmadik Energia Csomaggal való harmonizáció már korábban megkezdődött.

A márciusi módosítás alapvetően a szétválasztásra (azaz az ellátási és termelési tevékenységeknek a hálózatüzemeltetéstől való elkülönítésére) vonatkozó rendelkezések kibővítésére és hatékonyabbá tételére irányult, mind a villamosenergia-, mind a gázipar tekintetében.

A szétválasztás szabályozásának elsőrendű célja az infrastrukturális beruházások megkülönböztetéstől mentes ösztönzésének lehetővé tétele, továbbá ezzel összhangban, az új belépőknek tisztességes hálózati hozzáférésének és piac átláthatóságának biztosítása.

Az úgynevezett vertikálisan integrált társaságok három szétválasztási modell közül választhatnak a Harmadik Energia Csomag szabályaival összhangban - hangsúlyozta a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Három modell

Így az első a teljes tulajdonosi szétválasztási modell, a második a független rendszer irányító (ISO) modell és a harmadik a független átviteli irányítási (ITO) modell.

A villamos energia törvény és a gáztörvény eddigi szétválasztási szabályai csupán az ITO modellt ismerték, és nem tartalmazták (se lehetőségként, se kötelezettségként) az ISO vagy a teljes tulajdonosi szétválasztási modellt.

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője az új szabályozás értelmében tehát mindhárom modell alkalmazható, amelyek közül az érintett vállalkozás szabadon választhat.

Uniós ajánlás

Az uniós jogalkotók ajánlása szerint a belső érdekellentét feloldását és az ellátás biztonságának megvalósítását leginkább a teljes tulajdonosi szétválasztási modell biztosítja és az eredeti bizottsági javaslat is sokkal erőteljesebben támogatta ezt a modellt.

A szétválasztási modell értelmében ugyanazon személy vagy személyek nem lehetnek jogosultak egy termelési vagy ellátási vállalkozás irányításában való részvételre, és ezzel egy időben átvitelirendszer-üzemeltető vagy -irányító, illetve ezekre vonatkozó bármely jog gyakorlására.

A viszonylag bonyolultan megvalósítható tulajdonosi szétválasztás mellett, a szabályozás biztosít olyan lehetőséget is, amely alapján a vertikálisan integrált vállalkozások, az érdekek tényleges elkülönítése mellett, megtarthatják a hálózati vagyonon fennálló tulajdonjogukat.

A hatékonyság kérdése

Ezt szolgálják az ITO és ISO modellek, amelyek alapján a független rendszerüzemeltető vagy független átvitelirendszer-üzemeltető lát el minden rendszerüzemeltetői feladatot, így biztosítva a szétválasztást.

Ez azonban csak abban az esetben hatékony - figyelmeztetett a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője, ha a független rendszerüzemeltető vagy átvitelirendszer-üzemeltető működése részletes szabályoknak, valamint széles körű szabályozói ellenőrzési mechanizmusoknak van alávetve.

Lényeges változás továbbá, hogy ha a vertikálisan integrált társaság úgy dönt, hogy az ISO, vagy a teljes tulajdonosi szétválasztási modellt alkalmazza, akkor - összhangban a Harmadik Energia Csomaggal - többé már nem lesz lehetőség arra, hogy az adott társaság visszatérjen az ITO modellre.

Régóta fenntarthatatlan volt

A márciusi és a június 6-ai módosító csomagokkal a kormány megpróbált mind az EU tagságból eredő harmonizációs kötelezettségnek eleget tenni, mind a régóta fenntarthatatlan KÁT rendszer átalakítására javaslatot tenni - összegezte a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Unger Balázs szerint az utóbbi tekintetében azonban még nem került kialakításra olyan hosszútávú megoldás, amelyet mind a termelők, mind a fogyasztók elfogadnának.