Az új Ptk. jelentősen átalakíthatja a banki hitelezés biztosítéki rendszerét

Az új Polgári törvénykönyv kodifikációja során jelentős változások várhatóak a biztosítékok rendszerében. Igény mutatkozik arra, hogy átalakítsák, kijavítsák a modern banki hitelezés egyik kedvelt biztosítéki formájának egyes szabályozási hiányosságait.

A keretbiztosítéki jelzálogjog a jelzálogjog egy speciális formája, amely a hitelezési gyakorlatban egy elterjedt dologi biztosíték. Ennek oka, hogy alkalmas változó nagyságú hitelkeretek biztosítására - húzta alá a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Szalóki Gergely kiemelte, a keretbiztosítéki jelzálogjog abban tér el a közönséges jelzálogjogtól, hogy nem csupán egy meghatározott (és meghatározott összegű) követelést biztosíthat, hanem egy meghatározott keretösszeg erejéig az összes olyan követelést, amely adott felek között fennálló, egy, vagy több meghatározott jogviszonyból, vagy jogcímből származik.

A szakértő hangsúlyozta: a keretbiztosítéki jelzálogjog tehát egy kifejezetten rugalmas biztosítéki eszköz, azonban pont ez a rugalmasság komoly kockázatokkal is járhat bizonyos banki ügyleteknél.

Piacképesebb biztosított követelések

A zálogjog (az önálló zálogjog kivételével) járulékos, azaz a biztosított követeléshez kapcsolódik, a követelés átruházásával a zálogjog a törvény erejénél fogva átszáll az új jogosultra.

Ez természetesen jelentősen megnöveli a biztosított követelések piacképességét, hiszen a faktorált követelések új jogosultjai automatikusan megszerzik a követelést biztosító zálogjogot is.

A jelenlegi bírói gyakorlatban azonban a mai napig él az a több mint félévszázada nem hatályos 1927. évi Jelzálogjogról szóló törvénycikk alapján kialakult kúriai alapelv - mutatott rá a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.

Ezen alapelv szerint a keretbiztosítéki jelzálogjog nem egy meghatározott követeléshez, hanem ahhoz a jogviszonyhoz - jellemzően hiteljogviszonyhoz - kapcsolódik, amelyből a különböző követelések eredhetnek.

Több mai eseti döntés támasztja azt alá, hogy a keretbiztosítéki jelzálogjog és a meghatározott jogviszony keretében létrejött követelés, követelések közötti kapcsolat csak közvetett.

A bírói gyakorlat következménye

Ennek következménye, hogy a zálogjog járulékosságának általános elve a keretbiztosítéki jelzálogjog esetében nem a követelés, hanem a jogviszony kapcsán érvényesül a keretbiztosítéki jelzálogjog az egyedi követelésekkel nem, hanem csak az egész biztosított jogviszonnyal együtt ruházható át.

A bírói gyakorlat szerint ugyanis, ha csak a biztosított jogviszonyból eredő követelés átruházására kerül sor - a jogviszony átszállása nélkül - a keretbiztosítéki jelzálogjog nem száll át a követeléssel együtt, hanem megmarad az át nem ruházott jogviszonyból fakadó többi, valamint a később keletkező követelések biztosítására.

Mindez természetesen sértheti a keretből kikerülő követeléseket megszerző új jogosult érdekeit, hiszen a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelés megszerzését követően a követelés elveszíti a biztosítékát, és a követelés adósa feltehetőleg vonakodni fog új biztosítékot nyújtani.

A Legfelsőbb Bíróság eseti döntései

Nem egységes a bírói gyakorlat azonban akkor, ha a jogviszony megszűnése után kerül sor az abból keletkezett követelés, követelések átruházására. Ekkor ugyanis már kizárt, hogy a biztosított jogviszonyból újabb követelések keletkezzenek.

A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntése szerint a jelzálogjog ebben az esetben már nem a jogviszonyhoz kapcsolódik, mivel az megszűnt, hanem közvetlenül a követeléshez. A keretbiztosítéki jelzálogjog a jogviszony megszűntével elveszíti eredeti funkcióját, és közönséges jelzálogjoggá alakul át.

Tehát, ebben az esetben eltűnik a keret által maximalizált helytállási kötelezettség, és a zálogkötelezett felelősségének a terjedelme a megmaradt követelés és annak járulékai összegéhez igazodik.

Mindebből az is következik - hangsúlyozta dr. Szalóki Gergely -, hogy ha a jogviszony megszűnése után ruházzák át a követelést, a jelzálogjog, elveszítve keretbiztosítéki jellegét, közönséges jelzálogjogként már átszállhat az új jogosultra.

Egy másik döntésében azonban a Legfelsőbb Bíróság ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy mivel a Ptk. a keretbiztosítéki jelzálogjog közönséges jelzálogjoggá átváltoztatásáról nem rendelkezik, ezért arra csak a felek megállapodása alapján kerülhet sor.

Nem "piacbarát" jogi helyzet

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője fenti jogi helyzet sem hitelezői, sem az adós oldaláról nem mondható ideálisnak és "piacbarátnak".

Nem véletlen tehát, hogy a jogalkalmazók a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelések átruházhatóságával kapcsolatban is az új Ptk. átdolgozott biztosítéki rendszerétől várnak egységes, következetes és a piaci szereplők igényeit is kielégítő bírói gyakorlatot biztosító jogszabályi hátteret.